| 7 KATONA SÍREMLÉKE |
| KATONAI EMLÉKPARK |
| DONI EMLÉKKÁPOLNA |
| EMLÉKTÁBLÁK A TEMETŐBEN |
Avatás: 2003. november 16.
Alkotó: Kardos Ferenc
Drávay Zoltán kezdeményezésére Pákozd község önkormányzatának képviselő-testülete 2003. május 29-én arról hozott határozatot, hogy a második világháborúban Pákozdon elesett 7 magyar katona emlékére a temető azon részén, ahová az elesetteket eltemették, emlékoszlopot állít.[1] A katonák neve, kora, rangja és egy kivétellel a lakhelye is ismert volt Hegedűs József nyugalmazott tanácstitkár gyűjtésének köszönhetően.[2] Az emlékmű kivitelezését Kardos Ferenc vállalta.[3]
2003. november 16-án megtörtént az emlékmű avatása. A Fejér Megyei Hírlap így tudósított az eseményről: … a honvédek egykori sírja helyén felállított márványtáblán hét katona neve olvasható: mindannyian 1944. december 21-én vesztették életüket a faluért folytatott harcban. Közülük – mint azt Takács János polgármester beszédében elmondta – mindössze egynek, Pozsgai Sándor őrmesternek a leszármazottait sikerült fellelni, ők jelen voltak a közös síremlék megszentelésén, megáldásán. A többi, az ország legkülönbözőbb pontjairól származó, és Pákozdnál elesett honvéd utódainak, rokonainak nem sikerült a nyomára bukkanni, noha a vöröskeresztet, a hadisírgondozók szervezetét is megkeresték a helyiek.[4]
Jegyzetek
[1] MNL FML XXIV.1351.a) Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal iratai. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei). Pákozd. 2003. május 29.
[2] Pákozdi Hírek. 2003. július. 16. p.
[3] Pákozdi Hírek. 2003. július. 4. p.
[4] Fejér Megyei Hírlap. 2003. november 17. 3. p.
[1]
Pákozdi Hírek. 2003. július. 4. p.
[2]
Pákozdi Hírek. 2003. július. 16. p.
[3]
Fejér Megyei Hírlap. 2003. november 17. 3. p.
[4]
XXIV.1351.a) Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal iratai. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei). Pákozd 2003. november 26.
[5]
pakozd.hu/hirek. Megjelenés: 2008.07.30.
[6]
pakozd.hu/hirek. Megjelenés: 2008.07.30.
[7]
pakozd.hu/hirek. Megjelenés: 2008.07.30.
| KATONAI EMLÉKPARK |
| 7 KATONA SÍREMLÉKE |
| DONI EMLÉKKÁPOLNA |
| EMLÉKTÁBLÁK A TEMETŐBEN |
Avatás: 1989. augusztus 20.
Alkotó: Nagy István
Pákozdon az 1987. évben megtartott falugyűlésen hangzott el az a javaslat, hogy a II. világháborúban elesett katonák részére egy emléktáblát készítsenek. A tanács a községi Hazafias Népfronttal együtt kutatást indított, amely során 82 személyt sikerült felderíteniük.[1] Ugyanekkor a községi tanács Hagyó Károlyné hagyatékaként üdülőtelekkel gazdagodott, melyet értékesítettek, így terven felül 224.000 Ft bevétel jelentkezett.[2] A községi tanács ezt az összeget és kamatjait használta fel az emlékmű elkészítéséhez. A Nagy István sírkövessel történt megállapodás szerint az emlékmű költségét 240.000 Ft-ban határozták meg.[3]
Az emlékmű helyszínéül a temetőt jelölték ki,[4] az ünnepélyes avatást pedig 1989. augusztus 20-án tartották meg.[5]
[1] MNL FML XXIII.786a. Pákozd Községi Tanács iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1988. március 28.
[2] MNL FML XXIII.786a. Pákozd Községi Tanács iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1988. március 22.
[3] MNL FML XXIII.786b. Pákozd Községi Tanács iratai. Végrehajtóbizottsági jegyzőkönyv. 1988. december 13.
[4] MNL FML XXIII.786a. Pákozd Községi Tanács iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1988. december 20.
[5] MNL FML XXIII.786a. Pákozd Községi Tanács iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1989. augusztus 15.
[8]
Fejér Megyei Hírlap. 2009. január 23. 3. p.
[9]
Fejér Megyei Hírlap. 2009. május 9. 13. p.
[10]
Fejér Megyei Hírlap. 2009. július 3. 4. p.
