Az első világháború

Jelenlegi hely

1 / 1

Az első világháború minden korábbinál nagyobb terhet rótt a hátország lakosságára és a vártnál évekkel tovább húzódó hadi cselekmények még a frontoktól távolabb is lehetetlenné tették, hogy az élet a mindennapi mederben folyjék tovább. A nehézségek, az érzelmi megpróbáltatásokon túl, főként a gazdaságban jelentkeztek. Igaz, hogy a mezőgazdasági munkára foghatók kivételesen magas béreket kaptak, és a hadbavonultak családtagjainak segélyezéséről sem felejtkeztek el, ám a munkaerő- és az élelmiszerhiány további problémákhoz vezetett, mint például az infláció vagy a feketekereskedelem, ami halmozottan sújtotta a tisztviselőket.

A világháború negatív következményei, az ország többi részéhez hasonlóan, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében is jelentkeztek. Itt a helyzetet Budapest közelsége is súlyosbította, hiszen a megye nagyrészt vállalt a fővárosi lakosság élelmezésében. A gazdasági tennivalók koordinálására gazdasági munkabizottságokat állítottak fel a különböző igazgatási szinteken, az éhínséget megelőzendő pedig előfordult, hogy a vármegye maga vásárolt gabonát. Az intézkedésekkel azonban nem sikerült feltartóztatni a gazdaság teljes kimerülését és az emberek egzisztenciális lecsúszását, amiről az algalériában található utolsó iratban is olvashatunk.

Jelzet:

PML IV. 401-a. B 286/1914. 34. f.

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Mihajlovics Miklós levele: Mihajlovics Miklós bugyi földbirtokosnak már a beköltözésekor problémái támadtak a helybeliekkel, az indulatok végül 1914. július 28-án, a mozgósítás során szabadultak el. A vasútállomáson a feleségével együtt jelent meg, hogy bevonuló cselédjeiket kikísérjék, s a borgőzös tömegben valaki elkiáltotta magát: „itt is van egy szerb üssük agyon”. Hiába kerestek menedéket az állomási elöljárónál, majd a váróteremben, a tömeg utánuk ment, s botokkal verték a házaspárt. Az irat bemutatott része a támadás fejleményeit mutatja be. Érdemes pár mondatot kiemelni az ügy többi dokumentumaiból is, főként azt, hogy milyen vádak érhették a szerbnek vélt egyéneket a háborús években. Állítólag Mihajlovics Miklós többek között azt mondta, hogy „micsoda marha és szamár volt az, aki a mozgósítást elrendelte, azért, mert a trónörököst meggyilkolták, pedig a nihilizmus szerint minden uralkodónak így kell járnia”. Az állomáson a magyarokat gyávának titulálta s közben köpködte a népfelkelőket. Ezeken kívül többször kiment a vasútállomásra és feljegyezte a vonatok számát, valamint indulási idejét. Mihajovicsot az államrendőrség végül magyarellenes cselekményei miatt letartóztatta és izgatás vádjával perbe fogták.

Jelzet:

PML IV. 408-a. B 7/1915.

Keletkezési idő:

1915. január 2.

Megjegyzés:

Körrendelet kémkedés ügyében: A körrendeletben a belügyminiszter kémgyanús egyénekre hívja fel a törvényhatóságok figyelmét, tárgyalva a pontos személyleírásukat is. A kémkedés komoly fegyverül szolgált a háborús felek számára, ebben főként az antant járt az élen. A kémek tevékenysége mindenre kiterjedt, a gazdasági, technikai kémkedésen túl jelen voltak a harctereken is, például gyalogsági, tüzér- és árokmegfigyelőként, hírszerzőtisztként, vagy távbeszélő-lehallgatóként. Rendszeresen érkeztek a miniszteri körrendeletek a törvényhatóságokhoz a kémek ügyében, de ugyanígy gyakoriak voltak természetesen a lakossági bejelentések is. Pest megyében például a szentendrei szerbek adták a legtöbb okot a gyanúsításokra. Magyarországon a határrendőrség csak a háború első évében 2000 embert hallgatott ki kémkedés gyanúja miatt, ezekből 1506-ot letartóztattak, 65-öt internáltak, 20-at pedig kiutasítottak az országból.

Jelzet:

PML IV. 408-o/c. sz. n.

