1956

A forradalom

Vissza a virtuális kiállításokhoz

Előző Következő
1 / 1
 
A Pest megyében lezajlott forradalmi események kapcsán fontos szerepet játszott az a körülmény, hogy ezekben az években mintegy 100 000 dolgozó, döntő többségében fizikai munkás járt be minden nap a fővárosba dolgozni, így személyesen vehettek részt az eseményekben. 
A megyében jelentős részében éltek nemzetiségek: németek, szlovákok, kisebb mértékben délszlávok is. Ezeket az embereket a II. világháború után a kitelepítés miatt jelentős sérelmek érték. Más részről pedig olyanok is voltak közöttük, akik frissen betelepítettek voltak, és még nem tudtak új lakóhelyükre maradéktalanul beilleszkedni. Mindezeknek volt szerepe a forradalmi helyi eseményei során.
 
Fontos tényező volt, hogy a megyében igen sok magyar és szovjet katonai alakulat állomásozott.  Jelentős szerepük volt a forradalmi tömegmegmozdulások féken tartásában. A magyar honvédség tisztjei bekerültek a járások és a városok forradalmi testületeibe. Másrészről ez a tekintélyes katonai jelenlét tette azt is lehetővé, hogy az átlagosnál lényegesen több fegyver került a lakosság kezébe, amelynek elsősorban november és december hónapokban volt érzékelhető következménye. A szovjet hadsereg egységeinek jelenléte meghatározó volt a forradalom leverésében, a közvetlen letartóztatásokban, elhurcolásokban. 
A Budapesten dolgozók közvetlenül kerültek érintkezésbe a budapesti eseményekkel, majd pedig mivel nem tudtak bemenni munkahelyükre, kénytelenek voltak lakhelyük forradalmi eseményeibe bekapcsolódni. A forradalom vezetői, elsősorban egyetemisták, értelmiségiek, gyakran megjelentek Pest megye településein. 
 
Fontos az is Pest megye szerepének ismertetésénél, hogy a forradalom budapesti leverése után a jórészt Pest megyében elhelyezkedő budai és pilisi hegyekben folytak a legvégső, elkeseredett harcok.
 
Az események következtében október 24-25-e körül Pest megyében a központi igazgatás megszűnt. A települések vezetői teljesen el voltak vágva a fővárosban székelő megyei irányító testületektől. Egyedül maradtak a néhol erőszakosan fellépő tömegekkel szemben. Volt, ahol a párttitkárok, a tanácselnökök megpróbálták szép szóval meggyőzni a követeléseket  támasztó embereket, illetve esetleg a katonaság és a rendőrség erejére támaszkodva igyekeztek a rendet fenntartani. A városokban, községekbe megérkező idegen fegyvereseket, rendbontókat, röpcédula-terjesztőket igyekeztek őrizetbe venni, akiket aztán rövid idő után elengedtek, hogy nehogy felkorbácsolják az indulatokat. Néhány helyen, például Üllőn, Gödöllőn, Vácott összecsaptak a felkelők a karhatalommal. Sebesülések és haláleset is történt.
 
A legtöbb helyen azonban simán adták át a régi, már működésképtelen közigazgatást az új rendet képviselő nemzeti és forradalmi bizottságoknak. Pest megyében is viszonylag kevés konfliktus volt a tüntetők és a magyar katonaság között. A főváros közelségére vezethető az is vissza, hogy Pest megye volt az egyetlen, ahol nem alakult megyei nemzeti bizottság. A megyei forradalmi bizottságot azonban „viharos” körülmények között alakították meg október 31-én a budapesti megyeházán. Ez nem gyakorolt semmilyen hatást a megyében történtekre, ezért a megyében az október végére megalakult helyi, illetve járási forradalmi nemzeti bizottságok gyakorlatilag semmilyen központi utasítást, támogatást nem kaptak.

Jelzet: 
Vác Város Levéltára őrizetében - VVL engedélyével megjelent: Héjjas Pál (Sor. szerk.): 1956 Pest megyében I - II. (Bp., 2006.)
Keletkezési idő: 
1956. október 28.
Megjegyzés: 
Vác város tanácsának felhívása: A váci Városi Munkás- és Katonatanács felhívása a lakossághoz a rend fenntartása érdekében. Válogatás az MTI-híreiből (1956. október 28., vasárnap): „Az Élelmiszeripari Minisztérium jelenti: a győri munkástanács a Kelenföldi Tejipari Vállalathoz a budapesti dolgozók megsegítésére három teherautóval 7500 liter tejet és 400 kilogramm kenyeret küldött. A szállítmány vasárnap délután rendben megérkezett. A szállítmány vezetője elmondta, hogy a győri munkástanács két vagon sajtot, egy vagon lisztet, két vagon káposztát és egy vagon sárgarépát is útba indított Budapestre. A győri dolgozóknak és a munkástanácsnak a gyors intézkedésért ez úton mondunk köszönetet.”

