Az 1960. október 18.-i v.b. gyűlésen a Komárom, Szőny, Almásfüzitő általános rendezési terv részeként egy 40 fős bölcsőde építését határozták el Komáromban, a Görgey Artúr utcában (ma Kállay Tivadar utca).[1] 1962-ben a Komárommegyei Dolgozók lapja jóvoltából a városlakók is tudomást szerezhettek a második ötéves terv ezen részéről.[2] Az új bölcsőde megépítését komplex beruházásból kívánták megvalósítani.[3] A terület (korábban a Zichy-birtok ispáni lakja állt rajta[4]) és a rajta lévő házingatlan két komáromi tulajdonosának a tatabányai Komárom Megyei Beruházási Iroda 75.325-75,325 Ft-ot ajánlott fel, mint kártalanítást, amit elfogadtak, bár az összeget kevesellték és fenntartották azon jogukat, hogy többletkövetelésükkel a járásbírósághoz fordulnak.[5] Az építési engedély megküldése után végre megkezdődhetett az építkezés is.[6] A Komárommegyei Tanácsi Tervező Iroda tervei és költségvetése alapján több, mint 2.200.000 Ft-ból épült meg a város új bölcsődéje.[7] A munkálatok az 1965. február 10-i szerződés megkötése után még ugyanazon év április 26-án megkezdődtek és 1966. február 28-ig tartottak.

A kivitelező ÉM. Komárommegyei Állami Építőipari Vállalat és az építtető Komárommegyei Beruházási Iroda a rendelkezésére bocsájtott terveknek megfelelően készítette el a létesítményt, az építkezés költsége azonban 5%-kal meghaladta a szerződésben rögzített összeget. A műszaki átadásra a jelen lévő hatóságok kifogást nem emeltek, ezért arra 1966. március 8-án sor kerülhetett. A hiánypótlások elvégzése után már csak a használatbavételi engedélyt kellett megkérni. Az üzembe helyezést három nappal később, 1966. március 11-én a Komárom Megyei Tanács V.B. Egészségügyi Osztály megyei főorvosa engedélyezte.

Az üzemeltető a Komárom Városi Tanács Egészségügyi Osztálya lett.[8] A bölcsőde ténylegesen 1966. június 6-án kezdhette meg a működését négy csoporttal.[9] 1968-ra a megyei és járási tanácsok egészségügyi osztályaival történt megbeszélés értelmében az 40 fős kezdeti létszámot 50-re növelték és a megnövekedett feladatok ellátására technikai dolgozókat is átcsoportosítottak.[10] Az intézményben a vezetővel együtt 15 főfoglalkozású dolgozó volt 2 fő négy órás és a napi két órában jelen lévő bölcsődeorvos mellett. A bölcsőde udvara ekkoriban még teljesen üres volt, ezért a járási főorvos a szükséges dolgok, felszerelések beszerzéséhez a v.b. segítségét kérte.[11] Az 1970. május 28-i v.b. ülésen elhangzott járási főorvosi jelentés szerint a bölcsődei épület kivitelezése rendkívül silány volt, és a vonatkozó rendelkezések ellenére állandóan felújításra szorult. Az udvarrész parkosítása, játszótérré alakítása négy év alatt sem került megoldásra, egyedüli eredménynek az 1969. őszén ültetett 12 fát lehetett megemlíteni.

A gyermekek játékkal való ellátottsága jó volt. A gyermekek ellátása szakszerűen történt, a szülőkkel, vállalatokkal való kapcsolat szintén jónak volt mondható, a komáromi vasöntöde például gyakorta végzett fuvart, javításokat a bölcsőde számára. A gondozónők szakmai továbbképzése a megyei ütemterv szerint történt. A dolgozók munkához való hozzáállásához nem volt panasz, a részükre biztosított magasabb jutalom összege serkentőleg hatott a munkamoráljuk növekedésére.[12] 1977-ben az épület egy új szárnnyal bővült, mely további 25 gyermek befogadására volt alkalmas.[13] 1982 óta a gyermekgondozónők a gyerekeket fokozatosan, úgynevezett „anyás szoktatással” vették fel a bölcsődébe.[14] 1990-ben az újonnan megalakuló önkormányzat költségtakarékossági okokból bezáratta a komáromi 1. sz. bölcsődét, melyből 33 gyermeket irányítottak át a 2. sz. bölcsődébe.[15]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

 

[10]

 

[11]

 

[12]

Tervrajzok forrás:

MNL KEML KF XXIII. 554. a1. Komárom Városi Tanács V.B. Igazgatás 1533/1964

Írta: Kovács Péter, levéltáros (MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárának Komáromi Fióklevéltára)