Nemzetiségi kérdések

Jelenlegi hely

1 / 1

"A külső ellenségnél csak egy valami veszélyesebb: a belső ellenség"

Az első világháború idejére Magyarország etnikai szempontból Európa legszínesebb országává vált. Azt, hogy ez a helyzet számtalan feszültség és belső ellentét forrása, kezdettől fogva tudta mindenki. Hogy azonban mekkora katasztrófához vezethet ennek a problémakörnek a felületes, esetenként hozzá nem értő kezelése, csak kevesen sejtették.

Az elfojtott vagy hétköznapinak tűnő ellentétek az amúgy is feszült, háborús időben különösen nagy erővel törtek a felszínre. Ami korábban nem, vagy csak kis mértékben jelentett gondot (például az anyanyelv használata nyilvános helyen, kapcsolattartás a külhoni rokonokkal, stb.), az most gyanússá vált, sőt, egyenesen hátbatámadásnak minősült.

A hatóságok igyekeztek elejét venni a fölösleges konfliktusoknak, de a helyzet több szempontból is rendkívül kényes volt. Jól megfigyelhető a belügyminisztériumi, illetve alsóbb szintű bizalmas utasításokból az a kettősség, amivel ezt a kérdéskört kezelték. Egyfelől számítottak a lakosság segítségére a kémek és agitátorok felkutatásában, másfelől felhívták a hatóságok figyelmét, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel és diszkrécióval járjanak el az efféle ügyekben. Jóllehet Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ekkorra az ország egyik legtisztábban magyar megyéje volt (a lakosságnak csak alig több mint egy tizede nem magyar-ajkú), bizonyos járásokban a nemzetiségi lakosok aránya jóval nagyobb (Pomázi, Ráckevei, Váci, Monori, Biai), így főleg az itteni magyarság körében jelentkezett az „idegenekkel” szembeni ellenszenv és gyanakvás. A legtöbb ilyen támadás a szerb kisebbség képviselőit érte, egyrészt, mert az anyaországuk lett az elsőszámú közellenség, másrészt a „pánszláv” eszme őket érintette leginkább.

Különösen a háború első két évében özönlöttek a lakossági bejelentések a különböző kémkedési, agitálási, hazaárulási ügyekben, de ezek túlnyomó többségéről végül kiderült, hogy teljesen alaptalanok, illetve gyakran személyes ellentét húzódik meg a hátterükben. A megmaradt nyomozati anyagok tanúsága szerint minden ilyen esetet igyekeztek igen alaposan kivizsgálni, külön felhívva a nyomozók figyelmét, hogy a lehető legdiszkrétebben járjanak el az ügyben. Dacára a számtalan feljelentésnek, a megrágalmazott személyek zöméről kiderült, hogy megbízható, hűséges állampolgár.

Nem könnyítette meg a helyzetet a környező országokból áradó nyomás, amellyel a Monarchia nemzetiségeit igyekeztek az uralkodó nemzetek ellen hangolni. A kémelhárító szolgálatok számtalan röplapról, agitációs tevékenységéről, előadásokról számolnak be, amelyek a magyarországi szlávokat célozták (elsősorban az orosz pánszlávizmus jegyében). Az eredmény itt is hasonló: a főszolgabírói, illetve alispáni jelentések alapján Pest megyében az effajta agitáció nem volt jellemző. A legtöbb esetben el sem jutottak a megye területére, ráadásul többen többször is kihangsúlyozták, hogy a lakosság egyébként sem fogékony az agitációra.

Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy ezen a területen is, jóllehet alacsony létszámuk nem indokolta, a háború fokozta hangulatban fellángoltak az ellentétek a magyar és nemzetiségi lakosság között, de ezek nagy része kezelhető maradt, és a háború második felétől szinte meg is szűnt.

A galériát összeállította: Fodor Dorottya

Az iratok előkészítésében közreműködött: Aradi Anna, Tóth Bence Péter

Jelzet:

MNL PML IV.408-a 65/1914

Keletkezési idő:

1914. 07. 26.

