Jelenlegi hely

Magyar Nemzeti Levéltár » Címlap
próba

Bezerédj 1921-2021

Vissza a virtuális kiállításokhoz

Előző Szünet Következő
1 / 6

A jegyzőkönyv

A jegyzőkönyvek készítése minden valószínűség szerint majdnem egyidős az írásbeliség megjelenésével. A jegyzőkönyvek bizonyító erejű okiratok, a szervezetek (legyen államigazgatási, gazdasági, egyházi vagy civil) a bennük rögzítettek szerint kötelesek eljárni a megkezdett munkafolyamatot, tevékenységet illetően. Ennek érdekében a jól elkészített jegyzőkönyv tényhű, közérthető és áttekinthető.

A jegyzőkönyvek tartalmi szempontból lehetnek kihallgatási vagy meghallgatási jegyzőkönyvek, eseményjegyzőkönyvek és tanácskozási jegyzőkönyvek.

A jegyzőkönyv jelentőségéből következik, hogy a jegyzőkönyvvezető személy felelőssége jelentős. A követelményeknek való megfelelés mellett a jegyzőkönyvvezetőt a hivatali titoktartás kötelezettsége is terheli, valamint biztosítania kell, hogy az elkészült jegyzőkönyv tartalmát csak az érintett felek ismerhessék meg.

A jegyzőkönyvek szerkezeti felépítése szigorú szabályokat követ, mely áll a felvétel helyéből, idejéből (mely tartalmazza a szervezet nevét, címét, a jelenlevők nevét, a tárgy megjelölését valamint a jegyzőkönyvvezető nevéből), a főrészből (ahol feljegyzésre kerül a megbeszélés tárgyát képező egy vagy több ügy, a hozzájuk fűzött hozzászólások, javaslatok, indítványok, valamint a tárgyalást vezető személy összefoglalása. A záró részben találhatók a megszületett határozatok a végrehajtásra kijelölt személy/ek nevével, céldátum megadásával, a keltezés, valamint a hitelesítő aláírások.

 

Az elismervény (nyugtatvány)

Az egyszerű ügyiratok közül az egyik legismertebb az elismervény. Az egyszerű ügyiratok feladata, hogy kisebb fajsúlyú ügyletet, történést, adatot, stb. rögzítünk segítségükkel. Az átvételi elismervény valamely tárgy, áru, értékpapír, esetleg szolgáltatás átvételét igazoló írásbeli dokumentum. Aláírója az átvevő, aki elismeri az átvétel tárgyát, körülményeit, megnevezi az esetleges visszaadás feltételeit. Az irat egy példánya az átadó személynél marad.

Az elismervény formai követelményei szintén kötöttek. Az irat megnevezését (elismervény, nyugta) követően pontosan fel kell tüntetni az átvett tárgy, dolog megnevezését, mennyiségét, az átadó nevét, az átvétel okát, célját, jogcímét, egyéb körülményeit. Az elismervényt dátummal és aláírással kell ellátni.

 

MNL TML IV./1. b. Közgyűlési iratok, 122/1837, nyugták Sobri Jóska elfogása ügyében

Sobri Jóskát, a híres betyárvezért néhány társával 1837.február 17-én lápafő határában kerítették be. A tűzharc során megsebesült Sobri végül öngyilkos lett, a banda felszámolásában fegyveresen közreműködők pedig pénzjutalomban részesültek. A jutalom átvételét az alábbi nyugtákkal igazolták.

 

A cselédkönyv

A cselédkönyv (szolgálati könyv) a cseléd személyére és szolgálatára vonatkozó adatokat tartalmazta, kiváltása a szolgálatot megelőzően kötelező volt. A cseléd és gazdája közötti munkaviszonyt az 1876. évi XIII. törvény szabályozta.

A házalókönyv

A vándorkereskedelem évszázadokon keresztül fontos módja volt a megtermelt javak cseréjének. Hazánkban a 19. század második felében is elterjedt módja volt a kereskedésnek. A házalás engedélyhez kötött tevékenységnek minősült, melynek folytatásához házalókönyv kiváltása volt szükséges. Mivel a házalást helyi rendeletek akár tilthatták is, ezért a településre érkező kereskedőnek az elöljáróságon kellett tevékenységét meghatározott időtartamra engedélyeztetni. 

Ispotály felállítása az 1831. évi kolerajárvány idején

A tisztiorvosok feladata közé tartozott járvány idején a felállítandó ideiglenes kórházak kijelölése, a szükséges felszerelés előírása is azon túl, hogy a napi gyógykezeléseket irányította, felügyelte. Szükség esetén maga is aktívan részt vett a gyógyítással kapcsolatos feladatok ellátásában. 

Herman János megyei tisztiorvos az 1831. évi kolerajárvány idején a Kolerabizottság ülését követően kijelölte azokat az épületeket Bátán, Bátaszéken, Várdombon, ahol az ispotályokatt szükség esetén berendezheti a megye. Szekszárdon a betegek az iskola épületében kaphattak ellátást.

MNL TML IV. 1.h Kolerabizottság iratai

Születési (keresztelési) anyakönyv

Személyes létünk legfontosabb hivatalos dokumentumai a különféle anyakönyvek, melyek közül az első, amelybe bejegyeztetünk, a születési - egyházi anyakönyvezés esetén egyben keresztelési - anyakönyv. Az anyakönyv az a hatósági nyilvántartás, amely közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat és változásokat. Az anyakönyvezés gyakorlatának rendszeressé válása az 1563. évi tridenti, hazánkban az 1611. évi nagyszombati  zsinattól kezdődően figyelhető meg. Anyakönyvvezetési gyakorlat ezt megelőzően csak szórványosan figyelhető meg. 

A korai anyakönyvekben megfigyelhető gyakorlat szerint a születéseket, házasságkötéseket és halálozásokat folyamatos dátumozással vezették. Ezen a gyakorlaton II. József 1787-es rendelete változtatott, onnantól kezdve egységes rovatokba kellett jegyezni az adatokat. Az anyakönyvek nyelve a katolikusoknál a 19. század közepéig latin, zsidó anyakönyvek esetén a német.

1895. október 1-jétől az 1894. évi XXXIII. törvénycikk értelmében a felekezeti anyakönyvezést felváltotta az állami anyakönyvezés.

Babits Mihály születési anyakönyvi bejegyzése

Tolna megye és Szekszárd legjelentősebb 20. századi költője, Babits Mihály 1883. november 28-án született Babits Mihály törvényszéki bíró és Kelemen Auróra házasságából. A születés tényét egy nappal később jeyezték fel. 

 

Leltár

A leltár olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a leltárt készítő szerv eszközeit és forrásait tételes felsorolással tartalmazza. Intézmény tulajdonosának, működési terület felelősének stb. változásakor átadás-átvételi leltár készül. A leltár készítése az átadó feladata, melyet az átvevő tételes ellenőrzést követően vesz át. Az átvétel ténye elismervény írása vagy jgyzőkönyv készítése