A Hungária Söröző a város központjában (Kossuth Lajos utca 2.) kedvelt találkozó- és szórakozóhely volt egészen 1969-ig, amikor a Kossuth Lajos utca átépítése során az épületet lebontották. Az épület a 19. század közepétől 1932-ig vendégfogadóként, kávéházként és étteremként működött. A város egyik legnagyobb éttermének és szórakozóhelyének fénykora Kovács Lajos vendéglős időszakához kötődik, aki 1932-től 1945-ig volt a söröző és étterem tulajdonosa. Kovács Lajos az 1938-as Szent István év tiszteletére átalakíttatta az étterem belső tereit, hogy a Hungária Söröző Veszprém jellegzetes, a város és környékének történelmét és látványosságait bemutató vendégfogadója legyen. A söröző és étterem nemcsak a veszprémi lakosoknak, hanem a városon átutazó vendégeknek is fontos találkozóhelye lett.¹

A vendéglátóhely boxaiban a veszprémi ősi mesterségek (kőfaragó, kőműves, szűrszabó, gelencsér, csutorás) címereit és szerszámait jelenítették meg kovácsoltvas cégérek és rajzok segítségével. Az épület festett üvegablakaira az Árpád-ház címere, Veszprém város és Veszprém megye címerei, a király és királyné ábrázolása, valamint az ősi serfőző címer került. A vadászterem falain Benyovszky István festőművész képei mutatták be a város történelmi korszakait.

A Hungária Söröző épülete két szintből állt. A földszinten kapott helyet az étterem, a söröző, a söntés, a konyha, a kamrák és a mosókonyha. Az első emeleten szobák, iroda és a nagyobb rendezvények megtartására szolgáló nagyterem volt.

Az iratanyagban megtalálhatók a söröző különböző termeibe, helyiségeibe, boxaiba tervezett festmények, rajzok, valamint a vendéglátóhely új berendezéseire vonatkozó beszerzések. A söröző belső felújításához szükséges beszerzéseket a budapest-kőbányai Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt.-től  rendelték meg. A söröző boxaiba szánt rajzokhoz rövid verseket is írtak, amelyek nemcsak a város és környéke történelmi és földrajzi nevezetességeit, érdekességeit említik meg, hanem a sör fontos szerepére is utalnak.

A söröző belső felújítása Rumbold Gyula iparművész és Molnár János épületasztalos munkáival történt. Rumbold Gyula iparművész kovácsoltvas cégéreket, vaddisznó faragású kovácsolt lámpát, szarvasfejes kovácsolt lámpát, égetett faképet, falemez feliratot, korsókat, vasláncokat, varrott molinókat, képkereteket, csiszoltszélű ovális üvegtáblákat vaskerettel és órát készített a Hungária Söröző helyiségeibe. Molnár János épületasztalostól padokat, lambériát, szekrényeket, söröző-boxoknak válaszfalakat, asztalokat rendeltek a söntésbe, sörözőbe és a vadászterembe. A söröző homlokzatára egy 5 méter hosszú, a betűk előlapját fehér, az oldallapját zöld színnel megvilágított „Hungária Söröző” feliratú neonberendezést készített a Fóthy és Társa Elektromosgyár.

A Hungária Söröző megnyitásáról a Veszprém vármegye és a Veszprémi Hírlap is közölt beszámolót 1939. december 3-án.

¹ Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás, Veszprémi Kaleidoszkóp 2., MNL Veszprém Megyei Levéltára, Veszprém, 2015. 90–97. 

A veszprémi Hungária Söröző 1939. évi átalakításának további iratait megtekinthetik a Galériák menüpontban, vagy az alábbi linkre kattintva:

https://mnl.gov.hu/mnl/veml/galeria/a_veszpremi_hungaria_sorozo_1939_evi_atalakitasanak_iratai