Hertelendy Kálmán
(1883. február 20. – 1932. december 15.)[1]

Vas vármegyei Nárai községben született római katolikus családban. Jogi tanulmányait a Pozsonyi Királyi Jogakadémián kezdte el 1905. január 1-én, ott is szerzett végbizonyítványt 1908. június 20-án. Államtudományi államvizsgáját szintén Pozsonyban tette le 1909. február 15-én. 1901. október 1-e és 1904. október 1-e között önkéntesként tevékenykedett. 1908. május 16-tól a főispán által ideiglenes minőségű díjtalan közigazgatási gyakornokként kezdte pályafutását a vármegyénél.[2] 1909. május 17-én Bezerédj István főispán véglegesített, mint segélydíjas közigazgatási gyakornokot, és a szentgotthárdi járás szolgabíróságához osztotta be szolgálatra.[3] Ugyanezen év november 29-én a körmendi járásba helyezte át a főispán.[4] 1910. március 1-én a körmendi járás szolgabírói hivatalától a kőszegi járásba helyezték át.[5] 1912. február 19-én tiszteletbeli szolgabírói címmel jutalmazta a főispán eddigi szolgálatait.[6] 1914 januárjában tiszteletbeli főszolgabírónak nevezte ki Békássy István főispán. 1914. január 15-től a muraszombati főszolgabírói hivatalhoz helyezték át. Az általános mozgósításkor 1914. augusztus 4-től 1918. november 28-ig katonai szolgálatot teljesített főhadnagyként a 83. ezredben. Ezen szolgálatáért ezüst Signum Laudis kardokkal kintüntetést, bronz Signum Laudis kardokkal kitüntetést, Károly csapatkeresztet és Háborús emlékérmet kapott.[7] 1918. február 18-án másodosztályú szolgabíróvá nyilvánították. Ugyanezen év november 16-án a szombathelyi járásba került.[8] 1928. május 21-én vármegyei aljegyzőnek választották meg. Az 1929. december 19-i általános tisztújításon ismételten vármegyei aljegyző lett. Szombathelyen halt meg.[9]