Jelenlegi hely

A hét dokumentuma

2020.07.06.
A járványveszély miatt sok ország megkövetelte vagy továbbra is megköveteli a határátlépéskor, hogy a beutazók egészségügyi igazolással bizonyítsák, hogy nem fertőzöttek vagy azt, hogy letöltötték az előírt karanténidőt. Az ilyen vagy hasonló igazolások már a késő középkor óta szokásban voltak.
Egy titkos külügyminisztériumi előterjesztés
2020.06.29.
A trianoni békediktátum aláírása után a magyar állam kétségbeesetten próbálta visszaállítani az ország területi integritását. Ezen a héten külügyminisztériumi iratok segítségével azt mutatjuk be, a hivatalos fellépésen túl milyen titkos, úgy nevezett diverziós tevékenységeket terveztek a szomszédos kisantant államokban.
Johann Weber (1612–1683) eperjesi gyógyszerész
2020.06.22.
A jelenlegi pandémia a világ lakosságának nagy részét igen súlyosan érintette. A járványban elhunyt áldozatokon túl leginkább abban hozott változást, hogy már nagyon régen nem volt olyan helyzet, amikor az emberek többségének a jól megszokott élethelyzetéből ki kellett mozdulnia.
2020.06.12.
A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződés egyetlen tartós, a nagyhatalmak egyetértésével történt békés revízióját eredményező soproni népszavazásra a Nemzeti Összetartozás Éve program keretében levéltári dokumentumokkal emlékezünk.
2020.06.03.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés csak nagy vonalakban állapította meg Magyarország új határvonalát, a pontos határ kijelölésére 1921 és 1925 között a helyszínen került sor. Az évforduló alkalmából a határkijelölést és a munkálatok során keletkezett, az intézményünkben őrzött különféle dokumentumokat mutatjuk be.
2020.05.26.
A Magyarok Világszövetségének iratanyagában került a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrzésébe egy érdekes fényképalbum. A címe „Photographs – Pillanatfelvételek a kanadai magyarok életéről”, és elsősorban a kanadai Saskatchewan tartományban fekvő Otthon város magyar lakóinak 1920 és 1938 közötti mindennapjait mutatja be. A fényképeket, rövid szöveges magyarázatokat, anekdotákat, valamint egy beragasztott térképet is tartalmazó gyűjtemény az 1938 augusztusában Budapesten tartott Magyarok Világkongresszusára készült.
2020.05.12.
Fertőzésveszély és különösen pestisjárvány esetén már évszázadokkal ezelőtt fontos volt a megfelelő védekezés. Ezen a héten a levéltárunkban őrzött iratok segítségével azt mutatjuk be, a 18-19. században hatóságok milyen rendeletekkel próbálták elejét venni a járvány terjedésének, és az egyszerű emberek milyen házi eszközökkel tudtak otthon védekezni.
2020.05.04.
Zrínyi Miklós születésének idejére és helyére alig néhány éve derült fény egy meghívólevél segítségével, ami a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található. A Habsburg Monarchia 17. századi befolyásos politikusának, hadvezérének, egyben a magyar és horvát irodalom közös alakjának évfordulója kapcsán villantjuk fel a korszak magyarországi főnemeseinek házassági stratégiáját.
2020.04.27.
50 évvel ezelőtt, 1970. április 2-án adták át az utazóközönség számára a kettes metróvonal Deák Ferenc tér és Örs vezér tere közötti szakaszát. Az építkezés az első ötéves népgazdasági terv egyik „gigaberuházásaként” híresült el, amit az ország akkori súlyos gazdasági helyzete miatt 1954-ben felfüggesztettek, a nagyszabású munka pedig csak 1963-tól folytatódhatott. A kelet-nyugati, majd az észak-déli vonalak építése még így is a szocialista Magyarország sikertörténetei közé tartoznak. Ezen a héten egy hosszabb cikkben a kettes metróvonal – vagy ahogyan a köznyelvben nevezik – a „piros” metró építéstörténetének levéltári dokumentumaival emlékezünk az 50 évvel ezelőtti eseményekre.
A Kettőskereszt Vérszövetség katonai titkos társaság és látszólagos integrációja a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalba
2020.04.21.
A Horthy-korszak első néhány éve a magyar történelem azon viharos időszakai közé tartozott, amely bővelkedett – elsősorban jobboldali, irredenta eszmék mentén szerveződő – olyan titkos társadalmi egyesületekben, társaságokban és szövetségekben, amelyek a politikai életre is bizonyos fokú befolyással rendelkeztek. E titokban működő szervezeteknek olykor volt legális fedőszervezete (mivel a legálisan bejegyzett egyesületek egyébként pártpolitikai tevékenységet nem folytathattak) valamilyen társadalmi egyesület formájában, olykor azonban informális keretek között, csupán a tagok közti szóbeli megbeszélések és utasítások alapján fejtették ki a tevékenységüket. Ezen a héten egy 1926-ban kelt belügyminisztériumi irat segítségével a Kettőskereszt Vérszövetséget és tevékenységét mutatjuk be.

Oldalak