Megjegyzés:

A magyar királyi kormány felhívása: A kormány felhívása a nemzethez, hogy tartson ki hűséggel az uralkodó és az ország mellett, valamint őrizze meg a törvényes rendet. A szövegben egyértelmű, nyílt fenyegetést olvashatunk azon nem magyar anyanyelvűek ellen, akik hűtlenségre vetemednének. Leírás: Már a kiegyezésnél látszott, hogy a nemzetiségi kérdés az egyik legbonyolultabb problémája a Monarchiának, azonban a megoldást évtizedek alatt sem sikerült megtalálni. A helyzetet nehezítette, hogy az egyes etnikai tömbökön belül sem volt egységes álláspont, a magyar oldalon pedig többnyire a tudatos magyarosítást, illetve a helyzet szőnyeg alá söprését szorgalmazók jutottak döntési helyzetbe. A szöveg jól mutatja az akkori vezetés hozzáállását.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 423-a sz. n./1914 1. f.

Keletkezési idő:

1914. 07. 29.

Megjegyzés:

Főispáni levél a rend fenntartásáról és a nemzetiségekről: Bizalmas hangvételű főispáni utasítás, melyben a főispán kéri a biai főszolgabírót, hogy a háború ellenére gondoskodjon a törvényes rend fenntartásáról, valamint, hogy erős kézzel bánjanak a nem magyar-ajkú lakossággal, de nagyon vigyázzanak, nehogy azok ok nélkül ellenséges érzületet tapasztaljanak. Leírás: Az előző plakát hangvételével ellentétben (a levél három nappal az előbb bemutatott plakát után keletkezett!) a megyei vezetés igyekezett ezt a kérdéskört jóval tapintatosabban kezelni, hiszen itt az országoshoz képest a nemzetiségek aránya még a legvegyesebb járásokban is jóval alacsonyabb volt. Számos egyéb utasítást találhatunk, melyekben felhívják a hatóság figyelmét a diszkrét és körültekintő eljárásra.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

PML IV. 423-a. sz.n./1914 2. f.

Keletkezési idő:

1914

Megjegyzés:

A biai főszolgabíró válaszlevele: A főszolgabíró biztosítja a főispánt, hogy, bár a járásban a lakosság nagy része nem magyar ajkú, a háborúért lelkesedik, a haza és a király iránti hűség okán mindenféle áldozatra kész.

Címkék:

I. világháború

Névtelen feljelentés

Jelzet:

MNL PML IV. 442-a. 123/1914

Keletkezési idő:

1914. 07. 07.

Megjegyzés:

Egy példa a rosszindulatú feljelentésekre, a nyomozás végül egyértelműen bebizonyította az illető ártatlanságát. Nagyságos Uram! Tahiba lakik 3 éve egy dus gazdag orosz zsidó, midig azt beszéli, majd az orosz lesz itt az ur! Sokszor fél évig is Szerb és Oroszországba van. Ez kém! Tessék Nagy István országuti vendéglőshöz detektívet küldeni, az bő felvilágosítást hajlandó adni, sőt mondta, hogy bár csak feljelentené valaki az oroszt, majd ő elmenne tanúnak is ellene. A lakásán tessék kútatni, biztosan vannak írásai is. Aug. 31-én is elútazott azt mondják, Szerbiába ment. Középkorú, hosszúkás, gesztenye szín szakállú ember. Az Isten segítse elfogni ezt az embert! Nemcsak az ország vezetése nézett görbe szemmel a nem magyar ajkú lakosságra. A háború okozta felfokozott érzelmi állapotban gyakran kirobbantak etnikai jellegű konfliktusok a nép körében. A mindenhol ellenséget és kémeket látó hisztériás hangulatban megszaporodtak a névtelen feljelentések. Ezek egy részéről azonban később kiderült, hogy személyes ellentétek állnak a hátterükben. A legtöbb esetben nem lett komolyabb következménye az efféle feljelentéseknek, de néhány szélsőséges esetben a lakosság indulata a tettlegességig fajult.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 401-a B286/1914

Keletkezési idő:

1914

Megjegyzés:

Dr. Mihajlovits Miklós panasza ismeretlen tettesek ellen: Dr. Mihajlovits Miklós bugyi lakos házát egy éjszaka a feldühödött tömeg megtámadta, jelentős károkat okozva értékeikben, majd őt és háza népét majdnem meglincselték. A nyomozás szerint Mihajlovitsot magyarellenes viselkedése miatt érte támadás, amely miatt le is tartóztatták. Ő azzal védekezett, hogy a tömeg felbujtói régi haragosai, akikkel egyéb, egyáltalán nem etnikai jellegű összetűzései voltak a múltban. Sajnos az ügy kimeneteléről nincsenek adatok, de az eset jól mutatja, hogy milyen szélsőséges indulatok forrtak a megye egyes vidékein.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 408-a 141/1914 1. f.