[11]
Fejér Megyei Hírlap. 2010. március 13. 5. p.
[12]
Fejér Megyei Hírlap. 2013. január 11. 4. p.
[13]
Fejér Megyei Hírlap. 2013. január 14. 1. p.
| DONI EMLÉKKÁPOLNA |
| 7 KATONA SÍREMLÉKE |
| KATONAI EMLÉKPARK |
| EMLÉKTÁBLÁK A TEMETŐBEN |
Avatás: 1993. május 31.
Alkotó: Szabó Tamás tervező, Korompai Péter keramikus
Bobory Zoltán költő ötlete alapján, 1991-ben alakult meg az a civil kezdeményezés, melynek célja volt egy méltó emlékmű felépítése a Donnál elesett katonák tiszteletére. A Don-kanyar Kápolna Alapítványhoz Székesfehérvár és Pákozd önkormányzata, a történelmi egyházak, a Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége, a honvédség, valamint magánszemélyek is csatlakoztak.[1] A pákozdi képviselő-testület 1992-ben azzal segítette a projektet, hogy 10.000 Ft-os támogatást biztosított az építkezéshez. A kápolna helyszínéül az arborétum és az autópálya közötti erdészeti területet jelölték ki.[2]
1992. május 10-én ünnepélyes keretek között tették le a kápolna alapkövét. A történelmi zászlókkal és katonai tiszteletadással kísért eseményen Kamarás Oszkár, a Doni Bajtársak Szövetségének elnöke és Kéri Kálmán nyugalmazott vezérezredes mondott beszédet, majd ökumenikus szertartás keretében az egyházak képviselői szentelték meg az alapkövet.[3]
Az 1993. január 13-ára, a doni áttörés 50. évfordulójára tervezett ünnepélyes átadó sajnos nem valósult meg. A Mészeg-hegyen megkezdett építkezési munkálatokat a rendkívüli hideg időjárás miatt le kellett állítani, ugyanis a téli körülmények között folytatott építkezés jelentős többletköltségei veszélyeztették volna a teljes egészében adományokból finanszírozott projektet. A Szabó Tamás tervezte Don-kanyar Kápolna befejezését így későbbre halasztották.[4]
Az avatási ünnepséget 1993. május 31-én tartották, az emlékezők előtt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke mondott beszédet. Ezután Hatsek József, a fehérvári zsidó hitközség vezetője imádkozott az elhunytakért. Majd dr. Takács Nándor megyéspüspök szólt az egybegyűltekhez. Az ökumenikus szertartás részeként Márkus Mihály református püspök is áldó imát mondott az elhunytakért. A templomszentelő imádság után dr. Takács Nándor szentelte meg az épületet és a harangot, melyet meg is kondítottak. A bajtársak nevében dr. Zakar József köszönte meg a kuratórium áldozatos munkáját, melyet a kápolna felépítéséért végzett. Dr. Zakar József a II. magyar hadsereg 9. hadosztálya katonájaként az utolsók közt hagyta el az áttört frontot. Beszéde után koszorúzás következett.[5]
Az emlékkápolna oltárplasztikáját Korompai Péter keramikus készítette.[6]
Egy ismeretlen katona maradványait helyezték örök nyugalomra a kápolna előtt 1999. október 31-én. A katonasírt jelképesen az összes második világháborúban elesett vagy eltűnt magyar katona nyughelyének szánták, ahol a hozzátartozók leróhatják kegyeletüket.[7]
Ezt megelőzően a Magyar-Orosz Kormányközi Hadisírgondozó Vegyes Bizottság 1999. szeptember eleji ülésén, Budapesten arról döntöttek, hogy egy, a Don mellett elesett, ismeretlen magyar katona földi maradványait hazahozza a magyar állam és méltó keretek között helyezik örök nyugalomra. Ennek helyszínéül szemelték ki a Pákozd melletti Mészeg-hegyen lévő Doni emlékkápolnát.
A hősi halált halt magyar honvéd hamvait 1999. október 29-én hantolták ki a Voronyezstől 20 kilométerre délre fekvő Rudkino falu közelében. A koporsót a Honvédelmi Minisztérium különgépe másnap hozta haza Voronyezsből a tököli repülőtérre. Itt Wachsler Tamás, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára köszöntőjét követően, immár hazai földön, ökumenikus szertartás keretében áldották meg a maradványokat.
