Pecsétek

Jelenlegi hely

1 / 25

A község 1827-es vésetű pecsétjét már az 1825/1826. adóévi községbírói számadáson láthatjuk. A negatív vésetű, ovális alakú pecsétet 1856-ig használták. A pecséten balharát irányú, pólyával kettéosztott csücsköstalpú címerpajzs látható. A pólyában balra úszó hal van. A pajzstalpban rácsozott talajból kinövő gabonakéve, alatta egy nyelével jobbra, élével felfelé forduló sarló lebeg. A pajzsfőben egy halomból kinövő háromfürtű leveles szőlőtőke, és egy istenszem szerepel. A pajzs fölött hercegi korona látható. A pecséten az ÁDÁND településnév és egy 1827-es évszám is szerepel.

Babócsa első ismert pecsétjét az MNL SVL gyűjteményének egyik 1772-ből származó iratán láthatjuk, és egy 1854-esen találkozunk vele utoljára. A negatív vésetű, kör alakú, díszített vonalkeretezésű vörös viaszpecséten rácsozott talajból kinövő háromszálú parlagi nefelejcs és egy ötágú nyitott korona látható. A korona alatt BABOCSA felirat olvasható.

A település ezen pecsétjének első lenyomata 1784-ből ismert, utolsó ismert használata 1868-ból való. Az 1783-as, negatív vésetű, kör alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecséten egy hegyével felfelé, élével balra forduló csoroszlya, és egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló ekevas lebeg. A pecsét csillaggal tört körirata: MEGYER 1783.

A község első ismert pecsétje egy 1768-ból származó iraton maradt fenn, amelynek utolsó használata 1851-ből ismert. A negatív vésetű, kör alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecséten alul egy hegyével balra, élével felfelé forduló csoroszlya látható, felette egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló ekevas és egy kötött gabonakéve lebeg, köztük két virágkehely. A pecsét körirata pontokkal és egy nyitott koronával törve: SIGILUM PAGI BABONY, azaz Bábony Falu Pecsétje.

Balatonberény 1836/1837. adóévből ismert pecsétje egy negatív vésetű, kör alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecsét. A pecséten egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló ekevas, és egy hegyével felfelé, élével balra forduló csoroszlya között egy kötött gabonakéve lebeg. Körirata egy hatágú csillaggal törve valószínűleg: B.BERENYI HELSEG.

A községi legrégebbi ismert pecsétlenyomataival az MNL SVL gyűjteményének 1837. és 1845. évi bábalajstromain találkozhatunk. A negatív vésetű, kör alakú, vésett vonalkeretezésű vörös viaszpecséten száraikkal egymást keresztező, két lombos ág között egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló csoroszlya, és egy hegyével felfelé, élével balra forduló ekevas lebeg. Felettük egy–egy hatágú csillag. A pecséten a BO, Boglárra utaló névjel.

Ezen községi pecsét legkorábbi ismert lenyomata az MNL SVL egyik 1813. évi összeírásán maradt fenn, használata 1867-ig adatolható. A negatív vésetű, ovális alakú, vésett vonalkeretezésű vörös viaszpecséten egy hegyével felfelé, élével balra forduló ekevas, és egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló csoroszlya között három gabonakalász látható. Körirata: SZŐLLŐS KIS LAK.

E községi pecsét egyetlen lenyomata az MNL SVL gyűjteményének 1845. évi bábalajstromán szerepel. A negatív vésetű, kör alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecséten egy hegyével felfelé, élével balra forduló csoroszlya, és egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló ekevas, és egy hatágú csillag látható. Körirata: LELLEI HELYSÉG.

A település egyetlen vörös viaszpecsétjét 1751-től 1860-ig használta. A negatív vésetű, kettős vonalkerettel rendelkező pecséten földtalapzaton álló, hegyével felfelé, élével jobbra forduló csoroszlya, és egy hegyével felfelé, élével balra forduló ekevas között három szál búzakalász látható. Körirata: ŐSZÖDI FALU PECSETYE P: 1759:

Szárszó ezen negatív vésetű, kör alakú vörös viaszpecsétjét 1788–1846 között használta. A pecséten pálmaágak között két búzakalásztól kísért, hegyével felfelé, élével jobbra forduló ekevas látható. Körirata: SARSO

A község első ismert pecsétje az MNL SVL őrizetében lévő egyik 1769. évi iraton maradt ránk. A pecsétet a település az 1850-es évek elejéig használta. A vörös viaszba mártott, negatív vésetű, pontozott, kettős vonalkeretezésű körpecséten egy virágot tartó, páncélos jobb kar látható. Körirata: SEMES

A község a rendi korszakban egyetlen pecsétet használt. A vörös viaszpecsét először az MNL SVL úrbéri iratai között 1771-ben fordul elő, utolsó ismert példányát az 1854/1855. adóévi községbírói számadásokon láthatjuk. A negatív vésetű, ovális alakú, díszített vonalkeretezésű vörös viaszpecséten, összekötött szárú pálmaágak között négy virágtól és két gabonaszáltól övezett hegyével felfelé, élével jobbra forduló csoroszlya, valamint egy hegyével felfelé, élével balra forduló ekevas lebeg. A pajzsfőben pontokkal kísért B. S. G. monogram, mely Balaton Szent Györgyként oldható fel.

