Az 1832-ben Berlinben készült, igen vékony papírra nyomtatott, színezett, majd batisztvászonra kasírozott és összesen 26 elemből összeépített földgömb felfújhatóvá tétele nagy kihívás elé állította a restaurátorokat. A közel 200 éves ritkaságnak számító glóbusz szerencsére egészben megmaradt az eredeti felfújó szeleppel együtt. A szelvényeket összetartó ragasztások csak részlegesen gyengültek meg. A felületét borító por eltávolítása, gyűrődések, kisebb szakadások, illetve a külső papírburok részleges felválásainak simítása, rögzítése, kiegészítése tették ki a munka aprólékos, előre megtervezett lépéseit.

Nagy feladatot jelentett a 12 szelvényre hajtogatott gömb formájának kitöltése, vagyis a felfújás. A földgömb anyagának állapotát vizsgálva nem lehetett közvetlenül levegőt juttatni a gömbbe, mert az folyamatosan szivárgott volna a porózus papír és textil burkon keresztül. Külső szakmai segítséggel találtunk megoldást a könnyű, levegővel feltöltött gömbforma létrehozására, ami az eredeti hatás és látvány bemutatását tette lehetővé. A felfújható földgömb restaurálását a Német Nagykövetség támogatta. A restaurálást Nemes L. Ágnes és Szlabey Dorottya az MNL OL főrestaurátorai végezték.

A felfújható glóbusz nyilvános bemutatása a Múzeumok éjszakája programjához kapcsolódik.

[1] [2]

[3]