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Hadifogoly nyilvántartási kartonja: A képen egy olasz hadifogoly nyilvántartási kartonját láthatjuk, feltüntetve rajta az adatait, a fogságba kerülése időpontját, tartózkodási helyeit és külső jellegzetességeit is. Ugyan a háborús iratokban többször hangsúlyozzák a hátország, köztük a nők és a gyerekek áldozatos munkáját és hatalmas teljesítményét, de a hadifoglyok (és a katonai munkásosztagok) nélkül a termelés biztosítása – különösen az aratás és cséplés idején – szinte lehetetlen volt. PPSK vármegyében állítólag átlagosan 15 000-20 000 hadifogoly dolgozott, a kisegítő munkaerő száma nyaranta, a katonai munkásosztagokkal együtt 30 000-35 000-re emelkedett. A gazdák között természetesen nagy volt a verseny a hadifoglyokért, bár a vélemények munkaerejükről eltértek: a kiskőrösi főszolgabíró szerint a hadifoglyok teljesítménye elmarad a magyar munkásokétól, az abonyi főszolgabíró szerint pedig az oroszok szelídek és engedelmesek, míg a szerbekre sok a panasz.

Jelzet:

PML V. 1017-Cb. 5714/1916.

Keletkezési idő:

1916. november

Megjegyzés:

Körlevél gyászpajzs tárgyában: A Hadsegélyező Hivatal felhívását olvashatjuk, amely szerint Ferenc József 1916. november 21-ei halála alkalmából keménypapírból készült gyászpajzsot bocsátanak ki, kettős céllal: kifejezi a nemzet gyászát, illetve megvásárlásukkal a bevételből az özvegyeket és az árvákat támogatják. A Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező Hivatala 1914. augusztus 19-én alakult meg. Feladata, ahogy a neve is mutatja, a katonák, a háborús sérültek, azok és az elesettek hozzátartozóinak, a hadiözvegyeknek és árváknak támogatása, támogató akciók szervezése, koordinálása és propagálása volt.

Jelzet:

PML V. 1017-Cb.5454/1916. 1. f.

Keletkezési idő:

1916. november 27.

Megjegyzés:

Gyászközgyűlés jegyzőkönyve: PPSK vármegye Ferenc József halála alkalmából gyászközgyűlést tartott, itt a jegyzőkönyv első oldalát láthatjuk. A továbbiakban beszélnek Ferenc József trónra lépésének körülményeiről, „mikor szembe találta magát a fegyveres nemzettel”, majd arról, hogy egy átmeneti időszak, „a kísérletezés korszaka” után meggyökerezett benne a meggyőződés, hogy „trónjának legbiztosabb támasza a megbékült, a kielégített, a szabad Magyarország”, s ez vezette el őt a kiegyezéshez. Méltatják uralkodásának pozitívumait, az ország felemelkedését, s kitérnek jellemére is, illetve azokra a mozzanatokra, amelyek Pest megyéhez kötötték (így pl. a gödöllői kastély). Utána az új uralkodó, Károly dicsérete következik, majd elhatározzák, hogy a Ferenc József halála felett érzett fájdalmat jegyzőkönyvben fogják megörökíteni, a temetésen küldöttséggel képviseltetik magukat, valamint emlékére egy róla elnevezendő kórházat létesítenek. IV. Károly koronázása az interneten is megtekinthető: http://www.youtube.com/watch?v=9AAtUZXONpc.

Jelzet:

PML IV. 408-u. sz. n. 8. f.

Keletkezési idő:

1918. április 1.

Megjegyzés:

Aszódi járási főszolgabíró jelentése: Az 1913-ban alakult Aszódi járás főszolgabírójának jelentését láthatjuk. A jelentésből megrázó képet kapunk a háború következtében teljesen kimerült hátország borzalmas állapotáról. Az irat következő oldalán a főszolgabíró az elesettek számával zárja beszámolóját: eszerint 500-an estek el a harctéren, 166-an megrokkantak, 202 egyén eltűnt és 1602-an hadifogságba kerültek. A jelentésben említett Lloyd gyár 1914-ben jött létre és kiváló repülőgépeket gyártottak itt. A szóban forgó említett januári általános sztrájk 1918. január 18-án kezdődött Budapesten, a sztrájkolók főbb követelései a háború azonnali befejezése, a választójogi reform és az élelmezés javítása voltak. A két napig tartó megmozdulás nem volt elszigetelt jelenség, szerte a Monarchiában sor került sztrájkokra és tüntetésekre.