A jegyzőkönyv
A jegyzőkönyvek készítése minden valószínűség szerint majdnem egyidős az írásbeliség megjelenésével. A jegyzőkönyvek bizonyító erejű okiratok, a szervezetek (legyen államigazgatási, gazdasági, egyházi vagy civil) a bennük rögzítettek szerint kötelesek eljárni a megkezdett munkafolyamatot, tevékenységet illetően. Ennek érdekében a jól elkészített jegyzőkönyv tényhű, közérthető és áttekinthető.
A jegyzőkönyvek tartalmi szempontból lehetnek kihallgatási vagy meghallgatási jegyzőkönyvek, eseményjegyzőkönyvek és tanácskozási jegyzőkönyvek.
A jegyzőkönyv jelentőségéből következik, hogy a jegyzőkönyvvezető személy felelőssége jelentős. A követelményeknek való megfelelés mellett a jegyzőkönyvvezetőt a hivatali titoktartás kötelezettsége is terheli, valamint biztosítania kell, hogy az elkészült jegyzőkönyv tartalmát csak az érintett felek ismerhessék meg.
A jegyzőkönyvek szerkezeti felépítése szigorú szabályokat követ, mely áll a felvétel helyéből, idejéből (mely tartalmazza a szervezet nevét, címét, a jelenlevők nevét, a tárgy megjelölését valamint a jegyzőkönyvvezető nevéből), a főrészből (ahol feljegyzésre kerül a megbeszélés tárgyát képező egy vagy több ügy, a hozzájuk fűzött hozzászólások, javaslatok, indítványok, valamint a tárgyalást vezető személy összefoglalása. A záró részben találhatók a megszületett határozatok a végrehajtásra kijelölt személy/ek nevével, céldátum megadásával, a keltezés, valamint a hitelesítő aláírások.
