Pete Zsigmond
Orvos, balneológus
(Böhönye, 1825. febr. 19. - Máramarossziget, 1883. febr. 2.)
Oklevelét 1848-ban a pesti egyetemen szerezte. Az osztrák hadseregbe besorozva, mint hajóorvos bejárta a nyugat-indiai szigetvilágot, Dalmácia és Görögország főbb szigeteit és városait. Az 1854. évi orosz hadjáratban tábori főorvos. Hazatérve előbb Dégen Festetics gróf uradalmi orvosa, majd Pesten folytatott gyakorlatot. 1866-ban a pesti egyetemen a balneológia magántanára, egy ideig a Császárfürdő igazgatója. Szakcikkei főként a Gyógyászatban jelentek meg. Székesfehérváron, később Máramarosszigeten tanított, és később itt érte a halál is.
A balneológia a gyógyforrásoknak, gyógyvizeknek [1] a gyógyfürdői [2] alkalmazásával és hatásaival foglalkozó tudomány [3], magyarul gyógyfürdőtan.
A közönséges vízben fürdéskor a víz [4] fizikai tényezői (hőmérséklete, nyomása, felhajtó ereje) hat a szervezetünkre. Ezeket a hatásokat használja fel a vízgyógyászat [5], más néven hidroterápia. A gyógyvizek esetében a fent írt hatásokat a gyógyvízben oldott állapotban megtalálható anyagok hatásai egészítik ki.
Az ásványvizek [6], iszapfélék [7], tengeri és folyami fürdők gyógyítási célokra való felhasználásával a balneoterápia foglalkozik. Ezen belül a gyógyte rápia egyéni alkalmazása szakképzett balneológus (orvos) feladata.
A gyógyhelyeken nem csak a gyógyvizet [8] használják fel kezelésre, hanem iszapkezelést, ivókúrát, inhalálást, mechanoterápiát (gyógymasszázst [9]) és étrendi gyógykezelést (diétát [10]) is alkalmaznak. Ezekhez még hozzájárulnak a klíma [11], a környezetváltozás, és a lelki hatások is. Ezért a felsorolt gyógytényezők együttes alkalmazására a gyógyhelyi kúra vagy fizioterápia elnevezést is használjuk. Ez utóbbi szélesebb körű fogalom, mint a fizikoterápia, mert beletartozik a gyógyfürdői kezelés, az éghajlat hatása és a diéta alkalmazása is. (A szó a görög [12] füzisz szóból származik, és magyarul természetet jelent. Ez tükröződik a „természetes gyógymódok” elnevezésben is, bár ma már a felhasznált energiákat gyakran mesterségesen is előállítjuk.)
Főbb művei
Értekezés a fürdésről (Buda, 1862)
Fürdői étrend (Pest, 1866)
Hivatkozások
[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B3gyv%C3%ADz
[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91
[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Tudom%C3%A1ny
[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADz
[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzgy%C3%B3gy%C3%A1szat
[6] https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81sv%C3%A1nyv%C3%ADz
[7] https://hu.wikipedia.org/wiki/Iszap
[8] https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B3gyv%C3%ADz_(jogi_fogalom)
[9] https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B3gymassz%C3%A1zs
[10] https://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%A9ta_(%C3%A9trend)
[11] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kl%C3%ADmav%C3%A1ltoz%C3%A1s
[12] https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv