[1]

Nyitóoldal [2] I. A zsidóság a magyar társadalomban [3] II. Antiszemitizmus, szélsőjobboldali pártok és mozgalmak [4] III. Zsidótörvények, munkaszolgálat IV. Német megszállás, Sztójay kormány és az új belügyi vezetés [5] V. Kifosztás, gettósítás, élet a gettóban [6] VI. Mentés, mentesítés, önmentés [7] VII. Hazatérés [8]

1.

a.) Feljelentés zsidótörvény kijátszásával kapcsolatban.

MNL BKML V. 175. b Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. 12 355/1944.      

b.) Zsidók kitiltása a gyógyfürdőkből.

MNL BKML V. 175. b Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. 10 558/1944.           

c.) Különleges zsidó munkaszolgálatosok erkölcsi ellenőrzése.

MNL BKML V. 386. Újkécske nagyközség iratai. 66 eln./1940.

2.

a.) Az 1929-ben római katolikus vallásra áttért Fried Mária a zsidótörvény alóli mentesítését kérte. A kérelmét elutasították.

MNL BaML IV. 1406. c) Pécs Város Polgármesteri Hivatalának iratai A-1847-1940. Pécs, 1940. január 8.

b.) Özvegy Váron Péterné piacon való árusításra szóló engedélye elutasítását megfellebbezte.
Az 1907-ben kikeresztelkedett özvegyasszony, férje és gyermekei is keresztények. A m. kir. pécsi IV. honvéd hadtest parancsnokság nem adta meg a hozzájárulását az engedély kiadásához.

MNL BaML IV. 1422. b) Pécs város elsőfokú közigazgatási hatósága iratai 4094/1945. Pécs, 1941. május 15.    

c.) Illés Dániel Somogy vármegyei bornagykereskedő pécsi borpincét igényel.
Gottesmann Lajos volt pécsi bornagykereskedő pincéjét és felszerelését 4000 pengőért kapta meg az azt igénylő személy.

MNL BaML IV. 1422. b) Pécs város elsőfokú közigazgatási hatósága iratai 2783/1945. Basal, 1942. július 20. Pécs, 1942. szeptember 25.

3.

a.) Zobel Lajos miniszteri tanácsos (PM) bizalmas levelei Fodor Rezső debreceni m. kir. pénzügyigazgatónak az italmérési engedélyek kiadása tárgyában.

b.) Származást igazoló táblázat.

MNL HBML IV. B. 1406/b. 365. d. 22.177/1944.

c.) Dr. Deák Imre zsidó származású orvos bevonulása.

4.

Kál község főjegyzője a 49/eln.942. számú főszolgabírói utasítás alapján összeállítja az állambiztonsági szempontból megbízhatatlan egyének névsorát. A főjegyző minden egyes érintett személyt a különleges munkásszázadba javasol besorolni.

MNL HML V.242.a. rsz. 20/1942. 1-2. p. 4-6. p.

5.

Felhívás az ún. "zsidóbirtokok" vitézi telekként igényléséről és vitéz Borhy Dezső tartalékos honvédszázados kérelme zsidóbirtok kiutalása iránt.

MNL JNSZML IX. 250. b. - Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Vitézi Székének iratai, ingatlanokkal kapcsolatos iratok 1973/1942.)

6.

a.) Helybéli zsidó kereskedők eltiltása a helybéli piacokról, 1940. augusztus 26.

MNL PML V.1016 Cb. Budakeszi nagyközség iratai 1938-1948., 1940-1941., 11. d., 5105/1940.

b.) MNL PML VII. 61. b. Pestvidéki Kir. Ügyészség büntető iratai, 1937-1944., 178. d., 830./1944.

MNL PML V.1016 Cb. Budakeszi nagyközség iratai 1938-1948., 1940-1941., 11. d., 5105/1940.

7.

Lantos Lajos mentesítése az 1939. évi IV. tc. hatálya alól

VeML V. 173.b: 4816/1942

8.

A kaposvári Schlésinger család ingatlanjainak, illetve gyártelepének “átadása” miatt írott panaszlevele.

