Mozgalmi élet

Jelenlegi hely

1 / 1

A Kádár-korszak elképzelhetetlen a különféle korcsoportok, nemek és foglalkozások alapján szerveződött mozgalmak nélkül. Itt most a teljesség igénye nélkül csak a fiatalokat tömörítő úttörőmozgalomról és a KISZ-ről, valamint a Munkásőrségről esik szó, ezen kívül pedig a brigád-mozgalomról. Megkerülhetetlen azonban, hogy magáról az állampártról, annak szervezetéről, tagságáról is néhány mondat erejéig szó ne essék.

Anélkül, hogy itt most az egyes szervezeteket külön-külön bemutatnánk – hiszen ez az egyes képek alatti leírásban megtörténik – csak néhány jellegzetes vonást emelnénk ki. Ezek között is legfontosabb az volt, hogy ezek a mozgalmak olyan ideológiai hátteret biztosítsanak, amely megfelelő lehetőséget nyújt ahhoz, hogy annak tagjai a szocialista értékrendet megismerjék, s mindennapjaikat annak mentén éljék, vagyis, hogy a szocialista társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor ezen szervezetek közösségformáló szerepéről, jellegéről sem, ami sokak szemében vonzóvá tette a különféle csoportokhoz való csatlakozást. Maradandó, nosztalgikus emlékeket ébresztő őrsgyűlések, kirándulások, vagy akár valamilyen versenyen, próbán való részvétel képei nyilván még ma is sokakban elevenen élnek. Mindezt elősegítették még a fülbemászó mozgalmi dalok, amelyeknek „egytáborba-forrasztó” jellege megkérdőjelezhetetlen. Ki kell emelnünk azonban azt is, hogy ezek a szervezetek az egyénnel szemben mindig a közösségre, az egyéni teljesítmény helyett a közösségi teljesítményre helyezték a hangsúlyt.

Jelzet:

XXXV. 51. 1/1. fond, 7. ő. e.

Keletkezési idő:

1966. d. n.

Megjegyzés:

Az 1966. november 3–4-én rendezett pártértekezletre érkezett dísztávirat. A megyei pártértekezleteknek a megye politikai életében nagy jelentősége volt, amelyet a megye gyáraiban, üzemeiben, tsz-eiben és egyéb intézményeiben működő pártalapszervezetek rendszerint dísztávirattal üdvözöltek. Az MSZMP megyei szervezetének felépítése lényegében az MDP 1954. május 24–30-ai, III. kongresszuson elfogadott Szervezeti Szabályzatán alapult, az egyes testületekre akkor elfogadott megnevezések éltek tovább lényegében 1989-ig. Az így kialakult a hármas tagozódásnak megfelelően elméletileg legfelsőbb szerv a pártértekezlet volt. Megyei pártértekezleteket az országos kongresszusok éveiben tartottak, így az elsőt 1959-ben. Ezt követően három év múlva 1962-ben, 1962-től négy-, 1970-től pedig ötévenként került sor összehívásukra. Két pártértekezlet között a pártbizottsági ülés töltötte be ezt a szerepet. A mindennapi gyakorlati munka vezetésére, a megyei pártszervezetek összefogására és irányítására a megyei párt végrehajtó bizottság volt hivatott, amely heti rendszerességgel ülésezett.

Jelzet:

XXXV. 51. 1/3. fond [jelzet nélküli]

Eredeti méret:

7x10 cm-es füzet

Keletkezési idő:

1989

Megjegyzés:

Az MSZMP tagsági könyve. A Központi Bizottság 1987. június 23-án határozatot hozott a párttagsági könyvek cseréjéről. Alapos előkészítés után az új tagkönyvek átadására 1988 novemberében – a KMP megalakulásának 70. évfordulójáról megemlékező – ünnepi taggyűléseken került sor. A párt a tagsági könyvek cseréjének jelentőségéről az alábbiak szerint vélekedett: „A tagkönyvcsere a pártélet kiemelkedő jelentőségű eseménye, melynek segítenie kell az időszerű politikai tennivalók megoldását is. Fontos célkitűzés, hogy szolgálja a pártegység megújítását, erősítését és a kritikai, önkritikai szellem, valamint a párton belüli demokratikus viszonyok fejlesztését.” Megjegyzendő, hogy a tagsági könyvben az utolsó év 1999.

