Kocsis Piroska 1978. január 1-jén került az Országos Levéltárba. Fiatal pályakezdőként itt ismerkedett meg először a levéltári rendezési és jegyzékkészítési munkákkal. A rendszerváltozás után bekövetkezett változások a levéltár életében is jelentkeztek, amikor az Új Magyar Központi Levéltárat egyesítették a Magyar Országos Levéltárral és időszerű vált a Levéltár új fond- és állagjegyzékének kiadása, melynek jegyzékkészítésében Kocsis Piroska is aktívan részt vett. Az 1990-es évek közepétől immár az egyesített levéltár keretein belül a kárpótlási ügyek ügyintézőjeként nagyszámú ügyfél kérelmét kellett gyorsan és udvariasan elintéznie. Segítőkészsége, pontossága, nagy munkabírása már ekkor megmutatkozott.

1999-ben a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán tanítói képesítést, majd 2002-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai karán történelem tanári végzettséget szerzett, végül 2005-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem szakos középiskolai tanári diplomát kapott. 1981-ben elvégezte a levéltárkezelői tanfolyamot, amit 2001-ben segédlevéltárosi képesítéssel egészített ki. A 2002-ben került a kárpótlást addig-irányító főigazgató-helyettesi titkárságról az 1945 utáni kormányszervek főosztályára, immár segédlevéltárosként, ahol továbbra is ellátta az ügyfélszolgálati feladatokat.  2004-től új munkakört kapott, átvette a népjóléti, egészségügyi és munkaügyi referenciát. Levéltárosként a referencia ellátása mellett továbbra is intézte a kárpótlási ügyeket, majd az akkor tömegesen jelentkező, a '70-es, '80-as években az NDK-ban dolgozó fiatalok munkaviszony igazolásait.

[1] Képgaléria megtekintése [1]

Fotók: Czikkelyné Nagy Erika

2013. március végétől új feladatát is lelkesedéssel végzi a korábbi VII. osztályon, jelenlegi nevén Módszertani, továbbképzési és iratkezelés-felügyeleti osztályon. Ellátja a hozzá tartozó kulturális szervek felügyeletét, és átvette a levéltári kezelő, iratkezelő, irattáros, valamint segédlevéltáros képzés tanfolyam ügyeit.

A Levéltár egyik legtermékenyebb szerzője, számos olyan írása jelent meg, amelyek eredeti, alapkutatások alapján, új adatokat, forrásokat tárnak fel, fehér foltokat tüntetnek el. Jó szemmel fedezi fel azokat a témákat, melyek a szélesebb olvasóközönség számára is érdekesek lehetnek, így egyik-másikra a napisajtó, sőt, a hangzó média is felfigyelt, s több alkalommal adott interjút szakmai kérdésekben. Terjedelmesebb forrásközlései közül kiemelendőek a magyar orvosok koreai tevékenységét az 1950-1953 között lezajlott koreai háborúban, Rákosi Mátyás 60. születésnapjának megünneplését vagy az '56-os forradalom veszteségeit feldolgozó írások. A felsoroltak mellett ugyancsak megemlítendő a közös szerzőséggel készült „Iratok a közös magyar-szovjet űrrepülésről" című forrásközlő kötet, ami nem egyszerűen az űrrepülést, hanem a korabeli kommunista propaganda egészét is az olvasó elé tárja.

Előadott több, a Levéltár által szervezett konferencián, ahol referenciájának területéről választott témát. Így a hatvanas évek, illetve a rendszerváltás társadalmának szociális politikájáról, munkaügyi helyzetéről adott eredeti források alapján átfogó képet. Munkájára mindig az elhivatottság volt jellemző, munkamorálja eltért az átlag levéltárosétól. Munkáját 1986-ban miniszteri dicsérettel, 1998-ban munkatársi címmel jutalmazták.

A díjat Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója adta át a hosszú időn át végzett kiemelkedő intézményi tevékenység elismeréseképpen.

A Pro Archivo Regni díjról és az eddigi díjazottakról részletesebb információ itt található. [2]