
![]() |
| Istóczy Győző Vas vármegyei Gyöngyösszentkereszten (ma Táplánszentkereszt) született katolikus köznemesi családban. Édesapja Istóczy Antal vármegyei al-, majd főügyész, anyja Egerváry Franciska volt. A család egyik felmenője, Istóczy Lukács kapott nemes levelet 1575. január 18-án II. Miksától.[2] Birtokaik a Vas vármegyében lévő Dömötöriben voltak (kb. 100 hold). Középiskolát a szombathelyi főgimnáziumban végezte el.[3] Művészi hajlammal megáldott diák volt, foglalkozott zenével, festészettel, és fordítóként is jeleskedett, Josephus Flavius műveit adta közre magyar nyelven.[4] Előbb Bécsben, majd Pesten tanult jogot. 1866-ban szerezte meg ügyvédi diplomáját, s Vas vármegyében lett aljegyző 1867-ben. 1868-tól megyetörvényszéki bíró, 1871. december 19-től pedig a vasvári járás szolgabírója lett.[5] 1870-ben belekeveredett az ún. baltavári ügybe (Bérbaltavár, Vas megye), ami egy árverési tárgyaláson egy ifjú zsidó fiú félrevezette, ezért Istóczyt kártérítésért perelték. Az évekig tartó pereskedés után felmentették, de a zsidók iránti ellenszenve megmaradt. Tanulmányutakat tett Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban és Angliában, így ezeknek az országoknak a nyelvét elsajátította.[6] 1872. augusztus 28-án lemondott vasvári szolgabírói posztjáról, mivel a rumi kerület képviselőjeként bekerült az országgyűlésbe a Deák-párt színeiben.[7] Egészen 1896-ig volt a rumi kerület képviselője.[8] A fúzió után, 1875-ben a Szabadelvű Párt tagja lett. 1875. április 8-án elmondott parlamenti beszédével indította el az antiszemita mozgalmat az országban. Beszéde után párttársával, Warhmann Mórral vitája a párbajig fajult. 1883. október 6-án megalakította az Országos Antiszemita Pártot. 1885. május 10-én kilépett belőle, és megalakította az Országos Mérsékelt Antiszemita Pártot. 1894 után a Jogi Tanácsadót szerkesztette. 1892 és 1896 között pártonkívüli tagja volt az országgyűlésnek. 1897-ben viszont már nem került be, hisz nem tudott győzni a rumi körletben. Utolsó éveiben egy új antiszemita párt megalakítása foglakoztatta,[9] ügyvédként dolgozott. Budapesten halt meg.[10] [1] GYURGYÁK János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Osiris Kiadó, Bp., 2001. 676. p. [2] BALOGH: Vas vármegye nemes családjai. 205. p. [3] GYURGYÁK: i. m. 676. p. [4] BODÓ Judit: Egy antiszemita politikai pályafutása. Istóczy Győző közéleti szereplése. In: Vasi Szemle, XLI. évf. 4. sz. 558. p. [5] VaML Közgy. jkv. 5492/ 1871 [6] GYURGYÁK: i. m. 676. p. [7] VaML Közgy. jkv. 5678/ 1872 [8] BODÓ: i. m. 558. p. [9] GYURGYÁK: i. m. 676. p. [10] BODÓ: i. m. 561. p.
|