A 19. és 20. század fordulóján nagyszabású építkezések folytak Egerben. Több iskolaépület mellett sor került a főispáni lak megépítésére, a milleneumi ünnepi készülődés keretében újították fel a török időkből fennmaradt minaretet, majd hozzáláttak az egri csapatkórház, postapalota, a leányiskola, illetve az igazságügyi palota építéséhez is. Az építkezéseknek nagy volt a munkaerőigénye, így Egerből és annak környékéről, valamint távolabbi vidékekről is érkeztek a városba munkaközvetítés útján szakképzetlen, betanított építőipari segédmunkások. A munkaerő túlkínálata miatt a helyi építőipari kisvállalkozók többnyire alacsony béreken foglalkoztatták ezeket a sokszor paraszti világból ideiglenesen városba szakadt szakképzetlen tömegeket, így nem véletlen, hogy az első komolyabb sztrájkok is az építkezéseken zajlottak le a századfordulót követően Egerben.