A Magyar Nemzeti Levéltár a 2023. évi levéltári évfordulók tiszteletére gazdagon illusztrált levéltár-történeti kötetet állított össze és adott ki.

300 évvel ezelőtt, az 1722–1723. évi országgyűlésen a XLV. törvénycikkben [1] fogadták el azt a határozatot, hogy egyelőre Pozsonyban az országházban általános országos levéltárat (universale Archivum Regni) állítsanak fel. A első allevéltárnokot 1756-ban nevezték ki, az intézmény a tényleges működését 1765-ben kezdte meg, akkor még nem nyilvános rendi levéltárként.

1874-ben az Archivum Regni alapjain újraszervezték az Országos Levéltárat, amely magában foglalta a feudális központi szervek (kancelláriák, helytartótanács, gubernium, kincstár, kúria, hiteleshelyek stb.), majd a későbbiekben keletkezett hivatalos, valamint magánírásbeliség történeti értékű iratanyagát. Az intézmény a Belügyminisztérium épületében működött, de felállításától napirenden volt annak önálló, elkülönített elhelyezése.

1911-ben született meg a végső döntés, hogy az Országos Levéltár számára új épületet emelnek a budai várban. A tervezés 1911 és 1913 között, az építkezés 1913 és 1922 között zajlott. 100 esztendővel ezelőtt, 1923 őszén költöztették át az iratanyagot és a hivatalt az új, Bécsi kapu téri levéltári palotába. 

Az állami írásbeliség őrzőhelyeinek, a hivatali archívumi és levéltári intézmények elhelyezéstörténetének, valamint a Bécsi kapu téri levéltári palota építéstörténetének allít emléket A nemzet levéltára. Fejezetek az Országos Levéltár történetéből című, most bemutatott [2] ünnepi album.

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

Képek a kötetről

Fotók: Lantos Zsuzsanna