Jelenlegi hely

Veszprém vármegye kincsestára 29. – Az adakozó grófné – Gróf Zichy II. Miklósné és a Papkeszin élő szegény sorsú asszonyok esete

Grüll Edina segédlevéltáros
2023.04.06.
Az emberek megsegítésének, vagy mai modern kifejezéssel élve a humanitárius tevékenységnek már a 19. század folyamán is különféle megnyilvánulási formái voltak. Ennek egyik módját és lehetőségét tanúsítja a Veszprém Vármegyei Levéltár iratanyagában található, 19. század közepén íródott levél és a hozzá kapcsolódó adományról szóló irat, melyek az alábbi szemelvényben kerülnek bemutatásra.

Az Úr 1842. esztendejében történt, hogy a Papkeszin élő szegény sorsú özvegy jobbágyasszonyok „a legmélyebb alázatossággal leborulva” könyörgő levélben fordultak „Nagyméltóságú Grófnőjükhöz, Kegyelmes Földesasszonyságukhoz”, gróf Zichy II. Miklósné, báró Kray Máriához (1801 ̶ 1864).1

Papkeszi helység ezekben az években a Zichy család Palotai ágának ura, gróf Zichy II. Miklós (1800 ̶ 1875) tulajdonát képezte, s a szegény sorsú asszonyok könyörgésükkel fordultak földesuruk feleségéhez.

Rövid folyamodványukban arra kérték a grófnét, hogy kegyes alamizsnálkodásai közben a „[…] mi nyomorult sorsunkról is nagylelkűséggel megemlékezni és elszánt jótevőségében részesíteni kegyelmesen méltóztatna […]”.2 A levél végén a könyörgő asszonyok kifejezték, hogy buzgó tiszteletükkel, szüntelenül fohászkodnak Kray Mária „kellemes életének hosszú és boldog virágzásáért.”3

 

 

Egy 1844. január 28-án kelt irat szerint kérésük a grófné jóvoltából teljesíttetett, a Papkeszin élő szegényebb sorsú özvegy jobbágyasszonyok között ötven váltóforint került szétosztásra, arányosan kinek-kinek rászorultságát és egészségi állapotát figyelembe véve. A dokumentumban tételesen felsorolásra került az adományban részesült 24 asszony neve, külön feltüntetve az esetleges egészségügyi problémáikat, illetve azokat az okokat, melyek a munkavégzésben, a kenyérkeresetben akadályozhatják őket. Az irat tanúsága szerint akadt olyan özvegy, aki „vak és világtalan”, „öreg és munkára tehetetlen”, esetleg „nyomorék hajadon” vagy éppenséggel egészséges, ámde szegény sorú.4

 

 

A grófné ezen adományáról a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1845-ben megjelent száma külön rovatban számolt be, továbbá azt is megírták, hogy a grófi pár jóvoltából a Papkeszin lévő protestáns gyülekezet is 50 váltóforinttal gazdagodott, melynek okán külön köszönetüket fejezték ki Zichy II. Miklósnak és Kray Máriának, akik valláskülönbségre való tekintet nélkül adakoznak: „Virágozzék a méltóságos Gr. Zichy-család, melynek neve a protestáns egyházban azért is jól hangzik, mivel protestáns faluiban a papokat s mestereket földekkel illőn ellátta!”5

A levél tartalma mellett az adományozó származása is külön figyelmet érdemel, hiszen ő nem más, mint a hírneves történelmi Kray család sarja, Kray Mária. A család még 1662-ben I. Lipót (1657 ̶ 1705) királytól kapott nemesi címet, s tagjai között több kiemelkedő személyiség is nyomott hagyott a múlt palettáján. Kray Jakab, mint Késmárk szabad királyi város jegyzője képviselte a várost az 1687. évi országgyűlésen, később pedig Késmárk bírájává is megválasztották. Ezt követően csatlakozott II. Rákóczi Ferenc mozgalmához, s mint a fejedelem ügynöke többször is megfordult Lengyelországban és Danzig városában is. A dicső karrierje azonban szomorú véget ért, hiszen Heister császári királyi tárbornagy 1709 decemberében elfogatta és több késmárki lakossal együtt lefejeztette.6 A család tagjai közül említésre méltó még Mária nagyapja, Kray Pál táborszernagy (1735-1804), aki nagyívű katonai pályát befutva részt vett a hét éves háború (1756 ̶ 1763) hadjárataiban, valamint kiemelt szerepet vállalt az 1784-ben kitört oláh-lázadás leverésében, melynek okán következő évben II. József (1780 ̶ 1790) király ezredessé nevezte ki.7