Keletkezési idő:

1914. 08. 03.

Megjegyzés:

Fegyvertartási tilalomról: A belügyminisztérium elrendelte az egész ország területén a lakosságnál lévő fegyverek elkobzását, melyet PPSK vármegyében egyelőre elhalasztottak, kivéve Szentendre városát, illetve a Ráckevei, Pomázi, Kiskőrösi és Kalocsai járásokat, ahol külön rendelkezés született, melyet a következő képen tekinthetünk meg.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 408-a 141/1914 2. f.

Keletkezési idő:

1914. 08. 03.

Megjegyzés:

Fegyvertartási tilalomról:Az előző főispáni utasítást azzal egészítették ki, hogy a nemzetiségi területeken el lehet kezdeni a fegyverek elkobzását, de nagyon kell ügyelni, hogy a megbízható magyar lakosság nehogy védtelen maradjon. A Pomázi és a Ráckevei járásokban, valamint Szentendrén igen vegyes volt az etnikai összetétel, ráadásul a megyében itt volt a legjelentősebb szerb kisebbség.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 401-a 298/1914

Keletkezési idő:

1914. 10. 02.

Megjegyzés:

Két felhívás a Monarchia nemzetiségeihez: A hatóságok két röpirat terjesztéséről értesültek: egyikben Nikolajevich Miklós orosz nagyherceg felszólítja a Monarchia nemzeteit az orosz hadsereg támogatására, másikban, mely szerb-horvát nyelvű, cirill betűs röpirat, a szlovéneket buzdítják fegyveres felkelésre. Leírás: Az orosz pánszláv elmélet jegyében tömegével érkeztek az ország területére különböző röpiratok, melyek vagy a civil lakosságot, vagy a katonaság nemzetiségi tagjait buzdították hűtlenségre, illetve ellenállásra.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 401-a. 151/1915

Keletkezési idő:

1915

Megjegyzés:

Tuhoka Lucyan körözött agitátor fényképe: A fotón egy magát Tuhoka Lucyannak nevező biztosítási ügynök látható, akit Máramarosszigeten fogtak el 1914. november 14-én, mert egy az orosz hadvezetés által készített, a Monarchia ellen izgató proklamációt terjesztett. A belügyminisztérium valamennyi főispánnak elküldte ezt a fényképet, hogy megállapítsa a letartóztatott személyazonosságát, illetve hogy feltárja az illető előéletét és összeköttetéseit. A nyomozás végül nem járt eredménnyel. Számtalan ehhez hasonló körözés érkezett a főispáni hivatalhoz, melyekben különböző agitátorok, kémek és kémgyanús egyének személyleírását közlik, valamint nyomozást rendelnek el ellenük. A nyomozati anyagok nagy része azonban nemleges eredménnyel zárult, illetve többségük selejtezésre is került.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML 442-a 92/1916

Keletkezési idő:

1916. 08. 23

Megjegyzés:

A Cseh-tót egyesület államellenes kiáltványa: A hadsereg szláv katonáihoz intézett felhívás, hogy adják meg magukat az olaszoknak, ne harcoljanak az elnyomó magyarokért és osztrákokért, hiszen orosz testvéreik úgyis győzni fognak.

Címkék:

I. világháború

Megjegyzés:

Orosz felhívás a Monarchia katonáihoz

Jelzet:

MNL PML IV. 408-a 190/1917 v.

Keletkezési idő:

1917. 06. 12.

Megjegyzés:

Orosz felhívás a Monarchia katonáihoz: Röpirat az újjászületett Oroszország hamarosan bekövetkező győzelméről, valamint Németország és szövetségeseinek teljes bukásáról. A horvátországi hírszolgálat értesítése szerint a Monarchia minden nyelvén kinyomtatták a röpiratot.

Címkék:

I. világháború