A koporsó október 30-án délután érkezett meg Székesfehérvárra, a Szent István Bazilikába, ahol egyházi és közjogi személyiségek beszédét és újabb ökumenikus szertartást követően a megemlékezők leróhatták kegyeletüket. Beszédet mondott Preininger Ambrus altábornagy, szárazföldi vezérkari főnök, Takács Nándor megyés püspök, Márkus Mihály református püspök, Labossá Lajos esperes, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökhelyettese, Warvasovszky Tihamér székesfehérvári polgármester és Fertő László a megyei közgyűlés elnöke.
A pákozdi ünnepség helyszínére a Székesfehérvárról indulva, konvojjal érkezett Göncz Árpád köztársasági elnök, Kövér László tárca nélküli miniszter, Homoki János, a FIM politikai államtitkára, Czeczidlowsky Béla, a Doni Bajtársi Szövetség elnöke, Paskai László bíboros, prímás, érsek, Márkus Mihály református püspök, Labossa Lajos evangélikus püspökhelyettes és Fröclich Róbert rabbi is. Göncz Árpád köztársasági elnök szavai után, tisztelgő ágyúlövések közepette temették el a hősi halált halt katona maradványait.[8]
2007. áprilisában vandálok garázdálkodtak a Doni kápolnánál. A kopjafákat kidöntötték, mécsest törtek össze, az alapítást megörökítő táblát letépték, és köveket dobáltak a lépcsőre, megrongálva azt. Az emlékmű állítása óta az építést kezdeményező alapítvány sajnos magára maradt, és sokáig nem volt pénz a kápolna felújítására.[9]
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott, mintegy 8 millió forintos, részben uniós támogatás ígéretével újult meg a Don-kanyar Kápolna 2011-ben. A munkálatokat a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezete irányította, az előfinanszírozáshoz felhasznált támogatási összeget Székesfehérvár városa biztosította. A kápolna díszkivilágítást kapott, rendezték környezetét, szükség volt a tetőszerkezet javítására, elkészült a vízelvezető-rendszer, a látogatók pihenését pedig már padok szolgálják. A felújítás a HTBK, Pákozd és Székesfehérvár önkormányzata, a Székesfehérvári Egyházmegye, a honvédség és a Vadex Zrt. összefogásának eredményeként valósulhatott meg, ennek érdekében együttműködési megállapodást kötöttek.
A Don-kanyar Emlékkápolna felújításának alkalmából 2011. november 2-án ünnepséget tartottak.[10] A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, illetve a Don-kanyar Kápolna Alapítvány által rendezett eseményen beszédet mondott Karsai Béla, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Az uniós támogatásból megújított kegyhelynél koszorút helyezett el Pleizer Lajos, a megyei közgyűlés alelnöke, Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és Huszár János, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának parancsnokhelyettese. Koszorúzásuk után Spányi Antal megyés püspök celebrált misét.[11]
A doni katonák emlékének ápolására létrehozott kápolna falán 2019. április 6-án emléktáblát avattak a hely létrehozóinak tiszteletére. „A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség Bobory Zoltánnak, aki megálmodta, a támogatóknak és adományozóknak, akik finanszírozták, a kivitelezőknek, akik megépítették e zarándokhelyet a doni hősök emlékére” - olvasható a bronztáblán, amelyet az alkotó Nagy Edit szobrászművész és Brájer Éva, Fehérvár alpolgármestere leplezett le.[12]
A doni katasztrófa 80. évfordulójára emlékeztek az ismeretlen katona sírjánál 2023. január 12-én, és egyúttal felavatták a Nemzeti Örökség Intézete és a Katonai Emlékpark Pákozd nemzeti emlékhely által felállított parcellakövet, amely egy QR kód segítségével minden látogatónak tájékoztatást ad az ismeretlen katona exhumálásáról, hazahozataláról és újratemetéséről. A megemlékezésen Vargha Tamás, a térség országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója mondott beszédet.[13]
Jegyzetek
[1] Fejér Megyei Hírlap. 2018. január 12. 13. p
[2] MNL FML XXIV. 1301b. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei). Pákozd. 1992. február 20.
[3] Fejér Megyei Új Hírek. 1992. május 12. 1. p.
[4] Magyar Hírlap.1993. január 5. 3. p.
[5] Fejér Megyei Hírlap. 1993. június 1. 1-3. p.
[6] https://archiv.mor.hu/index.php?L=hu&P=12&M=45&ID=162 [14] 2022. december 13.
[7] Magyar Hírlap. 1999. október 27. 15. p.
