"...mert az erkölcsiségnél egyébb érdem a Szabadságra nem kell..." - Ürményi József főispán az 1848. márciusi eseményekről
Az 1848. március 15-ei eseményekre, és azok vármegyénkben való "eljutására"emlékezve tesszük közzé Tolna vármegye főispánjának, Ürményi Józsefnek a változásokat üdvözlő, de azokból magát kimető levelét, mely a HU-MNL-TML-IV.101.b. Tolna Vármegye Bizottmányának iratai között, 365/1848. szám alatt található.
A királyhű Ürményi Józsefet meglepték a forradalmi események. Először kimentette magát az általa is "üdvözölt" eseményekben való részvétel alól, majd április 11-én lemondott főispáni tisztéről. A közgyűlés kérelmére Szemere Bertalan Sztankovánszky Imrét nevezte ki Tolna alkotmányos főispánjává; az első alispán továbbra is Augusz Antal maradt.
A forrás átiratát Az iratanyagot Dr. Dobos Gyula (szerk.): Tolna megye 1848-1849-ben - Forrásgyűjtemény, (Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Szekszárd, 1998) című munkája alapján közöljük.
Tisztelt Megyei Közönség!
Nagyok, és a világ történeteiben páratlan fontosságúak azok, miket Európa és kedves hazánk politikai láthatárán életbe léptettek, a körülmények sulyja és az eszmények következetes lánczolata, - Felséges Királyunk bölcsen felfogva a kornak villánysebességgel a mostaniakká kifejtett, mellőzhetlen igényeit, nem vonakodott hozzá járulni ahoz, mit a Magyar Nemzet képviselői, érdekében a hazának, melynek élete gyökeréhez nyúlnak külömben a rendezetlen fejlemények, mint elkerülhetlen szükségüeket javallani tisztünkben lenni láttak s ajkairól hangzott a varás-erejü szó "tökéletes alkotmányos Szabadság". Megvagyon ezáltal kezdve a nagy időszak, melyben megszűnvén a hazában az eddigi pártoknak szintúgy igényei, mint eránya, ezek egy, az alkotmány s törvényesség korlátaihoz hűn ragaszkodó hazafiak roppant egységbe olvadtak át.
Jaj, hogy tisztem kötelessége akadályoztat, alkotmányunk ezen békés átalakulását azon megyei gyülekezetének körében innepelhetni, mely fejének lenni a f[olyó] h[ó] 25-i történt, s tudomásomra jutott szívreható esemény után még énkább büszkeségem és Szerencsém. Nem kétlem Tolna Nemessége jogait, s eddig kirekesztő szabadalmait nem elvesztetteknek, hanem csak hontársaival megosztottaknak fogja tekénteni, s a nagy czél parancsolta némi birtokbeli változásoknak pótlását is nem csak a törvény által biztosított kármentességben, de főleg az alkotmányos szabadságnak e hazában biztosittóbb alapokra felkeltett, s boldogíttó megelégedett igénő általjános kiterjesztésében találandja. - Nem kételkedem szintúgy, miszerint a jogokkal ujj onnan felruházott nép magát, nem mondom a Szabadságra érdemessé tenni, -"mert az erkölcsiségnél egyébb érdem a Szabadságra nem kell"- hanem méltányló hála érzettel fogadván az ujj alkotmány ajándékát, azt nem csak hogy semmi visszaélés által dísztelenittém nem, sőtt kedvezményeit ipar és Szorgalom által ön gyarapodásának sikertellyes eszközévé tenni, s így á törvény hozás atyáskodó kivánatát, saját, s a haza javára tellyesíttení fogja.
Kevés idö előtt lehető vala még a teendők lényegfeletti vélemény ánnyéklat irányja, nem á nemzetnek az ujj alkotmány általi boldogulhatása, nem a változtatás honfiúi szándéka, de ennek veszélyei járható siettetése éránti aggodalmak, - azonban túl tevé magát a világ eseményeinek rohama az aggodalmak szerény korlátain, s lemúlt ezekkel a kétségek ideje. - Ha valaha bizonnyal ezen átalakulási perczben, melyben a világ-politica tengerének szélvész rázta hullámai között merült fel ujjra született alkotmányunk, erős kézre, erös kormányra van szüksége a külömben, nemzetiségéig mindenét koczkáztató magyarnak.
Bár mily külömböző lettek légyen eddig-elé a politicai vélemények, bár mily merőn egymás ellen felrázkódhattak á pártok kedélyei, bár mily aggasztók sokak előtt á jövendő képei, nem tehetem fel még is, s nem akarom feltenni, hogy lehessen magyar ki ne minden tehetségét fordíttandaná e jelen idö Szakaszban az alkotmányos független, de egyszersmint felelős kormánynak támogatására, nem azon erő alkotása és szilárdittására, melly a honfiak közti testvéri szoros egység mellett csak maga képes a hazát az átalakulás kikerülhetlen veszedelmü szintjei közt végveszélytől megóvni, - csak azért, hogy szomorú jajlatait inkább, mint a nemzeti ügy boldog jövendőbeni reményeit igazolva lássa.
Nem ismerném Tolnának lelkes fiait ha egy perczig kételkedhetnék, hogy ezen nézetek az övéikkel nem találkoznak, s mellyeknek a Tisztelt közönség előtti kimondását e nagy és nehéz súlyú perczeiben magamtól azon bizodalommal fogva nem tagadhattam..meg, melynek viszonzása tevé hivatalos állásom egyik fő czélját, s törekvésem annyiszor élvezett legédesb jutalmát.
A legszívesebb, s őszinte tisztelettel maradok a tisztelt Megyei Közönségnek
kézköteles szolgája
Ürményi József főispán







Új hozzászólás