Jelzet: 
Vác Város Levéltára őrizetében - VVL engedélyével megjelent: Héjjas Pál (Sor. szerk.): 1956 Pest megyében I - II. (Bp., 2006.)
Keletkezési idő: 
1956. október 28.
Megjegyzés: 
Vác város tanácsának újabb felhívása: A váci Városi Munkás- és Katonatanács felhívása a lakossághoz a rend fenntartása érdekében. Válogatás az MTI-híreiből (1956. október 28., vasárnap): „A könnyűipari üzemekben sorra alakulnak a munkástanácsok. Munkástanács alakult a Duna Cipőgyárban, a Pamutkikészítőben, a Magyar Posztóban, a Goldberger Gyárban, a Táncsics Bőrgyárban és más üzemekben. A Duna Cipőgyárban szolgálatot teljesítő mintegy 80 dolgozó öntevékenyen oldotta meg élelmezését: megállapodást kötött az egyik termelőszövetkezettel, amely többek közt marha- és sertéshúst szállít az üzemnek későbbi elszámolásra. A könnyűipari üzemek dolgozói türelmetlenül és nagy munkakedvvel várják a rend teljes helyreállítását.”

Jelzet: 
Vác Város Levéltára őrizetében - VVL engedélyével megjelent: Héjjas Pál (Sor. szerk.): 1956 Pest megyében I - II. (Bp., 2006.)
Keletkezési idő: 
1956. október 30.
Megjegyzés: 
Röplap a Magyar Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt váci újjászervezéséről. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésekor indult meg az FKgP újraszervezése. Neves kisgazda politikusok, Tildy Zoltán és Kovács Béla helyet kaptak a második Nagy Imre-kormányban. A rövidéletű harmadik Nagy Imre-kormányba bekerült továbbá a szintén kisgazda B. Szabó István is. Az 1956-os októberi forradalom megint felcsillantotta egy független és semleges Magyarország reményét, amely a Kisgazdapártnak is alapvető célja volt.

Jelzet: 
Vác Város Levéltára őrizetében - VVL engedélyével megjelent: Héjjas Pál (Sor. szerk.): 1956 Pest megyében I - II. (Bp., 2006.)
Keletkezési idő: 
d.n.
Megjegyzés: 
Röpcédula a Szociáldemokrata Párt váci újjáalakulásáról. A Szociáldemokrata Párt 1956. október 30-án délután alakult meg. Másnap, 31-én már a Conti utcai, régi székházban tartott értekezletén megválasztották az ideiglenes vezetést is. A párt elnöke Kéthly Anna, főtitkára Kelemen Gyula lett. A vezetőségi tagok között ott volt a későbbi főtitkára, Bácskai Sándor is. Nagy Imre koalíciós kormányban 3 szociáldemokrata politikus (Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Fischer József) államminiszterként vettek részt.

Röplap Munkás- és Katonatanács megalakulásáról
Jelzet: 
Vác Város Levéltára őrizetében - VVL engedélyével megjelent: Héjjas Pál (Sor. szerk.): 1956 Pest megyében I - II. (Bp., 2006.)
Keletkezési idő: 
1956. október 29.
Megjegyzés: 
Röplap Vác Város Munkás- és Katonatanácsa megalakulásáról. A forradalom „városi legendái”-ból: Elterjedt hír volt, hogy a Köztársaság téri pártház alatti kazamatákban embereket tartanak fogva és kínoznak, illetve, hogy a pártház védőinek a zöme az október 30-ai ostrom során ezeken a "rókalyukakon" keresztül menekült el. A pártház bevétele után a felkelők keresni kezdték a titkos pincéket, de nem találták őket. A kutatáshoz mérnököket mozgósítottak, földmunkagépeket hoztak: volt olyan kiásott gödör a téren, amely a tíz méteres mélységet is elérte. Az egyik Corvin közi felkelő, Nagyidai József így írta le a lehetséges okot: "A tankok lövése után a felkelők mindkét irányból megrohamozták az épületet… A színpad mögül még néhány lövést adtak le ránk… A függöny mögött volt egy lejáró a pincébe. Megtaláltuk az ajtaját, egy vas csapóajtót, valószínűleg ott menekültek le néhányan… Lementünk utánuk, gránátot dobtunk be magunk előtt, és kiabáltunk, hogy gyertek elő, nincs esélyetek a megmenekülésre. Mivel csak egy jött elő, ebből származhatott az, hogy ott alagút és föld alatti börtön van.”

Jelzet: 
PML XV. 3. Kisnyomtatványok gyűjteménye. sz. n.
Keletkezési idő: 
1956. október 28. (Feltételezhetően ekkor dobták le, ez nem a keletkezés dátuma!)
Megjegyzés: 
Katonai repülőgépről Nagykőrösön október 28-án ledobott röpcédula, amely a fegyveres bandák elleni harcra buzdít. A forradalom „városi legendái”-ból: Az egyik legelterjedtebb, rengeteg változatban élt legenda, hogy a november 4-én a forradalom leverésére érkező szovjet katonák nem tudták, hogy hol vannak. Ennek megfelelően például a Dunáról azt gondolták, hogy a Szuezi-csatorna és hogy ők a szuezi válság megoldására érkeztek. A legendát az a tapasztalat – és az amiatti csalódás – szülhette, hogy a forradalom első két hetében a már korábban Magyarországon állomásozó szovjet katonákkal a tüntetők gyakran összebarátkoztak, a november 4-én érkező friss erők azonban már nem voltak közvetlenek.

