Egyéb érdekességek

Jelenlegi hely

1 / 1

Az Egyéb érdekességek között a mindennapi életre rávilágító iratokból láthatnak válogatást. Noha természetesen ezek a dokumentumok csak szerény képet adhatnak a kor emberének lelkivilágáról, szokásairól, talán ennyiből is kiderül, hogy a két világháború alatt meglehetősen élénk volt a társadalmi élet, rengeteg civil szerveződés alakult és működött. Mindez természetesen főként a polgárosult társadalmi rétegekre igaz, a parasztság kívül rekedt ezen, hiszen a polgárosodás továbbra sem érintette meg őket, így a társadalmon belül továbbra is megmaradtak, illetve tovább nőttek a hatalmas különbségek a vagyont, az életmódot, valamint a mentalitást illetően.

Jelzet:

PML XV. 14. sz. n.

Keletkezési idő:

1932(?)

Megjegyzés:

Miki egeres karácsonyi képeslap 1932-ből. Az eredetileg német területen gyártott képeslap Miki egér európai népszerűségét mutatja. Miki egér születésnapja 1928. november 18., ekkor készült el az első szinkronizált rajzfilmje. Viszont már ezt megelőzően is szerepelt egy animációs filmben (Plane Crazy). Ebben a Charles Lindbergh-et példaképül tartó Miki a repüléssel próbálkozik, több-kevesebb sikerrel. A film érdekessége Miki meglehetősen „macsó” és pajzán jelleme; repülőútjára ugyanis Minnie-t is magával viszi, s ott, kihasználva a helyzetet, molesztálni kezdi a lányt, aki végül kénytelen kiugrani a gépből, hogy kiszabaduljon a kellemetlen helyzetből

Jelzet:

PML XIV. 2. 426-427. f.

Keletkezési hely:

Budapest

Keletkezési idő:

1938. január

Megjegyzés:

Meghívó Székely estre: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége és a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) Társadalmi és Sport Egylet ún. Székely estre hív meg, amelyet jótékony céllal rendeznek meg. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét (MANSZ) 1918 novemberében alapította Tormay Cecile, a híres írónő keresztény-nemzeti szellemű szövetségként. Sokféle karitatív feladatot látott el: gyűjtöttek az elszakított területekről menekülteknek, a katonáknak, valamint a hadifoglyoknak, szociális és gyermekvédelmi munkát végeztek, fontosnak tartották a nők képzését, illetve művelődését (például vasárnapi oktatást szerveztek falusi és tanyasi asszonyok részére), szövőtelepeket létesítettek, a második világháború alatt pedig csomagokat küldtek a katonáknak, továbbá ápolónői teendőket láttak el. Feladatuknak tartották azt is, hogy felhívják a világ közvéleményének és asszonyainak a figyelmét a Magyarországot ért igazságtalanságra. Elnöke 1938 és 1943 között gróf Ráday Gedeonné, egykori Pest megyei főispán felesége volt.

Jelzet:

PML XV. 3. sz. n.

Keletkezési idő:

1938. november

Megjegyzés:

Stefánia Szövetség meghívója: A meghívó szerint a Stefánia Szövetség 1938. november 6-án ún. némabált rendez, pótlandó a szokásos éves teaestélyt. Az 1915. június 13-án megalakult Stefánia Szövetség a mai védőnői rendszer elődjének tekinthető. Kezdeti fő célkitűzései közé tartozott az anyák és a csecsemők védelme, ennek elősegítésére tanfolyamot szerveztek és gondoskodtak az intézményi hálózat kiépítéséről. A Stefánia Szövetség fővédnöke, gróf Lónyai Elemérné azonos Stefánia belga királyi hercegnővel, Habsburg Rudolf boldogtalan sorsú feleségével.

Jelzet:

PML XV. 14. sz. n.

Keletkezési idő:

1935(?)

Megjegyzés:

Justice for Hungary: A képeslapon a lángokban álló, szétszakított Magyarországot láthatjuk, mai területén egy női alakkal. A „Justice for Hungary” nemcsak egy jelszó, hanem egy repülőgép neve is volt, amellyel Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931-ben rekordidő alatt átrepülte az Atlanti-óceánt. A pénzt a vállalkozásra többek között amerikai magyarok adományaiból gyűjtötték, a költségek egy részét a darabonként egy dollárért árusított képeslapokból szerették volna fedezni. A repülőgép Lord Rothermere javaslatára kapta a Justice for Hungary nevet.

Jelzet:

PML XV. 3. sz. n.

Keletkezési idő:

1933.

Megjegyzés:

Újságcikk Kiss Béláról: A cikk arról értesíti az olvasókat, hogy Amerikában állítólag látták Kiss Bélát. Kiss Béla bádogos 1912 és 1914 között megölte feleségét, annak szeretőjét, és rajtuk kívül állítólag még több mint húsz nővel végzett, akik a házassági hirdetésére jelentkeztek. A holttesteket a háza udvarán álló bádoghordókban rejtette el, amelyeket csak 1916-ban nyitottak fel. A sorozatgyilkost azonban nem tudták felelősségre vonni; még a háború kezdetekor bevonult, s állítólag tífuszban elhunyt. Mivel holttestét soha nem tálalták meg, még évtizedekig felröppent a hír, hogy valahol őt vélték látni. Kiss Béla külföldön is „nagy ismertségnek” örvend, köszönhetően többek között szép hangzású (kiss = ’csók’) nevének.

Jelzet:

PML XV. 3. sz. n.

Keletkezési idő:

1942. február 21.

Megjegyzés:

Étlap: Kovács Károly kiskunfélegyházi vendéglős meglehetősen szerény választékról tanúskodó étlapját láthatjuk. Az étlap egyik érdekessége a kiskunfélegyházi Hitler utca. A világháború előtti Magyarországon gyakori volt, hogy Hitlerről vagy Mussoliniról neveztek el közterületeket. Budapesten például 1938-tól 1945-ig a Kodály körönd viselte a Hitler tér nevet.