Internáltak Pest megyében 1914-18

Jelenlegi hely

1 / 1

Az internálás az állam szempontjából veszélyesnek minősített, de bűncselekményt el nem követett személyek kényszerlakhelyre vagy táborokba zárását elrendelő és végrehajtó közigazgatási eljárás. Az internált bírói ítélet nélkül rendőrhatósági felügyelet alá helyezett személy, aki általában az internálást foganatosító állam polgára, és akinek személyi szabadsága, szabad mozgása vagy az ország bizonyos részein való tartózkodása a hadviselés szempontjából az állam érdekeire vagy a közrendre, közbiztonságra nézve aggályos. Az internáltakat kijelölt tartózkodási helyre utasították vagy internálótáborokba zárták, ahol rendőri felügyelet alatt álltak.

Az internálás jogi hátterét több jogszabály adta. Alapja az 1912. évi LXIII. törvény (a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről) volt. Lényeges a belügyminiszter 3.009/1914. évi körrendelete a hadviselés érdekében felügyelet alá helyezendőkkel vagy lakóhelyükről eltávolítandókkal szemben követendő eljárásról. Az 10962/1915. BM rendelet értelmében az állam érdekeinek, a közbiztonságnak és a közrendnek a hadviselés szempontjából való veszélyeztetése esetén a problémás személyeket kitiltással, rendőri felügyelet alá helyezéssel vagy őrizetbe vétellel lehetett sújtani.

Pest megye területén a ceglédi és a tápiósülyi internálótáborok voltak jelentősebbek. Vácon szintén nagyobb számban őriztek internált polgári személyeket, zömében szerbeket. A váci internálótábort, amely az ún. külső huszárlaktanyában kapott helyet, később megszüntették, lakóit a tápiósülyi táborba költöztették át.

Az internált polgári személyek elhelyezésére általában nem építettek külön táborokat, hanem a már meglévő infrastruktúrát használták. Így például egykori katonai létesítményeket, főleg laktanyákat (Cegléd, Vác, Piliscsaba), valamint más jellegű, de szintén a hadsereghez kapcsolódó helyszínt jelöltek ki erre a célra (Tápiósüly). Az internált személyekről ruhával és élelemmel való gondoskodás az állam feladata volt.

A táborokban a túlzsúfoltság és az alacsony szintű higiénés állapotok miatt gyakran alakultak ki járványok. Tápiósülyön 1916 és 1918 között több mint ezeregyszáz román internált halt meg kiütéses tífuszban. Szintén járvány következtében halt meg ugyanebben a táborban csaknem 140 olasz, zömében fiumei polgár. A járványok mellett a nem mindig kielégítő fogva tartási viszonyok, a legyengültség, valamint – főleg a háború vége felé – a hiányos táplálkozás is ritkította a táborlakók sorait. Nem volt jellemző, de a rossz bánásmód is megkeseríthette az internáltak életét.

Mindamellett kettősség jellemezte az internáltak helyzetét. Akinek volt megfelelő anyagi háttere, annak nem kellett táborba költöznie, hanem egy, a hatóság által kijelölt településen kellett élnie. Ezek a tehetősebb személyek, esetleg családok házat béreltek, megfelelően étkeztek, mozgásukban is kevésbé voltak gátolva. A megfelelő szakmai tudással rendelkezők pedig akár munkát is vállalhattak.

A háború előre haladtával a hatóságoknak növekvő gondot jelentett az internáltak ellátása és őrzése. Ezért 1917-től egyre gyakrabban engedtek haza olyan személyeket (nők, gyerekek, idős férfiak), akik nem jelentettek veszélyt katonai értelemben.

Az internálótáborok megszüntetésére az őszirózsás forradalom alatt került sor véglegesen.

A galériát összeállította: Somogyi László

Az iratok előkészítésében közreműködött: Nagy Józsfené, Tóth Bence Péter

Jelzet:

MNL-PML IV. 401-a. Pest-Pilis-Solt –Kiskun vármegye főispánjának iratai. Bizalmas iratok. 200/1916. 37. lap.

Keletkezési hely:

Budapest

Keletkezési idő:

1916. december 6.

