Brenner János, id.
(Németújvár (ma: Güssing, Ausztria), 1815. november 26 – Szombathely, 1879. január 9.)[1]
saládjában negyedik e néven. Apja Brenner János kőművesmester és építőmester, anyja Ecker Anna.[2] Édesapja foglalkozását követte. 1845. november 23-án nősült meg Alsóőrön (ma: Unterwart, Ausztria), bár ekkor már Szentgotthárdon élt. Felesége Stirling Katalin volt. A család, közben megszületett két idősebb fiúk, János és Tóbiás, 1851-52 körül tehette át székhelyét Szombathelyre. A családi tradíció szerint, amíg fennállt a kőműves céh, annak mestere volt, majd 1859-es felszámolása után az iparos testület elnöke.[3] 1858-tól a képviselőtestület tagja volt, a községi törvény után, mint virilista szerepelt. Nevét vármegyeszerte ismerték, sok kapcsolattal rendelkezett.[4] Pártfogolta a gazdasági életet: támogatta az 1867-ben alakult Szombathelyi Takarékpénztár létrehozását, 1872. április 18-án részt vett a Légszeszvilágítási Társulat megalapításában, melynek később igazgatója is lett.[5] A vármegyében számos épület köthető a nevéhez:[6] egyik fontos alkotása a nagynémetszentmihályi (ma: Grosspetersdorf, Ausztria) plébániatemplom (1849-1850.). 1866-ban Baumgartner bécsi építésszel közösen tervezték a leendő szombathelyi városházát,[7] azonban ez végül Hauszmann Alajos tervei alapján készült el.[8] Építő vállalatában 1875-1876-tól cégtársként szerepel legidősebb fia, János, aki szintén építész lett.[9]
