A Mattyasovszky család története
Mattyasóvszky (alsó- és felső-mátyásfalvi). Liptó vármegyéből ered, ahol Mattyasócz nevű helységek is vannak. Első ismert őse Ábrahám, aki Alsó- és Felső Mátyásfalvát 1282-ben királyi adományként kapta. Az Esztergom vármegyebeli Mattyasóvszky családnak a liptói és Nyitrára származott törzsből való leszármazása 1282-től követhető. A nyitrai Mihálytól ered az Esztergom megyebeli család, melynek nemességét Esztergom vármegyében először 1772. február 17-én hirdették ki, majd 1812-ben, 1868-ban, 1895-ben és 1904-ben. A család kiválóbb tagjai: László nyitrai püspök (1701.), Tamás Mihály Sáros vármegye főispánja (sz. 1834.), Mátyás cs. és kir. kamarás, alezredes (sz. 1858.) Miklós Xavér Ferenc királyi ítélőtáblai bíró (sz. 1861), Lajos lovag, nyugalmazott hercegprímási jószágigazgató, néhai Vilmos ügyvéd, nyugalmazott vármegyei főügyész, néhai Kálmán ügyvéd, az esztergomi Takarékpénztár ügyésze. — Kálmán fiai: Béla dr. az esztergomi takarékpénztár ügyésze, gyakorló ügyvéd. Dénes dr. Esztergom vármegye árvaszéki ülnöke, László királyi honvéd mérnökkari ezredes, Mária, férj. Perényi Henrikné.
Címer: Kék pajzsban arany koronából kinövő fekete medve, mely mellső lábaival három ezüst liliomot tart. Sisakdísz: A pajzsbeli alak. — II. Változat: Kék pajzsban, zöld mezőn álló fekete medve, három fehér rózsát tart. Sisakdísz: A pajzsbeli alak növekvően. (A címer a családi hagyomány szerint kék pajzsban, arany koronából kinövő fekete medve, amely két kézzel ütésre emel egy, a földből gyökerestől kitépett fát. A címerszerző ős ugyanis a hagyomány szerint V. István, aki a királyt a vadászaton rátámadó medvétől úgy mentette meg, hogy óriás erejével egy élő fát rántott ki s azzal sújtotta le a vadállatot.)
HU MNL KEML XIII.14. Az Etter család iratai
1853-ban az esztergomi járás szolgabírája Mattyasóvszky Sándor volt, majd 1867-ben törvényszéki ülnök
1877-ben a közigazgatási bizottság tagja Mattyasóvszky Kálmán.
A 19-20. század fordulóján a hercegprímási uradalom főügyésze: dr. Mattyasóvszky Béla, az esztergomi Magyar Királyi Révkapitányság vezetője: Mattyasóvszky Dezső magyar királyi folyamőr főhajónagy, révkapitány.
Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. igazgatóságának tagjai dr. Mattyasóvszky Béla hercegprímási ügyész, ügyvéd, intézeti ügyész, Mattyasóvszky László építészmérnök
A „Tarkaság” nevű óriási méretű asztaltársaságnak Mattyasóvszky Kálmán, Mattyasóvszky Vilmos vármegyei főügyész is tagja volt.
Az Esztergomi Katolikus Kör első alelnöke lovag Mattyasóvszky Lajos nyugalmazott érseki jószágkormányzó volt.
Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. egyik elnöke illetve felügyelőbizottsági tagja szintén lovag Mattyasovszky Lajos volt.
1895-ben Mattyasóvszky Vilmos vármegyei tiszti ügyész.
mattyasóczi Mattyasovszky Ödön nyugalmazott bankfőpénztárnok. 1850-ben Esztergomban született. Középiskoláit Esztergomban végezte, majd Pozsonyban a kereskedelmi pályán kezdte el működését, ahonnan 1880-ban az Esztergomi Keresk. és Iparbank szolgálatába lépett. 40 évi szolgálata után vonult nyugalomba főtisztviselői, főpénztárosi rangban.
néhai mattyasóczi Mattyasovszky Leó nyugalmazott honvédelmi miniszteri számvevőségi tisztviselő. 1856-ban született Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, jogi tanulmányait pedig Győrben végezte és Budapesten tett államszámviteli vizsgát. Állami szolgálatba 1880-ban lépett a pénzügyminisztériumba, 1883-ban átmegy a honvédelmi minisztérium számvevőségéhez. Több szakvizsga letétele után 1886-ban nevezik ki III. rendű honvéd számtisztté. 1889-ben hunyt el. Özvegye: Schmoll Anna. Atyja: néhai Mattyasovszky Sándor törvényszéki bíró volt.
Dr. Mattyasóvszky Kasszián bencés tanár, 1879 – 1935. Tanított Kőszegen, Pannonhalmán, Győrött.
Munkái: A Descartes-féle koordinata transzformació-csoportok differenciál-invariánsai. 1905., Vigilate et orate! Vakációi jótanácsok papnövendékek számára.
