Cegléd

Jelenlegi hely

1 / 1

Cegléd városának első hiteles okleveles említése 1358-ra tehető. A város 1368-tól az óbudai klarissza rendház tulajdonába került, akik 1782-ig birtokolták a mezővárost. Dózsa György innen hívta fegyverbe a jobbágyságot 1514-ben. A török hódoltság alatt a város Nagykőröshöz hasonlóan szultáni birtok, úgy nevezett khász város lett. A 18. században a város gyorsan fejlődött, és ekkor kezdődött meg a vidék tanyásodása.

A 19. században újabb lendületet adott Cegléd számára, hogy a város 1847-től vasúti csomópont lett, és gyorsan iparosodott. A települést a második világháború alatt, 1944 júliusában bombatámadás érte.

Jelzet:

PML V. 1-a. 1. k. 1. p.

Keletkezési idő:

1697. június 13.

Megjegyzés:

Cegléd város tanácsának jegyzőkönyve, amelyben Wassavi István jegyző feladatait rögzítik.

Jelzet:

V. 73-b/D. sz.n.

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

A ceglédi virilisek névjegyzéke A kiegyezés után osztrák mintára a magyar városok képviselőtestületeinek a településen legtöbb adót fizető polgárok - akiket viriliseknek hívtak - automatikusan tagjai voltak.

Jelzet:

V. 73-f. 1. kötet

Keletkezési idő:

1874. január 25.

Megjegyzés:

Cegléd város rendelete a kaszárnyaépítés pénzügyi feltételeinek megteremtéséről.

Jelzet:

V. 77. 115. sz. szelvény

Keletkezési idő:

1881. november 25.

Megjegyzés:

Cegléd város határának kataszteri térképe.

Jelzet:

PML XV. 14. Cegléd

Keletkezési idő:

1900 körül

Megjegyzés:

A ceglédi Árpád tér (ma Szabadság tér) látképe.

Jelzet:

PML XV. 14. Cegléd

Keletkezési idő:

1920-as 30-as évek

Megjegyzés:

Cegléd a két világháború között.

Jelzet:

PML V. 73. b/D. 1941. 29. p.

Keletkezési idő:

1942. május 13.

Megjegyzés:

Polgármesteri jelentés az 1941. évi közigazgatásról. Cegléd város levéltárának iratanyagában tárgyi alapon elkülönített irategyütteseket kutathat. A város polgármesterének éves jelentései Cegléd történetének legfontosabb írott dokumentumai közé tartoznak.

Jelzet:

XXXII. 7. B sorozat 5.

Keletkezési idő:

1956. november 5.

Megjegyzés:

Cegléd város és járás szovjet katonai parancsnokának 1. sz. parancsa, amelyben Filatov alezredes – többek között – kijárási tilalmat rendel el.

Jelzet:

XXIII. 512. 41. k.

Keletkezési idő:

1982–1990.

Megjegyzés:

A ceglédi közművelődés aranykönyve, amely a Cegléden kiemelkedő közművelődési munkát folytató dolgozók nevét, kitüntetéseik jogcímét, és rövid életrajzát tartalmazza. Velence város tanácsa alkotta meg 1319-ben az első aranykönyvet (libro d’oro), amely a Nagytanácsba belépni jogosult nemesek névsorát tartalmazta.