[1]A legkorábbi iparvállalatok Magyarországon a mezőgazdaság termelvényeire alapozva az élelmiszeriparban alakultak, elsőként a nagy malmok, a szeszfinomítók, később szeszgyárak, cukorgyárak. Többségük egy–egy térség gazdasági életében játszott szerepet, ezért az iparághoz tartozó vállalatok iratainak nagy része az önkormányzati levéltárakban található. A legnagyobb vállalatok iratanyaga került a Magyar Országos Levéltár őrizetébe: a Magyar Cukoripar Rt., a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt., a Leipziger Vilmos Szesz- és Cukorgyár Rt., a két kőbányai sörgyártó kombinát (Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. és a Dreher–Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt.) méltán minősíthető országos jelentőségűnek. Iratanyaguk a dualizmuskori és két világháború közötti gazdaságtörténet kiemelkedő értékű forrásanyaga.

A kisebb keretek között működött Zwack és Törley gyárak világszerte ismertté vált termékeikkel szintén országos jelentőségűnek tekinthetők, bár iratanyaguk rendkívül töredékesen maradt fenn.

Ki kell emelnünk még egy sajátos szervnek, a Magyarországi Exportmalmok Szindikátusának az iratanyagát, amelyből átfogó képet kaphatunk a malomipar hanyatló korszakának küzdelmeiről.

Az élelmiszeripari vállalatok termelvényeik nagy részét külföldön értékesítették. Az exporttevékenység dokumentumai a Titkárság, Kereskedelmi Igazgatóság című állagokban találhatók. A magyar gazdaság világpiaci jelenlétének értékes forrásait találhatjuk meg itt.

Az élelmiszeripari vállalatok történetét a nagy bankok iratanyagában folytathatjuk, mivel a bankok versengtek a befolyás megszerzéséért ebben az iparágban, és ennek írásos dokumentumait a banki anyagok őrzik.

Letölthető pdf formátumban itt [2].