Jelzet:
PML IV. 71. No. 1.
Keletkezési idő:
1229
Megjegyzés:
Legrégebbi oklevelünk (II. András - 1229)
Eredeti, ép, hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával (14,5 x 8,2 cm)
Regeszta: II. András király szolgálatainak jutalmául Osl comes feleségének adományozza a Sopron megyei Potuc földet, valamint az ahhoz tartozó legelőket, kaszálókat, tavakat és szigetet, egyben kiveszi a soproni vár fennhatósága alól.
Tudta? Az oklevelek szövegének lejegyzésénél számos rövidítést használtak, hogy spóroljanak az idővel és a drága pergamennel. Elsősorban a szavak végződését, a gyakori szavakat és az ismétlődő formulákat rövidítették. Ennek az aprócska oklevélnek az első öt szavát például így írták le és így olvassuk:
A di" gra" Hung" rex = Andreas, Dei gratia Hungariae rex (András, Isten kegyelméből Magyarország királya)
Jelzet:
PML IV. 71. No. 5.
Keletkezési idő:
1294. július 6.
Megjegyzés:
Az esztergomi káptalan átirata (1294)
Eredeti, ép, hártyán, selyemzsinóron függő sérült viaszpecséttel. (29,2 x 19,5 cm)
Regeszta: Az esztergomi káptalan a Vágközi nemesek kérésére átírja egy oklevelét, amelyben azok rokonai egy bizonyos, a Duna és a Mirelnek nevezett vízfolyás között fekvő földdarabot egymás között eladnak.
Tudta? Az oklevelek hiteles másolatát átiratnak nevezzük. Ekkor a kiadó (hiteleshely) egy teljesen új oklevelet állított ki, amelyben leírta, hogy kinek a kérésére, és néha azt is, hogy miért kell kiadnia a másolatot, majd lemásolták az eredeti oklevél teljes szövegét, és végül az írást egy megerősítő formulával zárták. Ezek a részek általában egyáltalán nem különülnek el egymástól, itt azonban legalább az átírt oklevél szövegének kezdőbetűjét kiemelték. (Lásd az oklevél 4. sorának közepén!)
Jelzet:
PML IV. 71. No. 7.
Keletkezési idő:
1317. november 29.
Megjegyzés:
A nyitrai káptalan oklevele (1317)
Eredeti, szakadt, vízfoltos hártyán, chirografált (40 x 26,4 cm)
Regeszta: A nyitrai káptalan átírja a sági konvent oklevelét egy bizonyos Morouch birtok zálogba adásáról, egyben igazolja, hogy Bugud fia: Bugud azt a földet előttük Jakab fia: Györgynek és Miklósnak átadta, mégpedig azért, mert amidőn Csák Máté nádor őt megvakíttatta, a mondott György és Miklós segítették.
Tudta? A chirografálás az oklevél megerősítésének egyik módja volt. Ekkor az oklevél szövegét egy darab pergamenre kétszer írták le egymás alá, a két szöveg közé pedig az ABC első három betűjét írták. Ezután a pergament ezeknek a megfelezésével vágták ketté. Később a két fél tökéletes illeszkedése bizonyította az oklevél hitelességét. (Figyelje meg az oklevél alját! Bár a szöveg egyes részei elmosódottak, a "C" betű felső része tisztán látható!)
Jelzet:
PML IV. 71. No. 19.
Keletkezési idő:
1412. február 8.
Megjegyzés:
A fehérvári keresztesek konventjének oklevele (1412)
Eredeti, vízfoltos, hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. (34,9 x 21,7 cm)
Regeszta: A Besenyői és Abai nemesek a fehérvári keresztesek konventje előtt peres ügyükben bizonyos pénzösszeg megfizetése útján megegyeznek.
Tudta? Az oklevelek keltezését általában az egyházi ünnepekhez viszonyítva adták meg, így a pontos dátum kiderítéséhez speciális naptárakra van szükség. Ennek az oklevélnek a dátuma például: feria secunda proxima post festum beatae Dorothee virginis et martiris = Dorottya vértanú ünnepe után következő hétfő, ami 1412-ben február 8-a volt. /A hét első napja a vasárnap (dies Dominica), az utolsó a szombat (Sabbatum) volt, a hét további napjait pedig sorszámmal jelölték. Így lett a második nap, a feria secunda a hétfő/
Jelzet:
PML IV. 71. No. 27.