Megjegyzés:

Belügyminiszteri leirat az internált és rendőri felügyelet alatt álló egyének fokozottabb ellenőrzéséről - IV. Károly megkoronázása idején a hatóságok tartottak attól, hogy a Magyarországon internált, illetve rendőri felügyelet alatt álló külföldiek valamilyen módon megzavarják a koronázási ünnepséget. Ezt megelőzendő, az internáltakat és a felügyelet alatt állókat a szokásosnál is szigorúbb felügyelet alá helyezték: naponta többször kellett jelentkezniük a rendőrségen, valamint kijelölt lakhelyüket sem hagyhatták el a ceremónia alatt. Az ellenőrzés kiterjedt a munkára kiadott felügyelet alatt állókra is.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL-PML IV. 401-a. Pest-Pilis-Solt –Kiskun vármegye főispánjának iratai. Bizalmas iratok. 64/1917. 8v.

Keletkezési hely:

Kecskemét

Keletkezési idő:

1917. március 28.

Megjegyzés:

Golubovics Mihály ellen kiadott körözvény: Az internálótáborba zárt vagy kényszerlakhelyre utasított külföldiek gyakran a szökést választották a nehéz körülmények helyett. Ilyenkor a hatóságok országos körözést adtak ki kézre kerítésük érdekében. A szökevények jó része általában nem jutott messze: nyelvtudás és iratok nélkül, esetleg csekély mennyiségű pénz birtokában nem volt sok esélyük a sikeres menekülésre.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL-PML V. 73-b. Cegléd Város Polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok. 14137/1917

Keletkezési hely:

Cegléd

Keletkezési idő:

1917. július 12.

Megjegyzés:

Orvosi jelentés tífuszos betegről: Orvosi jelentés Bostó Vasilie 19 éves internált tífuszos megbetegedéséről - Az internálótáborok barakkjaiban, az internálótábornak használt kaszárnyák termeiben több tucat embert zsúfoltak össze. Ennek ellenére 1917-ig nem lehet különösebb járványról beszélni. A román internáltak megérkezésekor azonban rövidesen megváltozott a helyzet. 1917 januárjától igen súlyos kiütéses tífusz járvány vette kezdetét. A legyengült, kimerült internáltak közül ezrével szedte áldozatát nem csak a tífusz, de a vérhas, a tüdőgyulladás és más betegségek is. A fertőző betegség diagnosztizálása után a helyi orvosnak jelentenie kellett a hatóságnak a megfelelő eljárás végett.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL-PML V. 73-b. Cegléd Város Polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok. 88. doboz. 7791/1914.

Keletkezési hely:

Orsova

Keletkezési idő:

1914. november 26.

Megjegyzés:

Miletics Sándor internálása: Orsovai járási főszolgabíró jelentése a ceglédi rendőrkapitányságnak Miletics Sándor internálásáról - A háború kitörésekor a már korábban megalkotott jogszabályok értelmében a hadviselő ország Magyarországon tartózkodó állampolgárait internálták, illetve rendőri felügyelet alá helyezték. Az internálás lényeges pontja volt, hogy a frontvonalaktól az ország belsejében gyűjtsék össze a katonai szempontból kockázatos elemeket. A neve alapján szerb, de román alattvaló Mileticset a Szerbiával való hadiállapot beállta után Ceglédre internálták. A hatóság ezután a fogva tartott magánéletét is teljes mértékben ellenőrizhette: leveleit cenzúrázták és jelentkezési kötelezettsége volt.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL-PML IV. 401-a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának iratai. Bizalmas iratok. 64/1917. 7. folio

Keletkezési hely:

Budapest

Keletkezési idő:

1917. május 1.

Megjegyzés:

A szerbiai állami levéltár felkutatása: Belügyminiszteri felszólítás Golubovics Mihály ceglédi internált kihallgatására, szerbiai levéltár felkutatása érdekében - Belgrád elfoglalás után az osztrák-magyar katonai hatóságok mindent megtettek, hogy megtalálják a Belgrádi Állami Levéltár iratait, mert úgy gondolták, bizonyítékokat találhatnak a trónörökös elleni merénylethez és a szerb kormány ellenséges akcióira. A levéltár anyagának egy részét a szerb kormány rejtette el Belgrád eleste előtt.

Címkék:

I. világháború

Megjegyzés:

Ismeretlen olasz internált levele (előlap)

Jelzet:

MNL-PML IV. 429-a. A Gyömrői járás főszolgabírójának iratai. Általános iratok. 6322/1916.

Keletkezési hely:

Tápiósüly

Keletkezési idő:

1916. augusztus 17.

