Az alispán feladatait és hatáskörét az 1870. évi 42. tc., az 1874. évi 34. tc., az 1886. évi 21. tc., az 1929. évi 30. tc., valamint az ezek végrehajtási utasításai (kapcsolódó rendeletek) alapján készült vármegyei szabályrendelet határozta meg.1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. ME számú, és az ezt kiegészítő 1030/1945. ME számú rendelete meghagyta az alispán korábbi ügykörét.
Az alispán a vármegyei törvényhatóság első választott tisztviselője volt. Az 1886. évi 21. tc. 68. paragrafusa értelmében „vezeti a vármegye nevében a közigazgatást, intézkedik minden ügyben, mely a közgyűlés, törvényhatósági kisgyűlés, közigazgatási bizottság és albizottságai, vagy az egyes községek hatásköréhez utasítva nincs”. Az alispán kettős feladatot látott el. Egyrészt intézte a megyei önkormányzat által ráruházott ügyeket, másrészt végrehajtotta a kormány rendeleteit. Teendőinek ellátásáról és a vármegye általános állapotáról a közigazgatási bizottságnak havonta, a vármegyei bizottságnak pedig közgyűlésenként tartozott jelentést tenni.
Békés vármegye 1898-ban jóváhagyott szabályrendelete értelmében az alispán hatásköre az egyes közigazgatási ágak szerint a következő volt:
Teendőit részletesen a vármegyei szabályrendeletek írták elő. Feladatainak végrehajtásában a központi tisztviselők és a járási főszolgabírók segítették.
A fond terjedelmes iratanyagát négy állag alkotja. Az 1872-től folyamatosan megmaradt iratanyag nagy hiányossága, hogy 1935–1944-ig néhány töredéket kivéve nem maradt fenn. A második világháború végén a megye menekülő tisztikara magával vitte, és a feltételezések szerint a Dunántúlon megsemmisült. Szerencsére a segédkönyvek egy része itt maradt, így azokból tájékozódni lehet.
Az a) állag elnöki iratai nagyrészt bizalmas jellegű ügyeket (politikai mozgalmak, szociális intézkedések, személyügyi dokumentumok) tartalmaz. 1872–1895-ig elnöki jegyzőkönyveket vezettek, amelyek az iktatókönyvek szerepét töltötték be. 1881–1895-ig mutatóval is ellátták ezeket. 1896-tól a segédkönyvek hiányosan maradtak fenn, ezért az iratanyag egy része átnézéssel kutatható.
A b) állagban a közigazgatósági iratok találhatók, 1872–1934-ig és 1945–1949-ig kevés hiánnyal. A dokumentumok iktató-, mutató- és sortári könyvekkel kutathatók. A segédkönyveket kigyűjtött iratok alfabetikus sorba rendezett iratok sorozata követi. Ezeket a raktári jegyzék segítségével lehet áttekinteni. Az 1872. évre vonatkozó sortári könyvi bejegyzéseket lásd a IV. B. 258. fond 34. kötetében. (1867–1872. évi sortári könyv.)
A c) állagban a kihágási iratok nyertek elhelyezést.
A d) állagban a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945–1947. évi iratai kutathatók.
a) Elnöki iratok | 1872–1935 |
63 doboz, 35 kötet = 8,36 ifm | |
1–8. kötet Jegyzőkönyvek | 1872–1880 |
9–21. kötet Jegyzőkönyvek mutatóval | 1881–1895 |
22–84. doboz Iratok | 1872–1935 |
85–95. kötet Iktatókönyvek | 1896–1934 |
96–98. kötet Mutatókönyvek | 1878–1880 |
b) Általános iratok | 1872–1950 |
1110 doboz, 461 kötet = 154,02 ifm | |
1–1043. doboz Iratok | 1872–1950 |
1044–1335. kötet Iktatókönyvek | 1872–1950 |
1336–1431. kötet Mutatókönyvek | 1872–1949 |
1432–1484. kötet Sortári könyvek | 1873–1949 |
1485. kötet Útlevél iktató | 1941 |
1486–1488. kötet Közigazgatási bírósági panaszok iktatója | 1897–1920 |
1931–1932 | |
1489–1501. kötet Vegyes mutatók, ügynyilvántartó kartonok | 1907–1950 |
1502–1564. doboz Vegyes iratok | 1874–1943 |
1565. doboz Képviselőválasztási névjegyzék | 1945 |
1566–1568. doboz Egyesületek iratai | 1949–1950 |
1569–1571. kötet Működő és feloszlatott egyesületek nyilvántartása | 1948–1951 |
c) Kihágási iratok | 1923–1951 |
4 doboz, 7 kötet = 0,58 ifm | |
1–4. doboz Iratok | 1923–1951 |
5–11. kötet Iktató- és mutatókönyv | 1935, 1940–1942 |
1945–1949 | |
d) A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság iratai | 1945–1947 |
2 doboz = 0,24 ifm | |
1–2. doboz Iratok | 1945–1947 |
Összesen: 1179 doboz, 503 kötet = 163,20 ifm