Keletkezési idő:
1437. szeptember 12.
Megjegyzés:
Zsigmond király adománylevele (1437)
Eredeti, vízfoltos hártyán, rányomott pecsét nyomával. (35,2 x 20,6 cm)
Regeszta: Zsigmond király Tetétleni Mihálynak és testvérének, Kelemennek várépítési jogot adományoz.
Tudta? A királyi okleveleket a kancellárián állították ki, az uralkodó közvetlen parancsa vagy valamely udvari méltóság jelentése alapján. Ezt dokumentálja az ún. kancelláriai jegyzet, amit általában az oklevél jobb felső sarkába írtak. Van, hogy ez a rányomott pecsét alatt külön is megismétlődik, mint ahogyan ennél az oklevélnél is látszik. A szöveg szerint az oklevelet Nógrád megye ispánja, Arany-i István jelentése alapján állították ki. /R(elatio) Stephani de Aran comit(is) Newgradien(sis)/
Jelzet:
PML IV. 71. No. 34.
Keletkezési hely:
Buda
Keletkezési idő:
1469. november 16.
Megjegyzés:
Mátyás király pecsétes oklevele (1469)
Eredeti, ép, hártyán, selyemzsinóron függő viaszpecséttel (38,2 x 31,1 cm)
Regeszta: I. Mátyás király szolgálatai fejében Jenői Péternek és általa atyai testvérének: Lázárnak engedélyezi, hogy Külső-Szolnok megyében, a Tisza és a Körös folyók mentén fekvő Jenő és Istvánháza birtokaik mellett a mondott folyón révet létesítsenek, és azon vámot szedjenek.
Tudta? A pergamen, bár jóval erősebb a papírnál, a ráfüggesztett pecsét súlyát nehezen bírta volna el. Ezért az oklevél alját felhajtották (ezt nevezték plicá-nak) és ezen a kettős rétegen keresztül fűzték át a pecsétet tartó selyemzsinórt. (Figyelje meg ezt a többi függőpecsétes oklevélnél is!)
Jelzet:
PML IV. 71. No. 35.
Keletkezési hely:
Pest
Keletkezési idő:
1470. február 14.
Megjegyzés:
Pest városának oklevele (1470)
Eredeti, foltos, hártyán, selyemzsinóron függő, sérült viaszpecséttel (29,6 x 17,6 cm)
Regeszta: Harmincados Bálint, Pest város bírája és az esküdtek előtt Bálint varga eladja házát Máté szűcsnek és feleségének, Margitnak.
Tudta? A középkorban természetesen még nem használtak ház- vagy telekszámokat, így az eladandó ingatlan beazonosításához a szomszédok nevét adták meg. Eszerint például Bálint varga Zrekel László és Kis Balázs szűcs szomszédságában, Kosdi Nagy András házával szemben lakott. (Lásd még a határjárásokról írt megjegyzést a fehérvári keresztesek 1493-as oklevelénél!)
Jelzet:
PML V. 210-a. No. 6.
Keletkezési idő:
1486. április 26.
Megjegyzés:
Közjegyzői oklevél, közjegyzői jellel (1486)
Eredeti, restaurált, pecsét nélkül, közjegyzői jellel (21 x 15,5 cm)
Regeszta: Palánkai Péter fia: Szaniszló közjegyző igazolja, hogy Tinódi Bálint özvegye: Ilona halálos ágyán Tinódi Urbánt, Jánost és Barnabást nyugtatta minden őt illető járandóság felől.
Tudta? Magyarországon 1848-ig nem alakult ki világi közjegyzői szervezet. A csekély számú egyházi közjegyző egyházi személyek vagy testületek ügyeiben járt el, ritkábban azonban - mint ez a példa is igazolja - végrendeletek kiállításánál is közreműködtek. Hiteles pecsétjük nem volt, ezért kiadmányaikat ún. közjegyzői jellel erősítették meg. Ez a jel minden közjegyző esetében különböző volt. (Palánkai Szaniszló közjegyzői jelét lásd az oklevél bal alsó sarkában!)
Jelzet:
PML IV. 71. No. 41.
Keletkezési idő:
1493. február 28.
