A galambok kiváló és különleges képességeit az ókorban is ismerték. Egyiptomban II. Ramszesz korából, a fáraó sírkamrájában találtak olyan ábrákat, amelyek hírvivő galambok tartására utalnak. Az ókorban a galambtenyésztés központjának a Közel-Kelet számított, és amely a kereskedelem fellendülésével, népszerűvé vált más területeken is. Az üzeneteket pergamentekercsre írták, és azt sodorták fel a galambok lábára. Ez a módszer később tovább finomodott, amikor kis, henger alakú kapszulákat alkalmaztak. Megbízhatóságuk miatt a közép- és kora újkor csatáiban a lovas futárok mellett a galambok folyamatosan jelen voltak és hozzájárultak egy-egy háborús esemény végkimeneteléhez (hírvivői szolgálatukra példa gyanánt Haarlem 1573-as ostromát vagy 1870-ben a németek által körbezárt Párizst szokták felhozni). Az újkor és a legújabb kor nagy háborúiban is bevetették őket a katonai egységek információcseréjének biztosításában.
Hivatkozások
[1] http://mnl.gov.hu/mnl/nml/csak_a_legritkabb_esetben_tagadja_meg_a_szolgalatot