Képeslapok Nagy-Magyarország városairól

1919. december

K 255 Pénzügyminisztérium – Elnöki iratok, 1920:55.

[1]

Míg az Osztrák–Magyar Monarchia 1918. évi megszűnése a függetlenségre törekvő nemzetiségek számára az önálló államiság létrejöttét, addig az 1920. június 4-i trianoni béke aláírása a történelmi Magyarország feldarabolását jelentette. A szerződést, amelyet Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd a versailles-i Trianon kastélyban írt alá, 1920. november 13-án a nemzetgyűlés törvénybe iktatta. 1921. július 26-án kötelező jellegű nemzetközi okirattá vált. Ennek eredményeképpen a háború előtti 325.411 négyzetkilométernyi területből 92.833, a 20.900.000 lakosból csak 7.980.000 maradt. Tehát az ország területének 72 százalékát, lakosságénak 64 százalékát vették el.

A magyar külpolitika már a Monarchia felbomlásakor propagandahadjáratot indított az ország feldarabolása ellen plakátokkal, képeslapokkal, szobrokkal, emlékművekkel és egyéb képzőművészeti alkotásokkal. A magyar közvélemény akarata az ország feldarabolása ellen egy jelszóban fejeződött ki: „NEM! NEM! SOHA!”. Szavalták, megzenésítették, énekelték Pap-Váry Elemérné imádságát, a „Hiszekegy”-et. Ezen kiadványok és alkotások a hazafias érzület erősítését szolgálták és az elszakadni vágyó területeket próbálták maradásra bírni.

A mellékelt képeslapokon Gyulafehérvár, Nagyszombat, Bártfa, Selmecbánya ismertebb épületei láthatók.