100 ÉVE HUNYT EL SZÁNTHÓ ANTAL PÉCSI ÉPÍTÉSZ

[1]

Szánthó Antal (máshol Szántó) 1842. április 24-én született Szegeden. Iskolái elvégzése után a kor szokása szerint külföldi vándorútra indult. Olaszországban nagy hatással volt rá az itáliai reneszánsz építőművészet, melynek hangulata, formavilága a legtöbb munkáján nyomon követhető. Mestermunkáját a firenzei dóm harangtornyáról készítette. Itáliai tanulmányútját követően 1868 körül érkezett Pécsre. A több tervét is kivitelező Weidinger Gusztáv testvérét, Paulát vette feleségül. Egy ideig Ivánkovits Istvánnál dolgozott, majd 1876-ban átvette annak irodáját. Nem sokkal később már ő irányította a Belvárosi templom kupolájának 1877-es rendbetételét.

Pécs városképén az építészeti stílusok sajátos kavalkádja tükröződik. Az 1820-as évek után, a Piatsek József nevével fémjelzett klasszicizáló, majd romantikus építészeti felfogás érvényesülését lezárva a következő nemzedék építőmester és vállalkozó tagjai – Körösztös Imre, Szánthó Antal, Pfeiffer József, Wallenscher Mátyás, Horváth Ferenc – már eklektikus stílusban építettek, s határozták meg az utcaképet.

[2]

Szánthó pécsi épületei közül több ma is az általa épített formáját őrizve járul hozzá Pécs jellegzetes utcaképéhez. Ilyen például a Vasváry-ház, amely jelenlegi alakját az 1870. évi építkezés alkalmával nyerte Ivánkovits István, majd Szánthó Antal irányításával. A Ferencesek utcája 20. szám alatti egyemeletes, eklektikus stílusú lakóház, melyet az építőmester saját családja számára épített 1881-ben. Megkapó jellegzetessége, hogy a kapu feletti ablakot a Zsolnay-gyárban készült négy fedetlen keblű kariatida hermapillér hangsúlyozza. A Szánthó-ház egy évszázadon át volt a család tulajdona, a beházasodott Kenessey Aladár orvos lakóhelye.

[3] [4]

De ilyen a Jurisics utca 44. szám alatti Vasváry-villa, a mai MTA Székház is. A városra panoráma-kilátást nyújtó telket 1878-ban vásárolta meg Vasváry György a Kis-Szkókóban. 1884-ben itt tervezte és építette fel Szánthó Antal építőmesterrel Pécs legnagyobb szőlőskerti magánvilláját. A megrendelő szakított a hagyományos alpesi jellegű fachwerkkel és a Pannon-táj szelíd lankáihoz jobban simuló, historizáló-neoreneszánsz stílust választotta. A mester nevét az épületen zsolnay kerámia tábla örökíti meg. Az épület díszítései és a bábos korlátok tükrözik az itáliai hangulatot árasztó, ám mégis egyéni szánthó-stílust.

[5]

A Vasváry család számára tervezte a Tiborc utca 40. szám alatti emeletes szőlőházat is. Egyes források neki tulajdonítják a Dalcsarnok (1877) építését a Majláth téren. Tervei szerint épült a Szigeti országút 16. (1880), Ferencesek utcája 38. (1882), Mária u. 24. (1889), Perczel u. 47. (1883), Papnövelde u. 19. (1884).

[6]

Dolgozott a Papnövelde utca 5. szám alatt álló volt Megyeháza nyugati kibővítésén is, és közben tanította a következő generációt. Jelentős helyi építési vállalkozók, mint Hebenstreit Károly, Boek József nála voltak kőműves-tanoncok.

Mint komoly jövedelemmel rendelkező, keresett építőmester részt vett a város közéletében is. 1906-tól póttagja, majd 1909-től rendes tagja a legnagyobb adót fizetők városi testületének, a viriliseknek. A városi tanács kebelében pedig már az 1890-es évektől az ipar- és kereskedőtanoncok iskolai bizottságának tagja lett.

Társasági életéről nem sokat tudunk. 1912-ben örökös tagja lett a Mecsek Egyesületnek, emellett szenvedélyes kertész lehetett, mert az 1911. szeptember 26-án megnyílt Pécs-Baranyai Kertészeti Egylet által szervezett gyümölcsészeti kiállításon – igen díszes társaságban, a város vezető elitjével versenyezve – díszoklevelet szerzett calville és kanadai renet típusú almáival.

[7]

Az első világháború alatt több ízben is a sajtó hasábjaira került jótékonyságával, áldozatkészségével. 1916 szeptemberében a Ferencesek utca 20-as szám alatti családi ház három szobáját ajánlotta fel ingyenlakásként az Erdélyből menekülő honfitársaknak.

Két lánya született, az idősebb, Szánthó Etelka 1900 nyarán ment hozzá a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelőjéhez, az MNB pécsi fiókjának főnökéhez, Vaszary Gyula rendőrfőkapitány mostohafiához, Ptaček Viktorhoz. Fiatalabb lánya, Ilonka, Dr. Kenessey Aladár szemészfőorvos felesége lett.

1922. február 10-én hunyt el, sírja a Pécsi Köztemetőben álló családi kriptában lelhető fel.

[8] [9]

Vértesi Lázár, levéltáros

Köszönjük Arató Csongornak az információkat és a családnál őrzött képeket.

Irodalom:

Dunántúl: 1911. szeptember 24. 3.; 1911. szeptember 26. 2.; 1922. február 15. 3.

Pécsi Figyelő: 1900. augusztus 12. 3.

Pécsi Napló: 1892. december 3. 4.; 1901. 09. 27. 3.; 1907. november 3. 6.; 1912. március 17. 3.; 1913. március 6. 2.; 1916. szeptember 14. 6.

Pécs Lexikon szócikkek: Mendöl Zsuzsa: Szántó Antal.; Weiler Árpád: Historizmus.; Romváry Ferenc: Vasváry-ház.; Romváry Ferenc: Vasváry-villa.

Szánthó Antal arcképét, a Ferencesek utca 20. szám alatti ház homlokzati rajzát, a családi sírbolt és a gyászjelentés fotóját Arató Csongor szíves engedélyével közöljük.

A Vasváry-villát ábrázoló képeslap a Csorba Győző Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményének része.