A Magyar Kurír beszámolója alapján Vásonkői gróf Zichy II. Miklós és Kray Mária bárókisasszony 1822. szeptember 1-én kötöttek házasságot a Bács vármegyei Topolyán. Ugyanezen a napon Veszprém vármegyében, a Palotai Uradalomban szintén nagy vigasság zajlott, ugyanis ott rendezték meg a gróf saját költségére 12 pár jobbágy lakodalmát, hogy a jegyesek és a násznépek földesurukkal együtt ülhessék meg az örömnapot.8

A gróf és neje házasságát öt gyermekkel áldotta meg a sors, fiaik közül azonban csak Miklós (1823 ̶ 1874) érte meg a felnőttkort. Három lányuk született: Mária, Izabella és Paulina.9

Kray Mária személyéhez közel állt a jótékonykodás, a szegények felkarolása, valamint a különféle egyesületek pártolása és pénzbeli támogatása, ezt a papkeszi szegény jobbágyasszonyoknak nyújtott adománya mellett több korabeli forrás is bizonyítja. A Pesti Hírlap 1841. évi 16. lapszáma tudósított a kisdedóvó egyesület örökös tagjainak névsoráról, amelyek között megtalálható a grófné neve is. Ezen egyesület céljai között szerepelt, hogy Magyarországon egyre szélesebb körben terjessze a „kisdedóvó-intézeteket”, „hiszen a népet gazdagítani kell, kell, hogy meg bírja magának az öntökélyesitéssül kellő eszközöket szerezni; de egyúttal nevelni is kell őt, hogy erejével vissza ne éljen, hanem azt célszerűen tudja használni saját, s polgártársinak boldogitására”.10

1842-ben 100 forinttal támogatta a pesti jótékony asszonyegyesületet, amely a házi szegények segítésére, a szembetegápoló intézetre, továbbá gyógyszerekre fordította a bevételeit.11

Gróf Zichy II. Miklósné Kray Mária 1864-ben hunyt el, a Családi Kör elnevezésű hetilapban megjelent gyászjelentés szerint: „ki az erények elismerése iránt fogékony kebellel bír; a legtisztább, legfenségesebb női szívek egyike szűnt meg dobogni”.12

 

Kray Mária gyászjelentése.

Forrás: FamilySearch

 

HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XIII.33. ̶ II/2.

Uo.

Uo.

HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XIII.33. ̶ II/2.

PEIL 1845. 119.

Kray 1888. 200-202.

Uo. 205.

MK 1822. 196.

MNZS 1888. 277.

10 PH 1841. 128.

11 Jelenkor 1843. 70. 

12 CsK 1864. 907.

 

Levéltári források

HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XIII.33. ̶ II/2.

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, A gróf Zichy-család palotai ágának iratai.
Papkeszi szegény jobbágyasszonyok könyörgő levele és Kray Mária adományáról szóló levél

 

Felhasznált irodalom

CsK 1864 = Családi Kör. 5. évfolyam, 38. szám. 1864. https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladiKor_1864/?query=%22kray%20m%C3%A1ria%22&pg=453&layout=s Letöltés ideje: 2023. március 3.

Jelenkor 1843 = Jelenkor. 12. évfolyam, 13. szám. 1843. https://adt.arcanum.com/hu/view/Jelenkor_1843/?query=%22kray%20m%C3%A1ria%22&pg=58&layout=s Letöltés ideje: 2023. március 10.

Kray 1888 = Kray Miksa nyug. udvari tanácsos: Krajovai és topolyai báró Kray Pál táborszernagy. In: A Szepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyve 4. évfolyam 1888. 200 ̶ 212.

MK 1822 = Magyar Kurír. 36. évfolyam, 25. szám. 1822. https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarKurir_1822_2/?query=%22kray%20m%C3%A1ria%22&pg=187&layout=s Letöltés ideje: 2023. március 3.

MNZS 1888 = Magyar nemzetségi zsebkönyv 1. Főrangú családok. Budapest, 1888.

PH 1841 = Pesti Hírlap.  16. szám. 1841. https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1841-1/?query=%22kray%20m%C3%A1ria%22&pg=129&layout=s Letöltés ideje: 2023. március 10.

PEIL 1845 = Protestáns egyházi és iskolai lapok. 4. évfolyam, 5. szám. 1845. https://adt.arcanum.com/hu/view/ProtestansIskolaiLap_1845/?query=zichy%20mikl%C3%B3s%20papkeszi&pg=59&layout=s Letöltés ideje: 2023. március 10.

 

 

Utolsó frissítés:

2023.06.12.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges