1848-49-es forradalom és szabadságharc

Beküldés dátuma:

2023.08.30.

[1]

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legjelentősebb fordulópontja, melyre minden év március 15-én emlékezünk. Ebből az alkalomból virtuális kiállításunkkal szeretnénk feleleveníteni a Szabolcs megyei eseményeket.

A forrásokat az alábbi fondokból válogattuk:

Szabolcs Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai (MNL SzSzBML IV. 1.), Gr. Dégenfeld Imre kormánybiztos főispán iratai (MNL SzSzBML IV. 101.), valamint Szabolcs Vármegye Központi Bizottmányának iratai (MNL SzSzBML IV. 102.)

Figyelmükbe ajánljuk kiadványunkat:

László Géza: Szabolcs vármegye 1848/1849-ben. Források. Válogatta és szerkesztette: László Géza. Nyíregyháza, 2000.

Dokumentumok:

Kállay Menyhért és Bónis Sámuel országgyűlési követek 1848. március 15-i követi jelentése (MNL SzSzBML IV. 1. a. Fasc. 48. No. 482. 1848) [2]
Szemere Bertalan belügyminiszter júniusi rendelete a Szabolcs megyei rögtön ítélő bíróság felállításáról (MNL SzSzBML IV. 102. Fasc. 48. No. 708. 1848) [3]
Bereg vármegye nemzetőri segítségkérése Szabolcstól saját és Máramaros területének fenyegetettsége miatt (MNL SzSzBML IV. 102. Fasc. 48. No. 1415. 1848 [4])
Szatmárnémeti Város Közönségének Szabolcs Vármegye Bizottmányához címzett folyamodványa, amelyben Urban támadását követően segítséget kér. (MNL SzSzBML IV. 102. Fasc. 48. No. 1519. 1848. XI. 30.) [5]
Nyíregyháza Város Közbátorsági Bizottmányának a megyei kormányzó bizottmányhoz címzett decemberi folyamodványa fegyverekért (MNL SzSzBML IV. 102. Fasc. 48. No 1519. 1848. XII. 2.) [5]
Sillye Gábor, Szabolcs megye tejhatalmú kormánybiztosának 1849. július 8-án Szabolcs megye Közönségének címzett utasítása a népfelkelés Nyíregyháza és a Tisza vidékére történő előmozdításáért (MNL SzSzBML IV. 101. 1849. VII. 8. [6])

Irodalomajánló:

[7]	[8]
„De víg élet, s mily gyöngy élet… a honvédélet”. Mihálka Endre, Borcsik Salamon, Thóbiás Dani emlékiratai 1848/49-ből. Szerk. Bene János et al. Nyíregyháza: Periférián Alapítvány, 2002. 208 p.	Kedves Gyula: Szabolcs a hazáért a 48. honvéd zászlóalj története az 1848–49-es szabadságharcban. Budapest: Heraldika Kiadó, 2002. 301 p.
[9]	[10]
Tóth Sándor: Kossuth-emlékek Szabolcsban. Nyíregyháza: Nyíri Honvéd Egyesület, 2002. 378 p.	Tóth Sándor: Rakovszky Sámuel 1848–49-es honvédezredes emlékezete. Gávavencsellő: Önkormányzat, 2002. 78 p.
[11]	[12]
Péntek László: Vasvári Pál. Bölcsőtől a csatatérig. Szerk. Szabó Piroska. Tiszavasvári: Önkormányzat, 2001. 186 p. [10] t.	Szabolcs vármegye 1848/1849-ben. Vál. és szerk. László Géza. Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, 2000. 591 p.
[13]	[14]
Csatáry György: Szabadságharc a végeken. Anno 1848–1849. Ungvár: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 1999. 163 p.	Erdey Levente: Múltunkból. Az 1848–49-es szabadságharc eseményei. Szerk. Görbedi Miklós. Tiszalök: Önkormányzat, 1999. 41 p.
[15]	[16]
Buczkó József: Újfehértóiak az 1848–49-es szabadságharcban. Újfehértó: Önkormányzat, 1998. 28 p.	Élő emlékek. 1848–49-es szabadságharc Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei emlékeiből. Szerk. Papp D. Tibor. Nyíregyháza: Önkormányzat, 1998. 32 p.
[17]	[18]
Forradalom és szabadságharc a Felső-Tisza – vidékén. Szerk. Takács Péter. Nyíregyháza: Periférián Alapítvány, 1998. 138 p.	„Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak…”. Visszaemlékezések, 1830–1861. A szöveget gond. Forrai Ibolya, Árva Judit. Bevezetést írta Benda Gyula. Budapest: Néprajzi Múzeum, 1998. 223 p.
[19]	[20]
Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848–1849). Szerk. Bene János. Nyíregyháza: Jósa András Múzeum, 1998. 200 p.	Tóth Sándor: Nyíregyháza városa az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. Nyíregyháza: Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubja, 1998. 109 p.
[21]	[22]
Bene János: A nemzetőrség és a honvédség szervezése a kisvárdai járásban 1848–49-ben. Kisvárda: Rétközi Múzeum, 1990. 95 p.	Nagykállótól Komáromig. Egy 48-as szabolcsi honvéd naplója. [Nyíregyháza]: Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség Szabolcs-Szatmár Megyei Elnöksége, 1956. 25 p.