Jelzet:

XXVIII. 776. sz. n.

Eredeti méret:

21x29,5 cm

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

MSZMP-emléklap húszéves párttagság alkalmából. Az 1980-as évek közepétől egyre inkább növekedett a pártból kilépők száma. Pest megyében 1980-hoz képest 1985-re több mint kétszeresére emelkedett, így 1986-ra a párttagok száma 49 596 volt, majd 1988-ra tovább csökkent 47 637-re. Egy a párttagság helyzetével foglalkozó jelentés megállapította, hogy Pest megyében 1982-től a pártból kilépők száma meghaladta a tagfelvételek számát.

Jelzet:

XXVIII. 776. (Munkásőrélet. Képek a magyar nép harcaiból, a munkásőrség életéből c. könyv.)

Keletkezési idő:

1967

Megjegyzés:

A munkásőrök esküje: A munkásőrök között nők is voltak. Egy 1987-es jelentés megelégedéssel állapítja meg, hogy a Pest megyei munkásőrök 5%-a nő, ezen belül kimondottan magas volt számarányuk Dabason (9%) és Szentendrén (10%).

Jelzet:

XXVIII. 776. sz. n.

Eredeti méret:

10,5x14 cm-es kétoldalas kinyitható meghívó

Keletkezési idő:

1989. január 23.

Megjegyzés:

Meghívó a Budai Járási Sziklai Sándor Munkásőr-Zászlóalj ünnepélyes egységgyűlésére. Az egységgyűlésekkel kapcsolatban egy, a Pest megyei Munkásőrségről készült 1984-es jelentés a következőképpen ír: „Az ünnepi egységgyűlések jól szervezett, tartalmas, kiemelkedő társadalmi, közéleti eseménynek számítanak. Hatásuk erősíti a közvéleményben, hogy a Munkásőrség elsősorban önkéntes társadalmi, politikai szervezet, ahol a tudatformálás, a kollektíva jellemformáló, nevelő, az emberi kapcsolatokat erősítő, az együvé tartozás érzését kialakító vonásai az elsődlegesek.”

Jelzet:

XXVIII. 15. 7. o.

Keletkezési idő:

1976. március 21.

Megjegyzés:

Beszámoló KISZ szervezet munkájáról: A Ceglédi Járási KISZ küldöttgyűlésre készült jelentés a KISZ VIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról és az 1973-as választások óta végzett munkáról. A KISZ-t szimbolikusan a Tanácsköztársaság évfordulóján, 1957. március 21-én hozták létre. Az alapítás éve egyúttal a szervezeti kiépítés és a tagtoborzás időszakát jelentette. Mindkettő sikerrel zárult, hiszen a szövetség a legmesszebbmenőkig követte a párt szervezeti felépítésének merev sémáját, a taglétszám pedig három hónap alatt elérte a 120 ezret. A mintegy négyezer alapszervezet nem csupán az iskolákra korlátozódott, hanem megjelent a munkahelyeken és a legkülönfélébb intézményekben is. A távlati célokat, a konkrét feladatokat és azok végrehajtását a pártkongresszusok határozták meg.

Jelzet:

XXVIII. 16. sz. n.

Eredeti méret:

9x14 cm-es fotó

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

A balatonlellei Pest megyei úttörőtábor: Az úttörőmozgalom még a Magyar Kommunista párt kezdeményezésére 1946-ban jött létre a 6–14 éves gyerekek számára. 1946 és 1948 között a kommunisták nagy számban beépültek a cserkészek közé, előkészítve azok 1948-as beolvasztását az úttörőmozgalomba. A cserkészmozgalom mellett 1948 folyamán felszámoltak több száz gyermek- és ifjúsági egyesületet, szervezetet, amelyek helyét átvette az úttörőmozgalmat vezető Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ). Bár a cserkészmozgalom sok motívumát felhasználták, (a szervezet felépítése: őrs, raj, csapat, az egyenruha, táborozások stb.), de az úttörőmozgalmat teljesen a kommunista ideológia hatotta át. Az Úttörőszövetség megváltozott és megújult formában ma is működik nonprofit civil szervezetként.

Jelzet:

XXVIII. 15. sz.n.

Eredeti méret:

32x35 cm-es keménykötésű kötet

Keletkezési idő:

1965.

