Pest-Pilis-Solt vármegye nemessége

Jelenlegi hely

1 / 1

A középbirtokos nemesség kiemelt szerepet töltött be a reformkorban. Nem volt olyan anyagi bázisa, mint az arisztokráciának, de a megyei közéletben játszott hagyományos szerepe, állandó jelenléte, valamint politikai törekvései, vagyoni erejénél jóval nagyobb jelentőséget biztosítottak a számára. A Pest megyei nemesség döntő többsége a Kecskeméti járásban élt, Nagykőrösön, Kecskeméten, Újkécskén, Tápiószelén, Irsán, Izsákon és Nyáregyházán. A Váci járás területén Vác, Vasadpuszta, Galgahévíz, Hévízgyörk döntően közép-és kisnemesek által lakott területek. A Pilisi járásban különösen Bia − ahol 42 nemes élt − Óbuda, Ráckeve és Szentendre mezővárosokban telepedtek le szívesen a köz- és kisnemesek. A Solti járásban kis számban éltek nemesek Dusnok, Fajsz és Kalocsa környékén.

A vármegye tisztviselői pozíciói így gyakran azoknak − az arisztokráciával és egymással összeházasodott − középnemesi családoknak a kezében volt, akiknek zöme szintén a régi, Mohács előtti vagy 16. századi birtokjogaira hivatkozhatott, mint a Szemerék, a Fáyak, a Földváryak, a Dubraviczkyak, vagy a Wattayak. Közöttük olyanok is akadtak, akiknek a vármegyei feladatvállalás az utolsó lehetőség volt (önmaguk és) családjuk eltartására.

Az alábbiakban a Fáy és Szentkirályi családok irataiból teszünk közzé néhányat.

Jelzet:

IV. 3-c/1. PPS vármegye Nemesi közgyűlésének iratai, Köz – és kisgyűlési iratok (Acta congregationalia), Általános közigazgatási iratok (Acta politica miscellanea) 107. doboz 1817:456. 107. 1. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1817. január 17.

Megjegyzés:

Fáy András aláírása Tudta? Fáy ugyanúgy foglalkozott a koldusok problémájával, mint a nőneveléssel. De amikor szükséges, akkor bankigazgató, vagy színházszervező és színigazgató volt. Közben dolgozott az első magyar biztosítóvállalat megteremtésén és kitűnően értett a statisztikához és valószínűség számításhoz. Amit a közéletben tervezett, azt megírta híres mesegyűjteményében, amely a hozzákapcsolt aforizmákkal a liberalizmus propagandája és erkölcsi példatára lett. A korszakban találóan a haza mindenesének hívták.

Jelzet:

IV. 31-e. PPS vm Központi Törvényszékének iratai, Bevégzett Polgári Perek (Processus terminati) 184. doboz 1813. év fasc. 146 No. 36. 56. f.

Keletkezési idő:

1813

Megjegyzés:

Fáy család leszármazása: Pécel melletti Locsod puszta zálogból való kiváltására kötelezték néhai Dancs Máriát. A felperes halála miatt, leszármazási táblával bizonyították, hogy Komáromi Mária a néhai Dancs Mária leányaként jelenjen meg a törvényes kihallgatáson. Tudta? A Bevégzett polgári perek között gyakran fordulnak elő leszármazási táblák, de ezek általában születési és halálozási adatokat nem tartalmaznak, és csak az adott per idejére vonatkozó családi kapcsolatokat ábrázolják.

Jelzet:

IV. 75-a. PPS vm nemességi iratainak levéltári gyűjteménye Sz 21 Szentkirály 1582-1754 8. doboz 14. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1700. január 4.

Megjegyzés:

A Szentkirályi család címereslevele: A Szentkirályi család részére kiadott címereslevél kezdőlapja. (A család címerének leírása, a pajzs ezüst udvarában zöld tér fölött kék ruhás magyar vitéz fekete csizmában, vörös fövegben ül, nyereg takarója vörös, bal kezével a kantárt, jobb kezében kivont kardot tart. A pajzs fölötti sisak koronáján kiterjesztett sasszárny között kék ruhás kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.) Tudta? A PPS vármegye nemesei között az érszentkirályi Szentkirályi család eredetét és nevét a Közép-Szolnok vármegye Érmellék síkján elterülő Érszentkirály helységről kapta.

Jelzet:

IV. 3-c/1. PPS vm nemesi közgyűlésének iratai ,Köz – és kisgyűlési iratok (Acta congregationalia) 1. kútfő Általános közigazgatási iratok (Acta politica miscellanea) 116. doboz 1818:1832. jksz. 3. f.

Keletkezési idő:

1818. február 10.

Megjegyzés:

Szentkirályi László aláírása Tudta? Szentkirályi 1793. szeptember 26-án Pest-Pilis-Solt vármegye első aljegyzője lett, másnap letette hivatali esküjét. 1798. május 15-én a megye főjegyzője, majd 1798. december 18-án a megye másod- alispánja. 1810. szeptember 13-án első alispán. 1820 januárjában búcsút vett a megyétől, mivel nádori ítélőmesterré nevezték ki.

Jelzet:

IV. 93. PPS és PPSK vármegye tisztviselőinek levéltári nyilvántartása (Series magistratualium) 1638-1931 2. kötet Series magistratualium alphabetica 1638-1902 213. o.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1845. május 6.

Megjegyzés:

Szentkirályi Móric alispáni bejegyzése: Szentkirályi Móricot PPS vármegye első alispánjának nevezték ki. Tudta? Szentkirályi Móric a Pesti Egyetemen végezte jogi tanulmányait. 1836. augusztus 30-án a főispán nevezte ki Pest-Pilis-Solt vármegye aljegyzőjévé. 1841-ben másod alispán lett. 1845-ben első alispán. Pest megye országgyűlési követe volt több alkalommal. Egyike volt az ellenzék legnehezebben fegyelmezhető tagjainak. Amennyire nehézkes, lassú volt az elhatározásban, olyan makacsul állt ki meggyőződése mellett.