A vármegye élén kinevezett főispán állt, aki a végrehajtó hatalmat képviselte. Fontos intézmény volt a vármegyei közgyűlés, amelynek 1876 és 1949 között keletkezett jegyzőkönyvei hiánytalanul fennmaradtak, s levéltárunk egyik legbecsesebb iratanyagát képezve gazdag forrását kínálják a kutatók számára.
A felsőbb rendeleteket, valamint a megyei közgyűlés határozatait a vármegye tisztviselői az alispán vezetésével hajtották végre.
Nem pusztán történeti, hanem esztétikai értéke miatt a levéltárunkban őrzött gyűjtemények közül érdeklődésre tarthat számot Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községi pecsétnyomatainak levéltári gyűjteménye, amelynek első darabjai a 16. század elejéről származnak.
Miniszteri rendeletre Pest-Pilis-Solt vármegye községei és a Solti járás lelkészi hivatalai 1873-ban a régi, a feudális korból való viasz pecsétlenyomataikat külön íven, a feliratok közlésével átadták a megyei levéltárnak. Később az alispán utasítására a gumibélyegzők nyomatait is beküldték a levéltárba.
A XIX. század végén, az országszerte megindult gazdasági fejlődés hatására megyénkben is sorra alakultak az ipari üzemek és egyéb gazdasági vállalkozások (az 1880-as évek végétől számos kisebb-nagyobb gyár létesült pl. Vácott), egyúttal a kisvállalkozások, illetve az egyéb lakossági szolgáltatások ágazata is virágzásnak indult.