Megjegyzés:

Tettek könyve: 4594 Jószef Attila úttörőcsapat (Cegléd). Az úttörőcsapatok a mozgalmi és a tanulmányi munka területén elért eredményeiket, különféle vállalásaikat, kirándulásaik emlékét mutatják be az ún. Tettek könyvében.

Jelzet:

XXIII. 504-e. sz.n.

Eredeti méret:

25x35 cm

Keletkezési idő:

1985. április

Megjegyzés:

Jól dolgozó kollektíva - oklevél: „Jól dolgozó kollektíva” oklevél, amelyet a Ceglédi Városi Tanács VB Vályi Péter munkakollektívája kapott az 1984. évi munkaversenyen elért eredménye alapján. A szocializmus egyik jellemzője, hogy a nagy számok bűvöletében élve állandóan a termelékenység fokozására, a magasabb termésátlag és a kimagasló eredmények elérésére törekedett. Ennek hajtóerejét pedig a versenymozgalomban látták, amelyet egyben a szocializmus építése egyik nélkülözhetetlen elemének is tartották. Az ’50-es évek Magyarországa elképzelhetetlen az élet szinte minden területén megjelenő munkaversenyek, versenymozgalmak nélkül. Bár alapvetően az iparban vált elterjedtebbé, de szerepe nem elhanyagolható a mezőgazdaság területén sem. A gazdaság keretein túllépve fontos kísérőeleme volt a termelés állandó fokozását propagáló kultúrának, de megjelent a verseny a hivatalokban, sőt az oktatásban is. A versenymozgalmak kora azonban nem ért véget a Rákosi-érával, hanem – bár már nem olyan átható erővel – de tovább élt a Kádár-korszakban is.

Jelzet:

XXIII. 504-e. Külön kezelt iratok sz.n.

Eredeti méret:

17,5x28 cm-es szövetzászló

Keletkezési idő:

1957.

Megjegyzés:

A KISZ kongresszusi munkaversenyen a legjobb eredményt elért férfibrigádnak járó zászló. A munkaversenyek értékelésével kapcsolatban azt tapasztalhatjuk, hogy míg az 1950-es évek első felében egyes embereket emeltek ki, addig 1956 után a szocialistabrigád-mozgalom jegyében már a kollektív teljesítményeket jutalmazták. A szocialista brigád a rendszer ideológiájában a közösségi emberré nevelésnek nemcsak terepe, hanem jelképe is volt.

Jelzet:

XXIX. 44-h. sz.n.

Eredeti méret:

20x29 cm-es keménykötésű kötet

Keletkezési idő:

1966–1982

Megjegyzés:

Brigádnapló: A Nagykőrösi Konzervgyár Jókai Mór Szocialista Brigádjának naplója. A szocialista brigádmozgalom 1958-ban indult útjára, a szocialista munkaverseny egyik formájának tekinthető. A termelési célkitűzéseken kívül azonban a szocialista erkölcs kialakítását, a szakmai és a kulturális színvonal emelését is hivatott lett volna szolgálni. A brigádnaplókban rendszerint először bemutatják a brigád tagjait, majd ezt követően a brigád életének fontosabb mozzanatait. Ezek között szerepel természetesen az állami ünnepekről való megemlékezés, de magán jellegű események is bekerülhettek a naplóba, mint például egy-egy brigádtag nyaralása, vagy házasságkötése, gyermekszületés. Ezen kívül tájékoztatást kaphatunk a brigádtagok különböző versenyeken való részvételéről, elért eredményeikről. A napló állandó részét képezik a brigád vállalásairól és értékeléséről szóló bejegyzések.

Jelzet:

XXIX. 44-h. sz.n.

Eredeti méret:

20x29 cm-es keménykötésű kötet

Keletkezési idő:

1966–1982

Megjegyzés:

Brigádnapló: Részlet a Nagykőrösi Konzervgyár Jókai Mór Szocialista Brigádjának naplójából. A kommunista szombat általában valamilyen közösségi cél megvalósításához kötődött, például iskola- vagy óvodaépítéshez, parkosításhoz. Sok esetben azonban a gyárak, üzemek ezeket az alkalmakat használták fel arra, hogy a tervteljesítésben mutatkozó lemaradásukat behozzák. A kommunista szombatokon való részvétel önkéntes volt, de aki nem ment el, számíthatott a vezetés rosszallására.