Mattyasovszky Kasszián halála
Mattyasóvszky Kassziánt meggyilkolták A tettes a felmondásban lévő inasa volt, ki a gyilkosság után megszökött Az egész ország megdöbbenéssel vette a hírt: Az aranyszívű főigazgató kedd éjszaka folyamán gyilkosság áldozata lelt. Rettenetes volt a hír, megdöbbentő, hogy egy olyan embernek, aki mindenütt és mindenkivel csak jót tett, ilyen ellensége lehetett. Az élet útjai kiszámíthatatlanok, ki hitte volna, hogy a nemes szívet egy irtózatos baltacsapás némítja el. Ki hitte volna, hogy a tegnapelőtt nálunk járt főpap szerdán már könnyedén végzi el végső leszámolását. Mert bizonyos, hogy az ő leszámolása könnyű és dicsőséges lehetett. Legutóbbi hétfői itt tartózkodása alatt említette rokonai előtt, hogy rövidesen, pár nap múlva Argentínába megy. Ki gondolta volna, hogy ez az út most olyan messze eltolódott. A brutális gyilkosságnak, amint lesújtó hírét vettük, nem tudtunk hitelt adni annak, inkább valami borzasztó tévedést, kósza hírt sejtettünk Talán megbetegedett, vagy baleset érte Mattyasóvszky Kasszián doktort... Gyilkosság ki van zárva ... De mégis! Korán reggel, alig 8 óra után az első telefonbeszélgetésünk megerősítette a leverő hírt. „Meggyilkolták. Részletek ismeretlenek." Ugyanezt a hírt megerősítették Budapestről is telefon-megkeresésünkre. A részletes tudósítást 9 óra után pár perccel kaptuk Budapestről telefonon. Borzalmas kép tárult elénk: A gyilkosságot egy 20 éves fiatalember követte el baltával. A rendház felmondásban lévő inasa. Dolgozószobájában, íróasztala mellett ülve, hátulról mérte áldozatára a gyilkos az első baltacsapást. Mattyasóvszky Kasszián felkelt az asztaltól, de megszédült és elesett. Ekkor hatalmas ütéssel sújtott fejére a gyilkos. A baltát alig lehetett eltávolítani a sebből, mikor a holttestet reggel megtalálták a díványon, ahová gyilkosa vonszolta. A gyilkosság még kedden, a kora esti órákban történt. Hat órakor még látták a c. főigazgatót. Vacsorán már nem vett részt. Rendtársai előtt ez nem volt feltűnő. Azt gondolták, valahol banketten vacsorázik. Reggel, amikor a szokott időben miséjét nem tartotta meg, fel akarták keresni. Ajtaja zárva volt. Feltörték ajtaját. Ott találták a díványon. Lábai lelógtak. Körülötte vér . . . vér . . . Megdöbbentő látvány. A gyanú mindjárt a felmondásban lévő inasra terelődött. Keresték, de nem találták. Megszökött. Áldozatát kirabolta. A gyilkos országos körözését a rádió már 10 órakor leadta, amikor a gyilkosság hírét először közölte. Az ország megdöbbenése leírhatatlan. Városunkban kétségbeesett emberek tárgyalják a szomorú eseményt, senki sem tud belenyugodni a megváltozhatatlanba. Nem is hisszük, hogy a nemes szívű ember életét szívvel, lélekkel rendelkező egyén ölhette meg, ez a gyilkos csak állat lehetett. Részvétünk ott áll halottas ágya mellett, könnyeinket nem tudjuk visszatartani. Az ő tragikus elmúlása a mi kegyetlen végzetünk. Esztergom és Vidéke, 1935. május 23.
Esztergom és Vidéke, 1935. május 30.
Mattyasóvszky Marianna. Munkája : Vadrózsák. Rajzok, elbeszélések 1902. Több cikket és tárczát írt az Esztergomba és Jézus Szent Gyermeksége művének Értesítőjébe.
Dr. mattyasóczi Mattyasóvszky Béla ügyvéd. 1879-ben szül. Esztergomban. Középiskoláit Esztergomban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten és Kolozsváron végezte. Ügyvédi oklevelét 1905-ben Budapesten szerezte. Mint ügyvédjelölt Esztergomban és Budapesten működött, majd 1905-ben önálló ügyvédi irodát nyitott. Az Érsekség és Takarékpénztár ügyésze, 1929 óta a vármegye törvényhatósági bizottságának és a vármegyei kisgyűlésnek tagja. Évek óta a vármegye helyettes tiszti főügyésze és az 1905-ben alapított Esztergomi Hajósegylet igazgatója. 1920 óta ügyésze a Széchenyi Kaszinónak is. Neje: Szegedi Ilona, ősrégi esztergomi család, nagyatyja néhai Mattyasovszky Lajos, vármegyei főszolgabíró volt.
Dr. mattyasóczi Mattyasovszky Dénes vármegyei árvaszéki ülnök. 1901-ben született Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. 1927-ben kezdi meg működését a vármegyénél előbb a főbírói hivatalban, majd az alispáni hivatalban és 1932 óta az árvaszéknél. 1937. május 24-e óta árvaszéki ülnök.
A Mattyasovszky család leszármazási táblája
https://static-cdn.arcanum.hu/nfo-resources/kempelen_pic/kempelen/11-149.jpg
Források:
Magyarország vármegyéi és városai. Szerkesztette: Borovszky Samu. Esztergom vármegye. 1910.
Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Főszerkesztő: O'sváth Andor. Magyar Vármegyék Múltja és Jelene, 1938.
