Hétköznapok és családi élet

Jelenlegi hely

1 / 1

Családtörténészek, családfakutatók gyakorta keresett forrása a vármegye területén lévő települések 1895 előtti felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye. A szóban forgó anyakönyvi másodpéldányokat 1828 után kellett elküldeni a területileg illetékes levéltárakba. A törvény végrehajtása esetleges maradt.

1895-től kötelező a polgári anyakönyvezés Magyarországon, így megyénkre vonatkozóan az állami anyakönyvekben is történhet kutatás, a hatályos törvények által megszabott kutatási korlátozások betartásával.

Ugyancsak felkeltheti a családtörténészek figyelmét az egyes családokra, illetve személyekre vonatkozó levéltári anyagunk.

Ez utóbbi többek között ismert személyek, megyei tisztségviselők, iparosok, ügyvédek, orvosok, művészek stb. levéltárunk őrizetébe került – sajnos nem túl jelentős terjedelmű – irathagyatékát tartalmazza.

A dualizmus korszakának hangulatát idézik fel, egyúttal pedig a tudományos szintű kutatás alapját is képezhetik fénykép-, és kisnyomtatványokat tartalmazó gyűjteményünk darabjai (pl. képes levelezőlapok, fotók stb.).

Jelzet:

IV. 482.

Keletkezési idő:

1894

Megjegyzés:

Egyházi anyakönyv: A péteri (Pest Megye) evangélikus egyház esketési anyakönyvének másodpéldánya az 1894-es évről, borító pecséttel Tudta? Bár 1895-ben kötelezővé vált a polgári anyakönyvezés, az egyes felekezetek (római katolikus, református, evangélikus, izraelita stb.) mind a mai napig vezetnek anyakönyveket. Ezekre azonban más kutatási szabályok érvényesek, mint a polgári anyakönyvekre, s máshol (pl. plébániákon, lelkészségeken, egyházi, illetve egyházmegyei levéltárakban stb.) is őrzik őket.

Jelzet:

IV. 482.

Keletkezési idő:

1894

Megjegyzés:

Egyházi anyakönyv: A péteri (Pest Megye) evangélikus egyház esketési anyakönyve az 1894-es évről, első belív Tudta? A megyei levéltárakban, így a Pest Megyei Levéltárban is őrzött 1895 előtti felekezeti anyakönyvi másodpéldányok egy része hiányosnak mondható, ezzel szemben a Magyar Országos Levéltárban a felekezeti anyakönyvek első példányáról készült mikrofilmtekercsek anyaga teljesebb képet mutat.

Jelzet:

XV. 3. sz. n. irat

Keletkezési idő:

1902

Megjegyzés:

Beniczky Lajos (1844–1910) alispán budakeszi díszpolgári oklevele

Jelzet:

XV. 3. sz. n. irat

Keletkezési idő:

1900

Megjegyzés:

Budaörsi levelezőlap. Tudja-e, hogy ezek az épületek ma is ugyanígy néznek-e ki, állnak-e, üzemelnek-e még? Esetleg felismer valakit képen szereplők közül? Írja meg nekünk!

Jelzet:

XV. 3. sz. n. irat

Keletkezési idő:

1900

Megjegyzés:

Budakeszi levelezőlap. Tudja-e, hogy ezek az épületek ma is ugyanígy néznek-e ki, állnak-e, üzemelnek-e még? Esetleg felismer valakit képen szereplők közül? Írja meg nekünk!

Jelzet:

XV. 3. sz. n. irat

Keletkezési idő:

1908

Megjegyzés:

Pomázi levelezőlap. Tudja-e, hogy ezek az épületek ma is ugyanígy néznek-e ki, állnak-e, üzemelnek-e még? Esetleg felismer valakit képen szereplők közül? Írja meg nekünk!

Jelzet:

XV. 3. sz. n. irat

Keletkezési idő:

1909

Megjegyzés:

1909-es falinaptár, a váci Tragor Ignácz és fia hirdetésével

Jelzet:

XV. 3. sz. n. irat

Eredeti méret:

10 cm x 14 cm

Keletkezési hely:

Gyón

Keletkezési idő:

1876

Megjegyzés:

Ficho László kétnyelvű igazolási jegye. Tudta? Egy 1876. évi rendelet vezette be, nem kötelező jelleggel, az igazolási jegyet, amely anyakönyvből átvett személyi adatokat, sőt személyleírást is tartalmazott, de fényképet még nem. Mindezek ellenére az igazolási jegy a személyi igazolvány ősének tekinthető, amelyet azért kértek az emberek, hogy lakóhelyüket elhagyva igazolni tudják magukat. A minden magyar állampolgár részére kötelező személyazonosító dokumentumot csak 1954-ben vezették be.

Jelzet:

XV. 3. sz. n. irat

Keletkezési hely:

Makó

Keletkezési idő:

1898

Megjegyzés:

Paskesz Emil és Kirschner Esztike esküvői meghívója. Leírás: papír, 17,5 cm x 27,5 cm