Az Erdélyi Okmánytár 1997-ben megjelent első kötete a Magyar Királyságon belül kormányzati egységet alkotó erdélyi vajdaság Árpád-kori okleveles forrásainak kritikai számbavételét kezdte el. Az erdélyi vonatkozású teljes okleveles anyag összegyűjtésével, kritikai közzétételével a kiadványsorozat célja, hogy szilárd alapokat biztosítson Erdély középkori történetének tudományos igényű megismeréséhez. A közelmúltban elkészült második kötet Erdély történetének 1301–1339 közötti teljes forrásanyagát teszi közzé. Az okmánytár az erdélyi vajda joghatósága alatt állott: hét belső-erdélyi vármegye, a Székely- és Szászföld, Közép-Szolnok és Kraszna vármegye adatait tartalmazza. A kötet használatát név- és tárgymutató segíti, valamint a forráskiadvány egy egyházigazgatási térképpel is kiegészül, amely a szász települési terület reformáció előtti egyházigazgatását a szolnoki főesperesség egyházi viszonyait teszi világosabbá, pontosítva a főesperességek közötti határvonalakat is.