Színvonalas konferenciát tartottak a reformkori pecséthasználat témájában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Az eseményen kiderült, hogy az 1836. évi törvény május 2-ai szentesítése után – ekkortól hivatalos nyelv a magyar – a vármegyék jellemzően kétféle magatartást tanúsítottak: önkényesen változtatták meg a pecsétjüket, vagy engedélyt kértek arra a helytartótanácstól. Olyan is akadt, aki mindkét utat bejárta.