A panaszlevél felhívja a figyelmet arra, hogy az 1942. évi XV. törvénycikk az erdő- és mezőgazdasági ingatlanok átadását írta elő, míg esetükben egy gyár és annak kapcsolódó részeinek átadását írták elő. Mint olvasható, a panasszal érdemben nem foglalkoztak a minisztériumban.

MNl OL K184 Földművelődésügyi Minisztérium, Általános Iratok 1943-27-73714

9.

a.) A Kapuvári Gazdasági Főiskola egy fő zsidó kirendelésére vonatkozó kérelme.

IV.B.401. Sopron vármegye főispánjának iratai 430/1944.

b.) Szabó László és P. Erzsébet bejelentése "Beledi zsidó ügyekkel kapcsolatos panaszok" tárgyában, Beled 1944. május 26.

IV.B.401. Sopron vármegye főispánjának iratai 390/1944.

10.

a.) Zsidóknak a nyilvános fürdők látogatása

1944. májusában belügyminisztériumi rendeletre hivatkozva korlátozták a zsidókat a nyilvános fürdők látogatásában is. Esztergom sz. kir. megyei város polgármestere hirdetményben tette közzé a vármegye alispánja által kiadott szabályozást, miszerint „kizárólag közegészségügyi érdekek megóvása céljából” a zsidók mely időpontokban látogathatják a város gőz- és kádfürdőjét. A nyilvános strandfürdőt, valamint a férfi és női uszodát pedig egyáltalán nem használhatták.

A rendelkezés 1944. május 10-én lépett hatályba.

V.2. Esztergom szab.kir. megyei város Polgármesterének iratai 8271/1944. – MNL KEML

b.) Schwarcz Manó gyógyszerész

Az 1610/1944. M.E. sz. rendelet szabályozta a zsidó orvosok és gyógyszerészek működését. Esztergomban 1944. májusában egy zsidó gyógyszerész és öt zsidó orvos működött. A Fekete Sas gyógyszertár tulajdonosát Schwarcz Manónak hívták. Esztergom vármegye alispánja Igaz Lajos határozatban szabályozta, illetve betiltotta a vármegye területén élő és működő orvosok és gyógyszerészek működését.

Esztergom város polgármestere „vétjegy” mellett kézbesíttette 1944. május 16-án a vármegyei határozatot a gyógyszerésznek, valamint az öt orvosnak és megbízta Martoni Gusztáv kiadót, hogy ellenőrizze, hogy a Schwarcz Manó által működtetett gyógyszertár „bezáratott-e”. A jelentés szerint, a gyógyszertár még május 26-án nyitva volt, mert a tulajdonos fellebbezett a határozat ellen.

Esztergomból június 5-én gördült ki a deportáltakat, köztük a gyógyszerészt szállító vonat. Nem tért vissza. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága 1946-ban a gyógyszertárat bérbe adta.

Irat: V. 2. Esztergom szab.kir. megyei város Polgármesterének iratai 8272/1944. – MNL KEML

11.

a.) A Szegedi Kerületi Orvosi kamara levele dr. bárdosi Bárdossy László miniszterelnökhöz

A levélben a “magyarországi zsidó orvosok gyakorlatát”, vagyis működését nehezményezik és kritizálják. Egyben javaslatot tesznek arra, hogy fogadjon el a magyar törvényhozás egy olyan tartalmú törvényt, hogy “zsidó orvos csak zsidó beteget gyógykezelhessen”. Indokként a magyar fajta életérdekét hozták fel, s a zsidó orvosokat is a magyarság elpusztítására törekvő nagy összeesküvés részének tüntetik fel. Hasonlóan nehezményezik a zsidó orvosoknak az általuk még mindig magasnak tartott számát, a numerus clausus törvény nem megfelelő működését.

MNL OL K 150, 1 kútfő, 13. tétel 259/1943, 2804. csomó

b.) A zsidók bevásárlásainak a nap meghatározott szakára korlátozása tárgyában készült 1990/1944 M.E. számu rendelet indoklása

Az indoklás részletezi, hogy miért kell a zsidók bevásárlásra fordítható idejét két órára korlátozni. Ennek legfőbb indoka az volt, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni annak a mértékét és eshetőségét, hogy a keresztény és a zsidó vásárlók találkozhassanak egymással.

[1]

MNL OL K 150 1 kútfő, 13. tétel, , 2804. csomó