Nyitóoldal [1] I. A zsidóság a magyar társadalomban [2] II. Antiszemitizmus, szélsőjobboldali pártok és mozgalmak [3] III. Zsidótörvények, munkaszolgálat [4] IV. Német megszállás, Sztójay kormány és az új belügyi vezetés [5] V. Kifosztás, gettósítás, élet a gettóban VI. Mentés, mentesítés, önmentés [6] VII. Hazatérés [7]

a.) Kramer Antal fiai bádogos és képkeretező cég iparát szüneteltette, mivel nem kaptak kijárási engedélyt a gettóból (Mohács, 1944. május 20).

MNL BaML V. 73. a) Mohács város polgármesterének (Polgármesteri Hivatalának) iratai 4939/1944.

b.) Iparosok összeírása és kijelölése a mohácsi gettóban lévő zsidók ellátására (Mohács, 1944. május 24 – június 13.).

MNL BaML V. 73. a) Mohács város polgármesterének (Polgármesteri Hivatalának) iratai 5338/1944.

2.

a.) Kérelem a gettó részére napi 50 liter sovány tej kiadására a Zsidó Tanács nevében.

MNL BéML V. B. 173. (M.M.I.) 10459/1944, Gyula Város polgármesterének iratai

b.) Péterfi Imre levele Jánossy Gyulának, Békéscsaba polgármesterének öccse lakásának kivételeztetése és saját betegsége végett és orvosi igazolás Dr. Becsey Oszkártól.

MNL BéML V. 82. 3055/1944, Békéscsaba Megyei Város polgármesterének iratai

3.

A kiemelkedően közérdekű munkakört betöltő zsidó vallású szakemberek sem mentesültek a munkaszolgálat alól, többnyire eredménytelenül próbált a foglalkoztatójuk nélkülözhetetlenségükkel érvelve segíteni az érintetteken.

MNL BAZ, IV. b. 810-b, Borsod vármegye alispánjának közigazgatási iratai 11966/1944.

4.

Iratok a debreceni gettóban végzett munkálatokkal, illetve a zsidók "elszállításával" kapcsolatos számlázási kérdésekrő

MNL HBML IV. B. 1406/b. 365. d. 21.838/1944.

MNL HBML VII. 163. 9/1949.

MNL HBML IV. B. 1406/b. 369. d. 25.139/1944. 

MNL HBML IV. B. 1406/b. 369. d. 25.854/1944.

MNL HBML IV. B. 1406/b. 369. d. 26.007/1944.

5.

a.) Az egri főszolgabíró saját hatáskörű utasításai és túlterjeszkedő rendeletértelmezései

Az egri főszolgabíró [dr. Polgáry Pál] 1944. április 21-én kelt levele a járása területén lévő községek elöljáróságához, melyben elrendeli, hogy minden doboláskor felolvassák a levélben meghatározott szöveget a zsidókról és az őket támogató keresztényekről, mely szerint ők a nemzet ellenségei. Közhírré kell tenni azt is, hogy zsidóktól ajándékot elfogadni és tőlük vásárolni tilos, a zsidó vagyontárgyakat pedig be kell jelenteni. A zsidók tulajdonában lévő értékpapírokat, a nemesfémből készült tárgyakat és a készpénzt pénzintézeteknél letétbe kell helyezni. A főszolgabíró az 1600/1944. M.E. sz rendeletben megengedett 1000 pengő készpénz megtartását sem engedélyezi járása területén.

MNL HML V.243. 10. rsz. 796/1944. 3–4. p.

b. A gettósítás és az átköltöztetés részletei Heves és Küküllő-Szolnok vármegyékben

Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánjának [dr. Szabó Gyula] 1944. május 4-én kelt 9345/a.1944. számú rendelete, melyben a megyében élő zsidó származásúak számára kijelölik lakóhelyüket, a gettókat és előírta az átköltöztetés részleteit. Az Egri, a Gyöngyösi, a Hevesi és a Pétervásárai járás zsidó népessége a Szúcs községhez tartozó Bagólyuki bányatelep épületeibe köteles költözni, a Tiszafüredi és Hatvani járás területén élők a járási székhelyeken kijelölt területen élhetnek. Egerben és Gyöngyösön is meghatározták a gettók pontos helyét.