Jelzet: 
PML XV. 3. Kisnyomtatványok gyűjteménye. sz. n.
Keletkezési idő: 
1956. október 28.
Megjegyzés: 
A nagykőrösi Nemzeti Bizottság 7 pontos javaslata a Nemzeti Kormányhoz. Az egyik legismertebb vitatott esemény Tóth Ilona orvostanhallgató – a Péterfy Sándor utcai kórház ideiglenes vezetője esete volt. Tóth Ilonát sokak 1956 hősének, mások egy ávósnak hitt fiatalember brutális gyilkosának látják.

Jelzet: 
PML XV. 3. Kisnyomtatványok gyűjteménye. sz. n.
Keletkezési idő: 
1956. október 28. (Minden bizonnyal ekkor dobták le egy repülőgépről, tehát korábban keletkezett)
Megjegyzés: 
A Magyar Néphadsereg katonáinak röpcédulája: A Magyar Néphadsereg katonáinak repülőről ledobott röpcédulája a szülőkhöz, hogy ne engedjék családtagjaikat a rendzavarók közé. Nagykőrösön szórták le. A bukást követő megtorlások során mintegy 22 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre, és 229-et halálra.

Jelzet: 
PML XV. 3. Kisnyomtatványok gyűjteménye. sz. n.
Keletkezési idő: 
d.n.
Megjegyzés: 
MSZMP Ceglédi szervezetének felhívása: Az MSZMP Ceglédi Szervezete Ideiglenes Elnöksége november első napjaiban még üdvözölte a forradalmat. Válogatás az MTI híreiből (1956. október 29., hétfő): „A budapesti Vakok Intézetének lakói értesítik szüleiket, hozzátartozóikat, hogy jól vannak, egészségesek”

Jelzet: 
PML XV. 3. Kisnyomtatványok gyűjteménye. sz. n.
Keletkezési idő: 
1956. október 30.
Megjegyzés: 
Ifjúsági újság: A ceglédi Ifjúsági Bizottság saját újságot (Ifjúsági Újság) adott ki a forradalom alatt. Október 30-án a román egyetemisták mintegy 2500 diák részvételével nagygyűlést tartottak a temesvári Műegyetemen, ahol a szolidaritásukat fejezték ki a magyar forradalommal. A szovjet csapatok kivonását és demokratikus reformokat követeltek. A hadsereg és a Securitate azonban bekerítette a diákokat, majd valamennyiüket gyűjtőtáborba hurcolták. November 1-jén, halottak napján a kolozsvári magyar Bolyai Egyetem hallgatói a Házsongárdi temetőben tartottak tömeges rokonszenvtüntetést a magyar forradalom mellett. Megemlékező beszédet mondtak, egy diák elszavalta Reményik Sándor „Eredj, ha tudsz” című versét, majd elénekelték a Himnuszt. Sok résztvevő nemzeti színű kokárdát és gyászszalagot tűzött ki. A bukaresti egyetemisták november 4-én próbáltak tömegtüntetést szervezni, de a szervezőket letartóztatták.

Jelzet: 
PML XV. 3. Kisnyomtatványok gyűjteménye. sz. n.
Keletkezési idő: 
1956.
Megjegyzés: 
Felhívás a rombolás ellen: Cegléden a forradalom helyi vezetői a rombolás ellen szólítanak fel. MTI-hír (1956. október 29., hétfő): „Budapesten a Magyar Távirati Iroda és a Szabad Nép hétfő reggeli száma azt jelenti, hogy a szovjet csapatok megkezdték a kivonulást. A felkelők bizonyos fenntartással és gyanakvással fogadják a szovjet csapatok kivonásáról szóló kormánybejelentést. A közhangulat ebben foglalható össze: akkor hisszük, ha látjuk. (Szabad Európa Rádió) (Bizalmas!)”

Jelzet: 
PML XV. 3. Kisnyomtatványok gyűjteménye. sz. n.tóber 27.
Keletkezési idő: 
1956. október 27.
Megjegyzés: 
Az új nemzeti kormány megalakulását bejelentő röplap. MTI-hír (1956. október 27., szombat): „A Svéd Vöröskereszt bejelentette, hogy első lépésként 1000 font sterlinget ad a Magyar Vöröskeresztnek gyógyszerek vásárlására. A Nyugatnémet Vöröskereszt segélyvonatot indított Bécsbe. A Lengyel Népköztársaság 700 kilogramm vérplazmát küldött. Az Olasz Kereszténydemokrata Párt ötmillió lírát bocsátott a Magyar Vöröskereszt rendelkezésére. A nyugat-berlini szenátus 10000 márkát adományozott a gyűjtési akciónak. Szombaton Bécsben mintegy ezer ember ajánlotta fel, hogy ellenszolgáltatás nélkül vért ad.”