[1]

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE, Eger), a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL, Budapest), a Magyar és az Osztrák 18. század-kutató Társaságok, illetve NKFI Rendiségtörténeti Kutatócsoportunk 2023. november 8–10. között, a Pragmatica Sanctio 300. évfordulója alkalmából nemzetközi konferenciát rendezett.

A Pragmatica Sanctio és az azt megelőző törvények, amelyek a Habsburgok trónöröklési jogáról, valamint az örökös királyságról szólnak, jelentősen meghatározták a Magyar Királyságnak a Habsburg Monarchiában elfoglalt helyét. Emiatt az 1723-ban hatályba lépett nőági örökösödési törvény Magyarország történetében, az uralkodóház többi (örökös) tartományához való viszonyában és jogi, rendi kapcsolatrendszerében is kiemelkedően fontos volt. Ezért a konferencia tematikája nem csupán a Pragmatica Sanctio és az 1722/23. évi országgyűlés volt, hanem lényegesen tágabb annál: a Habsburgok és a magyar koronaterületek kapcsolatáról, az örökletes királyságról, annak korábbi és későbbi államjogi hatásairól hangzottak el előadások. A konferencia célja az volt, hogy a Magyar Királyság államjogi helyzetét és a vele kapcsolatos nézeteket érintő, elemző előadások mellett, a Monarchia más tartományainak kül- és belpolitikai helyzete is megjelenjen, továbbá, hogy a trónörökléssel összefüggő rendi állásfoglalásaik szintén hangot kapjanak. Ezzel egyrészt a nemzetközi, mindenekelőtt a szomszédos országok e vonatkozású tudományos álláspontjának megismerését és kiemelkedő képviselőivel való kapcsolataink fejlesztését kívántuk előmozdítani, másrészt pedig azt szeretnénk elérni, hogy a Magyar Királyság történetének e több évszázadot felölelő időszaka és régóta háttérbe szorult kérdésköre az eddiginél beágyazottabban, nemzeti elfogultságoktól mentesen jelenhessen meg.

A 16. századól 1920-ig terjedő időhatárú tudományos konferencia fókuszába az alábbi témaköröket állítuk:

1. A Magyar Királyság közjogi helyzete a Habsburg Monarchiában a 16. századtól 1920-ig.

2. Az uralkodócsalád trónöröklési rendjének változásai, válságai és a magyarországi rendek politikai állásfoglalása.

3. A nőági trónörökösödési törvény előzményei: az 1687., 1703., 1713. évi szabályozás és Mária Terézia trónra lépése körüli bonyodalmak.

4. Az 1722/23. évi országgyűlés.

I. József., III. Károly és Mária Terézia uralkodása, utóbbi esetében a korai évek.

5. A későbbi (1790-1867) koronázó országgyűlések trónörökléssel kapcsolatos állásfoglalása, a hazai rendek politikai igényei.

6. Reform- és dualizmus-kori közjogi viták.

A 2023. november 8-10. között tervezett rendezvénynek az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (Eger) adott otthont. A konferencia előadásainak szerkesztett változatát önálló, idegen nyelvű tanulmánykötetben jelentetjük meg.

Újkor.hu: Három évszázad távlatában… – A Pragmatica Sanctio a Habsburg Monarchiában és összefüggései [2]

Az alábbi előadások hangzottak el a konferencián:

Kalmár János (Eger): Hausgesetze, Thronfolgeregelung und leges fundamentales im frühneuzeitlichen Europa

Oborni Teréz (Budapest): The Legal Relations between the Principality of Transylvania and the Kingdom of Hungary (1570-1615) [3]

Tusor Péter (Budapest): A Preface to the Pragmatica Sanctio in the Age of the Wesselényi Movement (1665)

Kalmár János (Eger): Habsburgische Sukzessionsregelungen und die weibliche Thronfolge zur Zeit Karls VI.

Ivana Jukić (Zagreb): The Croatian Estates and the Pragmatic Sanction: When? Who? Why? [4]

Thomas Wallnig (Wien): Die Pragmatische Sanktion und Rom [5]

Stefan Seitschek (Wien): Erbfolge und Pragmatische Sanktion in der öffentlichen Wahrnehmung

Forgó András (Pécs): Das Spinnetz des Hofrats: Johann Georg Mannagetta und die Vorbereitung der ungarischen Pragmatischen Sanktion

Petra Vokáčová (Praha): Vom ungarischen Landtag zur böhmischen Krönung. Der Diplomat Franz Ferdinand Kinsky zwischen Preßburg und Prag 1722-1723 [6]

Hende Fanni (Budapest): The Pragmatic Sanction in the Orations at Ceremonies of the Hungarian Diet in 1722-23 [7]

Kulcsár Krisztina (Budapest): Frau und Mann. Die Frage der Mitregentschaft in der Habsburgermonarchie im 18. Jahrhundert

Hőnich Henrik – Nagy Ágoston (Budapest): Gegennarrative zum Prinzip filium successionis interruptum und Auslegungen der Artikel 1723 im politischen Diskurs der frühen 1790-er Jahre in Ungarn

Soós István (Budapest): Die Pragmatische Sanktion und die staatsrechtliche Lage des Königreichs Ungarn in der Habsburgermonarchie (1790-1830)

Dobszay Tamás (Budapest): Debates about the Pragmatica Sanctio in the Hungarian Reform Era, 1830-48

Deák Ágnes (Szeged): Die Pragmatische Sanktion aus konservativen und liberalen Perspektiven in Ungarn, 1849-1867 [8]

Törő László Dávid (Debrecen): Debates about the Pragmatica Sanctio in the Historical Writing during the Age of Dualism [9]