Az Erőszakkutató Intézet kiadásában megjelent Marosvári Attila levéltáros A vidék lázadása 1918 őszén című monográfiája, amely – Csanád vármegyei adatok alapján – az 1918. november elején a magyarországi falvakon végigsöprő erőszakhullám okait és körülményeit vizsgálja. A könyv a kérdéskör első, nagyobb lélegzetű összefoglalása, számos Makót és az egykori Csanád vármegyét érintő adattal.

Megjelent az első vármegyei szintézis az 1918. őszi vidéki erőszakhullámról

[11]

Az 1918 őszén, a vesztett háború következményeként kitört forradalom követelései között az államforma megváltoztatása is felbukkant. Reagálva a közhangulatra, 1918. november 1-jére a függetlenségi, polgári radikális és szociáldemokrata párti képviselőkből álló testületen, a Magyar Nemzeti Tanácson belül is többségbe kerültek a köztársaság kikiáltását szorgalmazók. A Nemzeti Tanács álláspontját a Károlyi Mihály vezette kormány is – bár csak hosszabb tanácskozás után - elfogadta.