Levelek a múltból

Beküldés dátuma:

2024.01.09.


[1]		[2]	[3]	[4]
[5]	[6]	[7]	[8]	[9]


		Pál Ferenc: Egy molnár család első világháborús megpróbáltatásairól A Szombathely környékén lakó idősebb emberek – főként a herényiek – számára napjainkig nemcsak ismert helynek, hanem egyfajta fogalomnak számít a Bánovits-malom, ahová generációk hordták az őrölni valójukat, s innen vitték haza jó minőségű saját lisztjüket. (►Részletek...) [10]

		Kovács Eszter Katalin: A szentpéterfai malombővítés Szentpéterfán az I. katonai felmérés (1763–1787) alapján már a XVIII. század második felében állt egy kőből épült malom. Az 1857. évi kataszteri térkép szerint három kerekű lehetett, előtte pedig egy gát helyezkedhetett el. (►Részletek...) [11]

		Kovács Eszter Katalin: A kemeneskápolnai iskola építése 1913 márciusában a kemeneskápolnai iskolaszék – az egyházmegyei építész és Mikes János (1876–1945) püspök jóváhagyásával – építési engedélyért folyamodott a Celldömölki járás főszolgabírájához. (►Részletek...) [12]

		Feiszt György: Jávor Pál szombathelyi évei Szombathelyen újra és újra felvetődik a kérdés, hogy igaz-e az a városi legenda, miszerint Jávor Pál itt érettségizett. (►Részletek...) [13]

		Bajzik Zsolt: Büntetőperes levéltári iratok átadása és visszaszerzése az Országos Bűnügyi Múzeumból 1912-ben Vajna Károly a budapesti gyűjtőfogház igazgatója levélben kereste meg Herbst Géza Vas vármegyei alispánt az Országos Börtönügyi Múzeum támogatása ügyében. Arra kérte őt, hogy a levéltárban őrzött régi bűnügyi iratokat, jegyzőkönyveket és a vármegyei törvényszék által használt feszületet adják át – azok tulajdonjogának fenntartásával – a múzeumnak további őrzésre. (►Részletek...) [14]

		Bajzik Zsolt: Műtárgyak és festmények a levéltárban Csizmadia László főlevéltárnok 1923 októberében azt kérte Herbst Géza alispántól, hogy a levéltári hivatali irodájában alakítsanak ki egy múzeumi szobát. Ez a javaslat azonban nem valósult meg, azonban szerencsére a hivatal 1924. szeptember 1-én történő átadásakor tételes leltár készült azokról a tárgyakról, dokumentumokról, amelyek bekerülhettek volna a létesítendő „vármegyei múzeumba.” (►Részletek...) [15]

		Feiszt György: A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete a két világháború között Vas vármegye alispánja 1939. június 2-án arról intézkedett, hogy Schneider Miklós főlevéltárnok legyen jelen a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete Budapesten rendezendő II. kongresszusán. (►Részletek...) [16]

		Wächter Patrik Pál: Kőszeg iratanyagának 20 éves kalandja Szombathelyen Kőszeg város archívumát 1952. december 28-án, vasárnap a megyeszékhelyre szállították. Erről tanúskodik Horváth Ferenc levéltárvezető levele, melyet a kőszegi városi tanács elnökének írt 1952. december 24-én. A levéltárak tanácsi kézbe történő átadása után, az 1970-es évek elején állt be az újabb fordulat: 1971-ben átadták a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárát – ekkor került ismét keletkezési helyére a város iratanyaga. (►Részletek...) [17]

		Kovács Eszter Katalin: Selejtezni vagy nem selejtezni? A Vas vármegyei levéltár helyzete a provizórium időszakában Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc leverése és a kiegyezés közötti időszakban a megyei levéltárak, köztük Vas vármegye levéltárának történetére vonatkozóan kevés forrással rendelkezünk. A megyei levéltárak a korszakban gyaníthatóan inkább irattárként funkcionáltak, ahonnan a hivatalok napi munkavégzéséhez kellett adatot, dokumentumokat szolgáltatniuk az ott dolgozóknak. (►Részletek...) [18]

		Wächter Patrik Pál: „A repülő már a sertéssel együtt elrepült” – bizarr malaclopás Kemeneskápolnán A szovjet csapatok 1945 márciusában érték el Vas vármegyét. A fegyveres harcok április közepére befejeződtek – a lakosság megpróbáltatásai viszont koránt sem. Az elszenvedett sérelmek jelentős részéről bizonyára nem készült írott feljegyzés, azonban szép számmal akadnak esetek, melyekről van adat a levéltárakban. (►Részletek...) [19]

		Pál Ferenc: A hit feltétlen bizonyítéka: Az újperintiek templomépítési kísérletei Az 1950 óta Szombathelyhez tartozó Újperintben addigi történte folyamán soha nem állt templom, annak ellenére, hogy a falut 1779-ben Szily János (1735-1799) püspök alapította. Amennyiben a helyiek szentmisén akartak részt venni, be kellett menniük Szombathelyre. (►Részletek...) [20]

		Feiszt György: Vas vármegyei népkönyvtárak „Hivatkozással a járás tekintetes főszolgabírói hivatalának folyó év október 14-i, 5871/1900. számú rendeletére, alulírottak ezennel elismerjük, hogy a magyar kir. földmívelésügyi miniszter úrnak 4919. el. VI.-3 számú rendeletével a „Szécsényi Népkönyvtár” javára kiutalványozott könyveket átvettük." (►Részletek...) [21]