„Ha mi nem csináljuk, megcsinálják az oroszok”. A német bűncselekmények kárértéke Vásárosnaményban és környékén

A német és magyar visszavonulás Szatmárban amellett, hogy sok helyen komoly tumultust okozott, a közbiztonság megszűnését is előidézte, mivel együtt járt a civil lakosság kifosztásával. „Szomorú látvány volt ez az elcsigázott, csüggedt hadinép! Enni és enni és mindenek felett inni akart, áruba bocsátotta minden felszerelését s mikor az fogytán volt, különböző jogcímeken szereztek maguknak, úgyhogy a nyár vége felé már teljes terror alatt és bizonytalanságban tartották a környéket” – írta Tóth Ferenc kispaládi lelkipásztor. „Az itt maradt lovakat, kocsikat, terményt szedték össze és vitték magukkal. Óriási tehéncsordák, birkanyájak vonultak a csapat után” – írta egy másik visszaemlékező a németek elvonulásáról Kölcsén. Az egyik német tiszt csak ennyit válaszolt a helyi civileknek, akik jelentették neki a katonák lehetetlen viselkedését: „[…] ha mi nem csináljuk, megcsinálják az oroszok”.

A németek hatalmas károkat okoztak fosztogatásaikkal Vásárosnaményban is. Teljesen leszerelték és lerabolták az állomás épületét. Kifosztották Tomcsányi Vilmos Pál, Máthé Béla, Eötvös Sándor kastélyait. A berendezések jelentős részét magukkal is vitték, csakúgy, mint az itt tárolt terményt és az állatállomány 80%-át. Az állomáson és a kastélyoknál keletkezett kár nagyságát 12 millió pengőre becsülte a város vezetése. A németek magukkal vitték továbbá a 30 ágyas tábori kórházat, a lakosságtól 40 lovat, 30 szarvasmarhát, 20 szekeret, 50 sertést, valamint a vendéglők használati tárgyait. Becslések szerint a vasúti sínek, berendezések 70%-át rongálták meg miközben felégettek 5000 darab új talpfát és felrobbantották a vasútállomás épületét.

Kevés forrással rendelkezünk ahhoz, hogy a visszavonuló magyar és német alakulatok által elkövetett rombolásokat, fosztogatásokat teljes mértékben összesíteni tudjuk. Pusztán arra van lehetőségűnk – a rendelkezésre álló töredékes források alapján –, hogy egy-egy település szintjén érzékeltessük a háború okozta károk nagyságát. Ilyen például Vásárosnamény és környezetének példája, ahol a járási főszolgabíró az okozott károk nagyságát igen korán, 1945. október 18-án megbecsülte.

Dr. Kovássy Szabolcs vásárosnaményi járási főszolgabíró jelentése az igazságügyi miniszternek a német állampolgárságú katonák által elkövetett bűncselekményekről. Forrás: HU-MNL-SZSZBVL-IV. 757.b. [5. doboz] 10827/1945.

Kovássy járási főszolgabíró hatalmas károkról számolt be jelentésében az igazságügyi miniszternek. A németek által a visszavonulás során felrobbantott vasútállomás és a Tisza, illetve Krasznafolyókon átvezető beton hidak, valamint a lakosságtól elrabolt értékek összege a hatmilliárd pengőt is meghaladta (az összehasonlítás kedvéért egy rendőr havi bére 1945 őszén 300-400 pengőt tett ki).

A németek által okozott károkat a nyomukban érkező megszálló szovjetek fosztogatásai, rekvirálásai tovább súlyosbították, ami így negatív gazdasági következmények egész sorát eredményezte, kezdve a mezőgazdasági munkák felfüggesztésétől, az élelem és állatállomány lecsökkenésén át az 1945–1946 évi éhínség közeli állapotokig.

Levéltári forrás:

HU-MNL-SzSzBVL-IV.757.b. [5. doboz] 10827/1945. Dr. Kovássy Szabolcs vásárosnaményi járási főszolgabíró jelentése az igazságügyi miniszternek a német állampolgárságú katonák által elkövetett bűncselekményekről, 1945. október 18.

HU-MNL-SzSzBVL-V.236.c. [15. doboz] II. 2367/1945. Vásárosnamény vezetőjegyzőjének jelentése a Magyar Igazságügyi Minisztériumnak a német állampolgárok által Magyarországon elkövetett bűncselekményekről, 1945. december 6.

Felhasznált szakirodalom:

Borus József: A felszabadító harcok Szabolcs-Szatmárban 1944 októberében. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1980/3. 75–83.

Szabadi István (szerk.): Krisztusban nyert erő II. A tiszántúli református gyülekezetek háborús krónikája (1944–1945). Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára – Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány, Debrecen, 2016.

Szászi Ferenc–Vinnai Győző: A háború és hatása (1939 – 1944). In.: Cservenyák Lászó (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. 1. Történelem és kultúra. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, 1993. 428–430.

Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.

dr. Kosztyó Gyula
levéltáros