Nyitóoldal [1] I. A zsidóság a magyar társadalomban II. Antiszemitizmus, szélsőjobboldali pártok és mozgalmak [2] III. Zsidótörvények, munkaszolgálat [3] IV. Német megszállás, Sztójay kormány és az új belügyi vezetés [4] V. Kifosztás, gettósítás, élet a gettóban [5] VI. Mentés, mentesítés, önmentés [6] VII. Hazatérés [7]

1.

Meghívó az izraelita egyházaktól a világháború hősi halottaira való megemlékezésre.

MNL BKML V. 175. b Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. 13 914/1939.

2.

Dr. Pollák Miksa soproni neológ rabbi felhívása a lövői választókerületben élő hittársaihoz, hogy az 1922. évi nemzetgyűlési pótválasztáson dr. Ötvös Lajosra szavazzanak, Sopron, 1922. június 8.

A „Soproni főrabbiság” pecsétjével ellátott, 1922. június 8-ai keltezésű levélben Pollák Miksa soproni (fő)rabbi a három nappal későbbre eső pótválasztáson dr. Ötvös Lajos pártonkívüli jelölt támogatására szólít fel. A pótválasztást végül gróf Zichy János (Nemzeti Összetartás Pártja) 3998-3020 szavazati arányban nyerte meg Ötvössel szemben. Ötvös kisgazda programmal indult. A pótválasztásra azért volt szükség, mert a június 1-ei választáson, amelyen három jelölt is indult, egyik sem szerezte meg az abszolút többséget. Ekkor harmadik helyen a választókerület korábbi képviselje, Fertsák Jenő főispán végzett, a KNEP bomlása következtében önállósodó Huszár-Ernszt Párt (Keresztény Nemzeti Egység Pártja) színeiben.  

MNL GYMSM SL XIV. 82. Pollák Miksa iratai, Vegyes iratok              

3.

A Soproni Ortodox Izraelita Hitközség meghívója a Soproni Neológ Hitközség vezetősége és tagjai számára az 50 éves jubileumát ünnepló Grünwald Manó Rabbi köszöntésére, Sopron, 1922. augusztus 18.

Az „Aut. Orth. Izr. Hitközség Sopron” pecséttel ellátott, az ortodox hitközség elnökének, titkárának aláírásával ellátott meghívó a soproni két izraelita hitközség közti jó viszonyról árulkodik. Sopronban a zsidó hitközség csak 1858-ban alakult, miután a városban csak 1840 után, a szabad költözés lehetővé válását követően találunk számottevő zsidó népességet. Míg 1837-ben csak 37, addig 1869-ben 854 fő a létszámuk, 1890-ben pedig 1632 fő. Az 1868/1869. évi kongresszust követen jött létre a két hitközség. A tradicionális utat járó ortodox irányzat 1872 körül szerveződött hitközséggé, Grünwald Manó rabbi 50 éves jubileuma is ezzel függ össze. 

MNL GYMSM SL XIV. 82. Pollák Miksa iratai, Vegyes iratok

4.

A Debreceni Status Quo Ante Hitközség által alapított „Lukács Frigyes emlékalapítvány” alapítólevele, valamint a Vallás és Közoktatási Minisztériumnak az Alapítvány működését engedélyező levele, illetve a Hitközség hivatalos levele, amelyben leadják Debrecen város levéltárába az Alapítvány alapszabályát.

MNL HBML IV. B. 1406/k. 836/1937.

5.

A Zion Debreceni Betegsegélyező Egyesület iratai.

Az irategyüttes az Egyesület teljes tisztikarát, valamint az Egyesület 1942-es feloszlatását leíró elnöki levél.

MNL HBML X. 301. 11. d. 228.

6.

911/1884. sz. belügyminisztériumi körrendelet a hitfelekezetek és fajok közötti gyűlölködés megakadályozására.

A Heves megyei alispánhoz írt jelentések a 911/1884. sz. belügyminisztériumi körrendelet betartásáról. Mindegyik arról tudósít, hogy az adott járás területén a hitfelekezetek és különböző fajok irányába semminemű izgatás nem történt. Ezek közül emeltük ki a gyöngyösi polgármester által 1884. május 3-án írt jelentést.

MNL HML IV.404.a. 7. rsz. 35/1885 1. p., 40. p.

7.

A veszprémi zsidó hitközség I. világháborús megemlékezésére szóló meghívó (1941)

MNL VML V.173/b. 2937/1944