A könyvbemutatón jelen voltak Szepesiné Simon Éva főlevéltáros, Schmidt Anikó levéltáros, akik egyúttal a kötet magyarországi szerkesztői, a kiadvány szakmai értékelésére felkért Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, valamint Fodor Gábor, az Isztambuli Magyar Intézet igazgatója, aki Hendrich Balázs főkonzul és Mikó Zsuzsanna főigazgató magyarul elhangzó beszédét fordította törökre.

A magyar delegáció a látogatás első napján Uğur Ünallal, a Török Állami Levéltár főigazgatójával, Durali Güraǧaç általános igazgatóhelyettessel, Önder Bayırral, az Oszmán Levéltár igazgatójával, valamint a kötet szerkesztését török részről koordináló Mümin Yıldıztaşsal és a Török Nemzeti Levéltár középvezetőivel folytatott megbeszélést a két intézmény közötti együttműködés lehetőségeiről. Emellett alkalom nyílt tapasztalatcserére a digitalizálással, állományvédelemmel, irattárolással és adatvédelemmel kapcsolatban. A látogatás másnapján délelőtt 10 órakor került sor a Török Nemzeti Levéltár konferenciatermében a magyar és török történelem mintegy ötszázötven évét felölelő forráskiadvány bemutatására, amely százhatvankét válogatott, török és magyar fordításban egyaránt közölt dokumentumot tartalmaz. A rendezvényt a házigazdák, Uǧur Ünal és Hendrich Balázs nyitották meg. Beszédükben kiemelték, hogy a kötet a két nép történelmének fontos összegzője, egyúttal a nemzetközi tudományos együttműködés kiváló példája. Az utánuk felszólaló Mikó Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy a ránk maradt iratanyag jelenti az elsődleges forrást történelmünk megértéséhez, hiszen olyan információkat hordoz, amelyeket máshonnan nem ismerhetünk meg. A kötet egyaránt tartalmaz dokumentumokat a két nép politikai, diplomáciai, gazdasági és társadalmi kapcsolatairól a középkor kezdetétől egészen a huszadik századig. A magyar források kiválogatásánál elsődleges szempont volt, hogy az olvasók a bemutatott dokumentumokon keresztül tanulmányozhassák, miként változott meg a törökség képe gyökeresen a magyar történelemben. Végezetül megköszönte a Török Nemzeti Levéltár vezetőinek, munkatársainak és a magyar kollégáknak a kötet elkészítésében nyújtott fáradozását, szakmai munkáját. A török-magyar történelmi kapcsolatokat összegző Fodor Pál beszédében kitért a Zrínyiekre is, és e család tagjainak „változékonyságát” hangsúlyozta, akik a 16. században törökverésükről, a 17. században pedig Habsburg-ellenes megmozdulásaikról voltak nevezetesek, Zrínyi Ilona pedig Thököly Imre oldalán már Törökországban talált menedékre. A rendezvényt Erdal Şalikoğlu isztambuli énekes „Testvérkultúrák zenei útkereszteződései” című műsora zárta, amelynek során a művész megzenésített Balassi-verseket adott elő magyar és török nyelven. Ezt követően a vendégek megtekintették a kötet iratanyagából válogatott, harminchét dokumentumot tartalmazó kamarakiállítást.

A magyar delegáció péntek délután Fodor Gábor vezetésével ellátogatott az Isztambuli Magyar Intézetbe, ahol jelenleg is tart a Kós Károly építész munkásságából készült kiállítás a nevezett intézmény, a Budapest Főváros Levéltára és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara közös szervezésében.

A magyar levéltárosok ezt követően levéltári vezetésen vettek részt a Török Nemzeti Levéltárban, ahol betekintést nyertek az intézmény iratrendezési munkafolyamataiba. Ellátogattak a restaurátorműhelybe, a digitalizáló műhelybe, valamint a kutatóterembe is, ahol lehetőségük nyílt megismerni a levéltár adatbázisát.

Ezt követően került sor a Magyar Országos Levéltár őrzésében lévő Festetics család „Constantinople” című albumáról készült digitális felvételek átadására is. Az ajándékozás nyomán a kutatók immár a Török Nemzeti Levéltárban is tanulmányozhatják a 19. századi Isztambulról készült fényképeket. A látogatás utolsó napja Nesrin İslamoǧlu vezetésével egy rövid városnézéssel telt.

Reményeink szerint a két intézmény közötti gyümölcsöző kapcsolat a jövőben is hasonlóan eredményes lesz.

Könyvbemutató Isztambulban