A település 19. században használt pecsétjének lenyomatával legkorábban az MNL SVL egyik 1813. évi összeírásán találkozunk, használatban 1854-ig volt. A negatív vésetű, ovális alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecséten rácsozott talajon négy szál gabonakalász nő ki, melyek egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló ekevasat, és egy hegyével lefelé, élével jobbra forduló csoroszlyát fognak közre. Pontokkal tört körirata: B: UJLAK H PETSETJE, ahol a H helységet jelent.

Az 1836-os vésetű viaszpecsét utolsó ismert lenyomata az 1864. évből maradt fenn. A negatív vésetű, ovális alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecséten egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló csoroszlya, és egy hegyével felfelé, élével balra forduló ekevas látható. A Körirata: BALV FALL PÖCSETJE ESZTEN 1836.

A település ezen pecsétjének legkorábbi ismert lenyomatával egy 1803-ban kelt iraton találkozhatunk, a pecsétet valószínűleg 1848-ig használták. A negatív vésetű, kör alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecséten egy hegyével balra, élével lefelé forduló csoroszlya felett, egy hegyével balra, élével felfelé forduló ekevas lebeg, amely felett három gabonakalász látható. Körirata: BARCS MEZÖ VÁROS.

Az 1793-as vésetű községi pecsét használata 1854-ig adatolható. A negatív vésetű, kör alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecséten földtalapzaton egy hegyével felfelé, élével balra forduló csoroszlya, és egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló ekevas között egy lombos fa áll. Körirata: SZENTESI PETSET 1793.

Az 1818-as vésetű bárdi pecsét legkorábbi lenyomata egy 1822. évben kelt iraton látható, használatára 1854-ig van adatunk. A negatív vésetű, kör alakú, vésett vonalkeretezésű vörös viaszpecséten egy hegyével felfelé, élével balra forduló ekevas lebeg. Körirata: BÁRDI HELYSÉG 1818.

Szerászló falu első és egyetlen viaszpecsétjének legkorábbi ismert lenyomatát egy 1816-ban keletkezett iraton fedezhetjük fel, utolsó használata 1855-ből ismert. A negatív vésetű, kör alakú, vésett vonalkeretezésű vörös viaszpecséten száraikkal egymást keresztező, két lombos ág között egy hegyével lefelé, élével jobbra forduló ekevas, és egy hegyével lefelé, élével balra forduló csoroszlya lebeg. Körirata SZE PO, azaz Szerászló Pöcsétje.

Ezen községi pecsét első lenyomata az 1832. évből ismert, a pecsét használata 1862-ig adatolható. A negatív vésetű, ovális alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecsét ábrázolásai sajnos nehezen megfejthetőek. Földtalapzat felett egy hatágú csillag, egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló metszőkés, egy hegyével felfelé, élével balra forduló csoroszlya és egy szőlőfürt fedezhető fel. Körirata: SZENTBENEDEK HELYSEGNEK PECSETYE.

Baté 1780–1850 között használta ezen pecsétjét. A negatív vésetű, ovális alakú, díszített vonalkeretezésű vörös viaszpecséten két összekötött szárú pálmaág között, egy hegyével felfelé, élével balra forduló nyéllukas ekevas lebeg. Felette pontokkal kísért B D monogram, melynek jelentése valószínűleg Baté Dorf, azaz Baté Falu.

Az 1791-es vésetű községi pecsét legkorábbi ismert lenyomata egy 1812-ben kelt iraton fedezhető fel, a pecsét utolsó használata 1847-ből ismert (az 1846. évi himlőoltási lajstrom községi záradékából). A negatív vésetű, kör alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecséten rácsozott talajból kinövő két gabonakalász között, egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló csoroszlya és egy hasonló helyzetű ekevas lebeg. Díszített körirata: BELEG 1791.

A község első pecsétjével 1772-ben kelt iraton találkozunk. Ezt a negatív vésetű, kör alakú kettős vonalkeretezésű vörös viasz nagypecsétet 1855-ig használták. A pecséten, talapzaton álló, keresztvassal őrzött toronyablakkal, kereszttel tetézett toronnyal, kétszárnyú kapuval ábrázolt barokk templom látható. Körirata: BERZENCZE.

A település 1855-ig használt ezen pecsétjével először az MNL VML egy 1813. évi összeírásán találkozhatunk. A negatív vésetű, kör alakú, díszített vonalkeretezésű vörös viaszpecséten két, szárát keresztező pálmaág között egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló ekevas lebeg. Körirata: BODROK.

A község az 1846–1855 közötti években használta ezen viaszpecsétjét. A negatív vésetű, kör alakú, díszített vonalkeretezésű vörös viaszpecséten növényi díszítéssel övezve, egy hegyével lefelé, élével jobbra forduló ekevas, és egy hegyével felfelé, élével balra forduló csoroszlya lebeg. Körirata: BOLHÁS 1846.

E községi pecsét legkorábbi lenyomata első ízben egy 1768-as keltezésű iratról ismert, utolsó előfordulása az 1854. évből maradt fenn. A negatív vésetű, kör alakú, kettős vonalkeretezésű vörös viaszpecséten egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló ekevas, három gabonakalász, egy hegyével felfelé, élével jobbra forduló csoroszlya és egy gabonakalász vagy lombos ág lebeg. A pecsét keresztekkel tört körirata: BOLHO.