Megjegyzés:

Ismeretlen olasz internált levele (hátlap): Olaszországnak a Monarchiának szóló hadüzenete után (1915. május 24.) megkezdődött az olasz állampolgárok, illetve olasz származású, de a Monarchia állampolgárságát viselő, biztonsági szempontból aggályos személyek internálása. Utóbbiak jelentős része az akkor a Monarchiához tartozó Fiume lakosa volt. Az itt kiállított levélben a levélíró (minden bizonnyal férfi) bizonyos Sandri Farmi nevű hölgyet tájékoztat sanyarú helyzetéről. Leírja, hogy egy 15 főt zsúfoltak össze egy helyiségben, valamint reményét fejezi ki hogy hamarosan kiszabadul. A levél végén arra kéri a nőt, hogy írjon neki és egyúttal küldjön neki egy kabátot, mert hideg van. A levél valószínűleg soha nem jutott el a címzetthez, mert elején felén a cenzor írása szerepel: „Nem kézbesítendő”.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL-PML V. 73-b. Cegléd Város Polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok. 87. doboz. Sz. n. irat.

Keletkezési hely:

Cegléd

Keletkezési idő:

1917(?)

Megjegyzés:

Árkalkuláció a ceglédi internáltak (300 felnőtt és 30 gyermek) számára szánt élelmezési összegről - A kalkulációból nem csak az élelmezésre szánt pénzösszeget lehet megtudni. Sokkal érdekesebb az, mit ettek a fogva tartottak. Látható, hogy elsősorban a zöldségek adták az étkezések gerincét, de a hús sem hiányzott az asztalról. Húst általában az ebédhez adtak (9-11 dkg-ot fejenként), a kenyér pedig szinte minden étkezéshez járt, igaz csak 20 dkg fejenként. Az élelmiszereket általában vállalkozóktól vásárolták, de a zöldségféléket gyakran a táborokban létesített kiskertekben termelték meg.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL-PML IV. 429-a. A gyömrői járás főszolgabírójának iratai. Általános iratok. 4451/1915.

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Giacomo Saviani olasz internált útlevélfényképe: Olaszország a Monarchiának szóló hadüzenete után (1915. május 23.) az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően elkezdték összegyűjteni és internálni a megye területén élő olasz állampolgárokat. Az Olasz Királyság, valamint a Monarchia állampolgáraként magyar területen élő olaszokat a tápiósülyi internálótáborban helyezték el. Számuk bőven felülmúlta a száz főt, a számukra a táboron belül épült részt „Olasz-tábornak” nevezték.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL-PML V. 73-b. Cegléd város polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok. 23876/1918

Keletkezési hely:

Cegléd

Keletkezési idő:

1918. október 8.

Megjegyzés:

Zsivko Markovics halottvizsgálati jegyzőkönyve: Zsivko Markovics 26 éves internált halottvizsgálati jegyzőkönyve - Az internálótáborba zártak között számtalan fertőző és már korábban megszerzett betegség szedte áldozatát. A tüdőgümőkór – közismertebb nevén tuberkulózis (tbc) – a zord fogvatartási körülmények között nagy számban pusztította a kórtól amúgy is legyengült embereket, tekintet nélkül korra és nemre. Jelentős halálokok voltak még tüdőgyulladás és a vesegyulladás, valamint a tisztaság hiányára utaló kiütéses tífusz.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL-PML V. 73-b. Cegléd város polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok. 1351/1914

Keletkezési hely:

Budapest

Keletkezési idő:

1914. december 26.

Megjegyzés:

A szerb Milan Bozsovics internálása: Értesítés Milan Bozsovics, szerb állampolgár internálásáról, magyargyalázás miatt - A háború kitörése után rendkívül kevés elég volt ahhoz, hogy valakit magyarellenes viselkedés miatt internáljanak, rendőri felügyelet alá helyezzenek. A szerb tanuló által elkövetett bűn tipikusnak mondható, amely főleg a magyarországi szerbség körében fordult elő a hadüzenetek utáni felfokozott hangulatban.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL-PML XV. 14. képes levelezőlapok levéltári gyűjteménye. Tápiósüly/3.

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Képeslap Tápiósülyről: A Tápiósüly községben létrehozott internálótábor volt talán a legnagyobb Pest megyében az első világháború alatt. Eredetileg az 1880-as években katonai tábornak építették. Működését sátortáborként kezdte. Később fabarakkokkal és téglaépületekkel egészítették ki. A községben a tehetősebb internáltak, főleg az olaszok és a románok közül, házat bérelhettek, nem kellett a barakkokban lakniuk. A táborban lakók, akik piacképes szakmával rendelkeztek – megfelelő biztosíték mellett – a faluban, illetve a környékbeli településeken vállalhattak munkát.

Címkék:

I. világháború