Az intézmények közti kooperáció keretén belül három konferenciát rendeztek a bencés rend 1945-1989 közötti történetéről Pannonhalmán, illetve Budapesten. Ezek közül az első konferencián elhangzott előadásokra épülő tanulmányokat felsorakoztató kötet tavaly került bemutatásra az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében. Ezúttal a két fővárosi konferencia anyagát tartalmazó könyv tartalmát ismertették a felkért szakemberek.

Köszöntőjében Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója felelevenítette, hogy Várszegi Asztrik OSB aktív főapátként szembe kívánt nézni a rend múltjával, amihez bátorság, egyben szakemberek is szükségeltettek – utóbbihoz segítséget jelentett, hogy mind az MNL-lel, mind az ÁBTL-lel kiváló kapcsolatot ápolt. Szabó Csaba továbbá hozzátette: három kötet jelent meg a témában, azonban még sok irat maradt fenn, amely a bencések pártállam alatti történetének feltárását segítheti elő.

Várszegi Asztrik OSB nyugalmazott főapát szintén a múltba tekintve elmesélte, hogy 1991 után főleg a fiatalabb rendtársak szorgalmazták a szembenézést, azonban ezt korainak ítélték meg akkor. A 2006-ban rendezett általános káptalanon viszont már felvetették, hogy legyen feltárás, amelynek a végső célja a tisztánlátás. A kutatómunkáról elmondta, hogy egy belső csoport kezdeményezése nyomán indult meg a munka, a szakmai hátteret pedig az MNL, az ÁBTL, majd később a Nemzeti Emlékezet Bizottsága is biztosította. A három elkészült kötetet a közös munka gyümölcsének nevezte, egyben megköszönte a közreműködők fáradozásait.

A harmadik együttműködő fél, az ÁBTL részéről az intézmény főigazgató-helyettese, Tóth Eszter köszöntötte a megjelenteket, aki felidézte, hogy a bencések és levéltáruk között 2010-ben, még Gyarmati György vezetősége idején köttetett meg az első együttműködési megállapodás, amelyet 2013-ban újabb követett. Ehhez az egyezséghez csatlakozott egy évvel később az MNL. A vizsgált korszak kapcsán arról beszélt, hogy a bencések a pártállami időszakban egy merőben új helyzettel találták szembe magukat, amikor a létük került veszélybe. Kiemelte: a megjelent tanulmányok alaposan feltárják a rend korabeli működését, valamint a túlélési stratégiákat.

A 2017. március 24-én, az ÁBTL székhelyén rendezett konferencia anyagát bemutató második kötetet Gárdonyi Máté, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára ismertette. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a könyv nem csupán rendtörténeti munka, hanem egyben kitekintés a magyarországi társadalom radikális átalakításának kísérletére is. Kifejtette: ugyan az állam a társadalomról le akarta választani az egyházakat, és maga Pannonhalma sem tudta magát kivonni a kommunista egyházpolitika alól, azonban a szerzetesek nem akartak elszigetelődni. A megjelent kötetek kapcsán összességében megállapította, hogy három tényező volt szükséges a létrejöttükhöz. Egyrészt informatív történeti források, másrészt egy jó szakembergárda, harmadrészt pedig bátorság szükségeltetett a kutatáshoz, valamint azok publikálásához.

A harmadik kötetet, amely az MNL Országos Levéltárában 2018. április 13-án rendezett konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartalmazta, Gyarmati György, a Pécsi Tudományegyetem tanára mutatta be. Részletes ismertetőjét Gárdonyi Máté szavainak folytatásának szánta, mivel úgy vélekedett, hogy a két kötet összefügg egymással. A művet úgy értékelte, hogy az Serédi Jusztiniántól Lékai László korszakáig mutatja be a magyarországi, és a diaszpórában élő magyar „kincések” történetét. A jövőre nézve pedig arról beszélt, hogy a harmadik kötet végén található hely- és névmutató előre vetít egy bencés rendtörténeti monográfiát az állampárti időszakra vonatkozóan, amelyhez a megjelent könyvekben már jelentős kutatási eredményeket találhatnak az érdeklődők.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején

Fotók: Lantos Zsuzsanna OL