[8] Fejér Megyei Hírlap. 1999. november 1. 1-3. p.
[9] Fejér Megyei Hírlap. 2007. április 4. 1-3. p.
[10] Fejér Megyei Hírlap. 2011. október 31. 12. p.
[11] Fejér Megyei Hírlap. 2011. november 3. 3. p.
[13] https://intezet.nori.gov.hu/hirek/a-doni-katasztrofa-80-evfordulojara-emlekeztunk-az-ismeretlen-katona-sirjanal-pakozdon/ [15] 2023. február 16.
[16]
Fejér Megyei Hírlap. 1992. május 11. 1. p.
[17]
Szabad Föld. 1992. június 2. 11. p.
[18]
Magyar Hírlap. 1993. január 5. 3. p.
[19]
Fejér Megyei Hírlap. 1993. május 28. 2. p.
[20]
Fejér Megyei Hírlap. 1999. október 27. 1. p.
[21]
Fejér Megyei Hírlap. 1993. június 1. 1. p.
[22]
Fejér Megyei Hírlap. 1993. június 1. 3. p.
[23]
Magyar Hírlap. 1999. október 27. 15. p.
[24]
Kisalföld. 1999. október 29. 5. p.
[25]
Magyar Szó. 1999. október 30. 2. p.
[26]
Fejér Megyei Hírlap. 1999. november 1. 1. p.
[27]
Fejér Megyei Hírlap. 1999. november 1. 3. p.
[28]
Fejér Megyei Hírlap. 2007. április 4. 1. p.
[29]
Fejér Megyei Hírlap. 2007. április 4. 3. p.
[30]
Fejér Megyei Hírlap. 2011. október 31. 12. p.
[31]
Fejér Megyei Hírlap. 2011. november 3. 3. p.
[32]
Fejér Megyei Hírlap. 2018. január 12. 13. p.
[33]
Fejér Megyei Hírlap. 2018. január 13. 1. p.
[34]
Fejér Megyei Hírlap. 2018. január 13. 3. p.
[35]
Fejér Megyei Hírlap. 2019. április 8. 4. p.
[36]
Erdős Ferenc- Hári Gyula - Kelemen Krisztián 2000: Pákozd. Száz magyar falu könyvesháza 101. p.
[37]
Erdős Ferenc- Hári Gyula - Kelemen Krisztián 2000: Pákozd. Száz magyar falu könyvesháza 102. p.
[38]
Hozománykönyv. Fejér megye településeinek hozománya Magyarország EU-csatlakozásának tiszteletére. 2003. Székesfehérvár. 155. p.
[39]
MNL FML XV.24d.
[40]
MNL FML XV.24d.
[41]
MNL FML XV.24d.
[42]
| EMLÉKTÁBLÁK A TEMETŐBEN |
| 7 KATONA SÍREMLÉKE |
| KATONAI EMLÉKPARK |
| DONI EMLÉKKÁPOLNA |
Avatás: 1989. augusztus 20.
Alkotó: Nagy István
Pákozdon az 1987. évben megtartott falugyűlésen hangzott el az a javaslat, hogy a II. világháborúban elesett katonák részére egy emléktáblát készítsenek. A tanács a községi Hazafias Népfronttal együtt kutatást indított, amely során 82 személyt sikerült felderíteniük.[1] Ugyanekkor a községi tanács Hagyó Károlyné hagyatékaként üdülőtelekkel gazdagodott, melyet értékesítettek, így terven felül 224.000 Ft bevétel jelentkezett.[2] A községi tanács ezt az összeget és kamatjait használta fel az emlékmű elkészítéséhez. A Nagy István sírkövessel történt megállapodás szerint az emlékmű költségét 240.000 Ft-ban határozták meg.[3]
Az emlékmű helyszínéül a temetőt jelölték ki,[4] az ünnepélyes avatást pedig 1989. augusztus 20-án tartották meg.[5]
[1] MNL FML XXIII.786a. Pákozd Községi Tanács iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1988. március 28.
[2] MNL FML XXIII.786a. Pákozd Községi Tanács iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1988. március 22.
[3] MNL FML XXIII.786b. Pákozd Községi Tanács iratai. Végrehajtóbizottsági jegyzőkönyv. 1988. december 13.
[4] MNL FML XXIII.786a. Pákozd Községi Tanács iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1988. december 20.
[5] MNL FML XXIII.786a. Pákozd Községi Tanács iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1989. augusztus 15.
[43]
Fejér Megyei Hírlap. 1989. augusztus 21. 3. p.