Megjegyzés:
A fehérvári keresztesek konventjének oklevele
Eredeti, ép hártyán, selyemzsinóron függő viaszpecséttel. (34,2 x 22,5 cm)
Regeszta: Csigleri Mihály a fehérvári keresztesek konventje előtt egy bizonyos Fejér megyei rétjét eladja Helgyesi Miklósnak.
Tudta? A középkori birtokhatárok megadása nem földmérő eszközök, hanem általában természetes határjelek kijelölésével történt. Az ún. határjáró okevelekben ezeket részletesen leírták, pl. a következőképpen: "A határ indul Kelet felől, a Hernád folyó mellől, majd tovább fut nyugat felé két földhányás között, amíg elér egy tölgyfáig..." (PML IV. 71. No. 3.) Jelen esetben, mivel nem egy teljes birtokról, hanem csak egy rétről van szó, elegendő volt a szomszédos tulajdonosok felsorolása.
Jelzet:
PML IV. 71. No. 47.
Keletkezési hely:
Buda
Keletkezési idő:
1511. november 14.
Megjegyzés:
II. Ulászló király parancsa (1511)
Eredeti, restaurált, hártyán, papírfelzetes viaszpecséttel. (28,7 x 20,7 cm)
Regeszta: II. Ulászló király felszólítja a földvári vámszedőket, hogy Keve mezőváros polgáraitól vámot szedni ne merjenek, és lefoglalt áruikat adják vissza.
Tudta? Az Al-Duna mellett fekvő Keve mezőváros lakói a török elől menekültek északra. Ulászló a Csepel-szigeten telepítette le őket. Ragaszkodtak régi kiváltságaikhoz (mint a vámmentesség) és városukhoz, így új lakhelyüket is arról nevezték el, Kiskevének. A Ráckeve név csak a 16. század közepén tűnt fel.
Jelzet:
PML IV. 71. No. 50.
Keletkezési idő:
1519. január 26.
Megjegyzés:
II. Lajos király parancslevele (1519)
Eredeti, szakadt, vízfoltos, papíron, hátán rányomott pecsét nyomával. (29 x 38,1 cm)
Regeszta: II. Lajos király parancsa a zalai konventnek, Egervári Benedek tinini püspök panaszára elvégzendő vizsgálatról, több rendbeli hatalmaskodási ügyben, amelyet (Egyházas)bucsai Benedek és társai követtek el.
Tudta? A papírt a XIV. század óta használták az oklevelek kiadásánál, kisebb jelentőségű ügyekben, ideiglenes intézkedések, parancsok esetében.
A hatalmaskodás fogalma többféle (bűn)cselekményt takarhat. A legsúlyosabb, ún. nagyobb hatalmaskodási esetek voltak: nemes háza elleni támadás; nemesi birtokok és haszonvételeik (pl. legelő) elfoglalása; nemes ok nélküli letartóztatása; nemes megsebesítése, megverése; nemes megölése.
(Jelen oklevélben egy jobbágy elrablásáról és váltságdíj követeléséről van szó.)
Jelzet:
PML V. 210-a. No. 9.
Keletkezési hely:
Buda
Keletkezési idő:
1522. február 17.
Megjegyzés:
II. Lajos király adománylevele Werbőczy István részére (1522)
Eredeti, szakadt. vízfoltos, hártyán, selyemzsinóron függő viaszpecséttel (51,5 x 34,5 cm)
Regeszta: II. Lajos király Werbőczy István személynök szolgálatainak jutalmaként jóváhagyását adja ahhoz, hogy annak a Zólyom megyében fekvő vára, valamint a Nógrád, Szolnok, Hont és Pest megyében lévő birtokai és birtokrészei leányágon öröklődjenek tovább, amennyiben a fiúág kihalna.
Tudta? Az oklevélben szereplő Werbőczy a magyar szokásjogot összefoglaló Hármaskönyv szerzője.
Örökségként a lányok - speciális eseteket kivéve - birtokot nem, csak ún. leánynegyedet kaptak, ami az összes birtok negyedének értékét jelentette. (Akárhány lány volt is, ezen a negyed részen kellett megosztozniuk.)
Ha egy család fiúága kihalt, hiába voltak lányok is, a birtokok visszaszálltak a koronára. Ezt csak úgy kerülhették el, ha az uralkodó a fentihez hasonló külön privilégium által hozzájárult a leányági örökösödéshez.