A vármegye térképeken

Jelenlegi hely

1 / 1

Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc bukása után a Habsburg abszolutizmus megszüntette a vármegyerendszert, és a korábbi Pest-Pilis-Solt megyét egy Pest-Pilis és Pest-Solt kerületre osztotta.

A kiegyezés nyomán a középfokú közigazgatás 1848 előtti hivatalai: a vármegyék és a szabad királyi városok rendszere is helyreállt. Majd az államigazgatás 1876. évi reformja során a korábbi kiváltságos területek – így a Kiskun székek – önállóságát megszüntették, azokat a különböző megyékhez csatolták. Az átalakulás eredményeként megszületett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

De nemcsak növekedés, hanem fogyatkozás is érintette a megyét: 1873-ban Pest, Buda, illetve a megye „kebeléből kiszakítva” Óbuda Budapest néven fővárossá „egyesíttetett”.

Térképgyűjteményünkben több száz, 18–20. századi térképet őrzünk a megye településeiről, és a velük szomszédos területekről. E gyűjteményben található, önálló egységként kezelve, a Pest-Pilis, illetve Pest-Solt vármegyei úrbéri törvényszékeinek irataihoz rendelt 332 db-os térképanyag (PMU), amelynek néhány szép darabja megtekinthető képgalériánkban. Térképállományunk nagy részének digitalizálása már megtörtént, illetve éppen folyamatban van, így hamarosan lehetségessé válik, hogy kutatóink rendelkezésére bocsássuk térképeink digitális adatbázisát.

Jelzet:

XV. 6. PMT 50. (122.)

Eredeti méret:

131,5 cm x 113 cm

Keletkezési idő:

1901

Megjegyzés:

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye részletes közigazgatási és földművelési térképe (1901) Tudta? Pest megye területe többször is módosult. Legutoljára 1950. január elsejével történtek lényeges, területi változások: a megyétől a fővároshoz csatoltak 7 várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest) és 16 községet.

Jelzet:

IV. 165-d. PMU 3/a.

Eredeti méret:

18,5 cm x 30,5 cm

Keletkezési idő:

1900

Megjegyzés:

Nagykáta térképe: Nagykáta község határában fekvő ingatlanság elhelyezési térképe. Tudta? Az úrbéri térképek a jobbágyfelszabadítást követő úrbérrendezéshez kapcsolódó felmérések, és az azt követő birtokviták során keletkeztek.

Jelzet:

IV. 165-d. PMU 30.

Eredeti méret:

70 cm x 50 cm

Keletkezési idő:

1872

Megjegyzés:

Dunaegyháza részletes belterületi térképe Tudta? A kézzel rajzolt, gyakran színes úrbéri térképeket az évek során egy-egy birtokper-szakaszban kiegészítették, vagy a régiek felhasználásával új térképeket készítettek, így jól nyomon követhetők a területre vonatkozó, ma már csak térképen fellelhető helytörténeti, gazdaságtörténeti, ökológiai és építészeti vonatkozású változások.

Jelzet:

IV. 165-d. PMU 131.

Eredeti méret:

60 cm x 79,5 cm

Keletkezési idő:

1895

Megjegyzés:

Kiskunfélegyháza Páka pusztájának térképe Tudta? A munka szerteágazó volta miatt több uradalmi mérnök is foglalkozott úrbéri térképek készítésével.

Jelzet:

IV. 165-d. PMU 179.

Eredeti méret:

50 cm x 39 cm

Keletkezési idő:

1877

Megjegyzés:

Dunaszentbenedek határában, a beltelkek melletti legelő térképe. Tudta? A Pest Megyei Levéltár anyagában nem csak az ún. PMU gyűjteményben, hanem bizonyos iratok mellékleteként is találkozhatunk térképekkel.

Jelzet:

IV. 165- d. PMU 164.

Eredeti méret:

73 cm x 51 cm

Keletkezési idő:

1893

Megjegyzés:

Géderlak (Pest m.) határában Kisházi legelő és Telkesek legelője térképe Tudta? A levéltári anyagunkban több helyen előforduló térképsorozatokat az ún. Bendefy László-féle rendszer alapján tartjuk nyilván.