MNL HML V.207 11. rsz. 2. tétel 777/1944. 7–8. fol.

6.

a.) A főispán kérdésére adott losonci válaszok a zsidósággal és a gettóval kapcsolatban. Losonc, 1944. május 22.

MNL NML XV. 24. 17.

b.) A salgótarjáni izraelita hitközség szabad mozgást kér tanácsának vezetősége számára. Salgótarján, 1944. május 12.

MNL NML V. 183. a) 12714/1944.

    

c.) Balassagyarmat polgármestere a gettó kijelölésével kapcsolatos intézkedéseiről tesz jelentést a belügyminiszternek. Balassagyarmat, 1944. május 13.

MNL NML V. 83. 38/1944.

7.

a.) Zsidó ingóságok és ingatlanok ügye Szatmár vármegyében

Az ingatlanokat a pénzügyőrök veszik leltárba, Nyíregyházán a zsidó házakból raktárnak valót jelölnek ki. Mindenhol a házakat gondnoknak kell átadni és bérbe adni, az üzemek, gépek leltár szerint adatnak át a községi elöljáróknak éppen úgy, mint a feltalált tüzelőanyagok. Az északkeleti hadműveleti terület kormánybiztosának utasítása szerint az ingóságok a főszolgabírák és a polgármester által kiutalhatók, értékesíthetők a pénzügyigazgató utasítása szerint.

MNL SzSzBML IV. B. 411. 13050/1944.

b.) Zsidó ingatlan ügye Nyíradonyból

A település korábban 10 zsidó tulajdonban lévő ingatlanából, az egykor Grünbaum Kálmán tulajdonolta házban szeretnének új szolgabírói és irodatiszti szolgálati lakást kialakítani.

MNL SzSzBML IV. B. 411. 13050/1944. (Ligetalja Járás főszolgabírája, 2588/1944

8.

a.) A felszámolt zsidó hitközségek anyakönyveinek levéltárba utalása

MNL VeML V.173.b: 3868/1944

b.) Óvóhely kialakítása a zárgondnokság alá vett zsidó ingatlanokban

VeML V.173.b: 3906/1944

9.

Zsidók postaküldeményei

A Magyar királyi Postaigazgatóság 12. sz. körrendelete a „miheztartás végett” közli, hogy belügyminiszteri rendelkezés értelmében a gyűjtőtáborokban elhelyezett zsidók részére pénz- és értékküldeményeket, valamint csomagokat kézbesíteni nem szabad, azokat a feladónak vissza kell küldeni. Esztergomban a zsidókat nem elkülönített területre, gettóba koncentrálták, hanem elszórtan a város területén kijelölt ún. toloncházakba. Összesen 39 házat jelöltek ki a város területén erre a célra, amelyekbe 536 fő zsidót telepítettek össze.
Tekintettel a speciális helyzetre, az esztergomi postahivatal vezetője az 1054/1944. sz. levelében megkeresi az Államrendőrség Esztergomi Kapitányságát, hogy az esztergomi zsidók elhelyezése beletartozik-e a gyűjtőtábor fogalmába, mert ha nem, akkor 3000 pengő értékig a küldeményeket kézbesíteni kellene. A kapitányság vezetője 1944. június 5-én közli a postahivatal vezetőjével: „Esztergomból a zsidók elszállítása a mai napon megtörtént”.

Magyar Királyi Postahivatal iratának helye az iratanyagban: VI. 1. Magyar kir. Államrendőrség Esztergom Városi Kapitánysága 1373/15-1944 MNL KEML