„Debrecen városának, különösen a XVI-ik, XVII-ik és XVIII-ik századok folyamán, sőt még jelen századunk első felében is, rendkívül érdekes története van. Ami az említett időkben Debrecennel vagy Debrecenben történt, az igen sokszor érdekelte kisebb-nagyobb mértékben az egész hazát, annak szabadságát, a magyar nemzetiséget, a hazai reformált egyházat, a nemzeti művelődést stb. Debrecen a tiszta magyar népnek, különösen pedig a református magyaroknak hosszú idők folyamán keresztül, nem erőszakolt és bürokratikus, hanem természetes és őszintén szeretett fővárosa vala; bárki mit mondjon.”

Révész Imre

[1]