A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában több törzsszámon is találhatók Ybl-tervrajzok, részben a megbízók, a Károlyi család és a Festetics család iratai közül kiemelt tervrajzgyűjteményben, illetve a Kereskedelemügyi Minisztérium iratai közül kiemelt tervgyűjteményben, hiszen a minisztérium mint 1867-től a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium jogutóda az állami építkezésekkel és a középületekkel is foglalkozott. Másrészt néhány Ybl-tervrajzot őrzünk Ybl kortársainak, munkatársainak hagyatékaiban is: a Györgyi Géza hagyatékban (T 10) és a Schickedanz-Herzog hagyatékban (T 7). Az Ybl-hagyaték anyaga 1925 és 1930 között került a levéltárba, amikor egy építésztörténeti gyűjteményt kívántak létrehozni a közhatóságoktól, közhivataloktól és magánszemélyektől begyűjtött tervrajzokból. A Képviselőház terveinek korabeli fotói - amelyek Schäffer Béla és Réty József pesti, Harmicad utcai műhelyében készültek - a Kereskedelemügyi Minisztérium iratai közül kiemelt tervgyűjteményben maradtak fenn.

Az ideiglenes magyar képviselőház a húszezer forintos bankjegyen

A 19. század közepéig az országgyűléseket többnyire Pozsonyban tartották. II. József ugyan 1784-ben átköltöztette Budára az országgyűlést, ahol a feloszlatott klarissza zárda és templom épületét át is alakították e célra, de uralkodása alatt nem került sor országgyűlésre. E termeket az 1790/1791. évi országgyűlés első időszaka alatt, valamint az 1792. és 1807. évi országgyűlések alkalmával használták. Ezt követően ismét Pozsonyban tartották a gyűléseket. Egy pesti országház felépítésének ötlete először az 1830. évi pozsonyi országgyűlésen merült fel. 1843-ban József nádor felkérte Pollack Mihályt, a kor egyik legkiemelkedőbb magyar építészét az épület megtervezésére, anélkül, hogy az épület helyét megjelölte volna. Az 1843/44. évi pozsonyi országgyűlés túlságosan magasnak ítélte a Pollack által számított költségeket, ezért elvetette a tervet. 1845-ben nemzetközi pályázatot hirdettek meg az újabb tervek elkészítésére. A beérkezett tervek elbírálására a következő országgyűlésen (1847/48) a forradalmi események miatt nem került sor. A számos, Európa jeles építészeitől beérkezett pályázat java része nyomtalanul eltűnt, az Országos Levéltárban Raphael Riegel és az első díjat nyert Feszl Frigyes néhány tervét őrizzük.

Az uralkodó, Ferenc József legközelebb 1861-ben hívta össze az országgyűlést Budára, a II. József idején átalakított országháza [1] épületébe. Azonban Pest város közgyűlése azt kérte, hogy az 1848. IV. törvénycikk értelmében Pesten tartsák az országgyűlést, amelynek a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Lovarda átalakításával kívántak helyet biztosítani. A tervek és költségvetések elkészítésével Ybl Miklóst és Wagner Jánost bízták meg. Végül is a főrendek a Lloyd-épületben, a képviselők a Nemzeti Múzeumban üléseztek. Az 1861. évi országgyűlésen több neves építészt kértek fel egy ideiglenes képviselőház tervezésére. Ybl három tervet is benyújtott, de a gyűjteményünkben csak Kauser Lipót és Wieser Ferenc tervei találhatók meg.

A következő országgyűlést Ferenc József 1865-ben ugyanazon év december 10-ére hívta össze, így újból előtérbe került az országház építésének ügye. 1865 nyarán Ybl mellett Diescher József, Szkalnitzky Antal és Wieser Ferenc építészeket bízták meg a tervek és költségvetések kidolgozásával. Az augusztus 30-án felterjesztett tervek közül Ferenc József Ybl terve szerint engedélyezte a képviselőház felépítését. A képviselőház helyéül egy a Nemzeti Múzeum közelében lévő telket választottak, mivel a Főrendiház üléseire a múzeum nagytermét alkalmasnak találták. Szeptember 11-én kezdték meg a telken álló laktanya lebontását. Mivel december 9-ére el kellett készülnie a Képviselőháznak, építési engedély nélkül kezdték meg az építkezést - az építési engedélyt csupán november közepén adta ki Pest város tanácsa. A kivitelezést Diescher József cége végezte, és bár 800 munkás dolgozott a 100 napig tartó építkezésen, a december 10-én megnyitott országgyűlés képviselői a berendezés hiánya miatt mégsem tudtak az új épületben ülésezni. Ennek ellenére a december folyamán Magyarországra látogató uralkodó Ferenc József-renddel jutalmazta Yblt.

A Képviselőház átvételére 1866 áprilisában került sor, és április 14-én üléseztek benne először a képviselők. De nemsokára újból visszaköltöztek a múzeumba, hogy az ülésterem akusztikai hibáit Ybl és Szklanitzky ki tudja javítani. Mivel a kisebb átalakítások nem oldották meg a problémát, 1867-ben Yblt megbízták az átépítési munkálatok elvégzésével.
 
Az épület újabb átalakítására, bővítésére 1884-ben került sor Wechselmann Ignác építőmester vezetésével. Közben, 1880-ban döntés született az állandó országház megépítéséről [2]. Az építkezés 1885 és 1904 között folyt, de a képviselőház már 1901-ben átköltözött a még építés alatt álló Országházba.