Jelenlegi hely

A hét dokumentuma

II. Lajos király lappangó levele a mohácsi táborból
2023.09.18.
II. Lajos királynak a mohácsi táborból kelt utolsó levele, a Batthyány-levéltár minden bizonnyal leghíresebb darabja, a szakzsargonban csak „citósként” említett oklevél hamar bekerült a tudományos vérkeringésbe. Eredetije sajnos már nincs meg, csak 19. századi, de nem akármilyen fényképét őrizzük.
2023.08.29.
Sokáig közhelynek számított a vérbe mártott kard motívuma, amelyet csatába híváskor hordoztak körül az országlakók között, így mozgósítva őket a háborúra. Középkori okleveleink tanúsítják, hogy ezt az ősi szokást még a mohácsi csatát megelőző időben is tartották.
2023.07.31.
A Magyar Nemzeti Levéltár „Reformáció MNL” elnevezésű projektjének keretében az Országos Levéltár 1526 és 1570 közötti iratainak feldolgozása során már számos értékes dokumentum került napvilágra. Ezek között szép számmal akadnak olyan érdekes források is, amelyek betekintést adnak a kor embereinek hétköznapi világába, problémáiba. Az alábbi rövid írásban egy ilyen dokumentumot mutatunk be, amelynek különlegességét az adja, hogy jelenlegi ismereteink szerint ez a juhtúró, avagy brindza nevezetű sajtféleség legkorábbi magyar nyelvű említése. Ráadásul nem is egy inventáriumi összeírás tartalmazza, ahol egyebek mellett mintegy mellékesen sorolták volna fel, hanem egy hatalmaskodási ügy központi témáját szolgáltatta.
2023.07.17.
A 2021-ben a Batthyány családtól az Országos Levéltárba kerülő több mint félezer irat számos páratlan darabbal gazdagította a levéltár Mohács előtti gyűjteményét. Köztük van az azóta a HU-MNL-OL-DL 108564 jelzeten állományba vett, 1506. április 26-ára, a szlavóniai Izdencen keltezett, az elején megcsonkult, nyomtatott papír oklevél. A papírfelzetes pecséttel hitelesített nyomtatvány igazolja, hogy bizonyos nemes László, felesége, Potencia, valamint Ilona, Anna és Micsk belépett a római Szentlélek-társulatba, vagyis a római Szentlélekről elnevezett ispotályos rendhez kapcsolódó konfraternitásba.
2023.07.11.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1923. július elején jelent meg a Levéltári Közlemények első – kettős – száma. Szakmai körökben már régóta tervezték egy levéltári szaklap beindítását, de az első világháború és az azt követő évek gazdasági viszonyai a kiadás finanszírozását lehetetlenné tették. Klebelsberg Kuno belügyminiszter az évtizedekig mostoha sorsú Országos Levéltár tudományos intézmény jellegét azzal is erősítette, hogy a folyóirat anyagi alapjait biztosította.
2023.06.19.
A családi levéltárak iratanyagában a gyermekkor-, gyermekségtörténeti kutatásokhoz is bőséges adat áll rendelkezésre. A levelek, sőt elsősorban a gyermekek által írt levelek tanulmányozása során különösen sok információhoz juthatunk. A levelek szólhatnak közvetlen családtaghoz, rokonhoz, vagy valamely ismerős személyhez. Ezekben kifejtik érzéseiket, hangot adnak érzelmeiknek, a sorokból kiolvasható jellemük, megállapítható, mennyire tisztelettudók, mire fogékonyak, kiderül örömük, bánatuk. Jelen írásunkban közismert nemes családok kiskorú (9–15 éves) leszármazottjai által írt leveleket mutatunk be.
2023.05.19.
„Anecdota quaedam continentes” Néhány anekdotát tartalmaz – ezt a megjegyzést írta egykor Batthyány Ádám (1610-1659) annak a dokumentumnak a hátoldalára, amely a Batthyány családtól nemrégiben megvásárolt anyagban található. Ez az irat tulajdonképpen egy levél, amit Erdődy Simon zágrábi püspök 1536. január 11-én írt Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin részére.
2023.05.11.
Salvador Dalí (1904–1989), a 20. századi festészet egyik legismertebb alakja, már életében is világhírnek örvendett, életműve mellett életrajza is jól feldolgozottnak számít. A magyarországi művészettörténeti köztudatban azonban Dalí magyar kapcsolatairól, illetve kötődéseiről nincs tudomás, míg a filozófiatörténészek körében ismert, hogy a magyar származású Kolnai Aurél 1932-es, „Der Ekel” című esszéje nagy hatást gyakorolt Dalíra. Egy újonnan előkerült levéltári dokumentum arról tanúskodik, hogy Salvador Dalí 1937 nyarán egy hosszabb, több hónapos magyarországi tartózkodást tervezett: minden bizonnyal a kor egyik legnagyobb magyar műgyűjtőjénél és mecénásánál.
Egy kartotékrendszer és a magyar politikai rendészeti szervek munkája a két világháború között
2023.04.14.
A Magyar Királyi Belügyminisztérium államrendészeti kartotékrendszere megnevezésű irategyüttes (félhivatalos elnevezéssel „Csendőrkartonok”) a két világháború közötti magyar politikai rendészeti szervek nyilvántartása, amelyet az államra veszélyesnek ítélt, elsősorban baloldali mozgalmakhoz kötődő személyekről vezettek. Ez a rendőrségi-titkosszolgálati háttéranyag körülbelül 60 ezer személy nyilvántartó lapját és adatait tartalmazza változó részletességgel. Adattartalmát ezért egyaránt tudják hasznosítani a politikatörténetet, rendészettörténetet tanulmányozó kutatók, valamint a családjuk történetét különleges információkkal gazdagítani kívánó családtörténet-kutatók is. A következő ismertetésben ezt a kartotékrendszert és annak információit, valamint az online kutathatóságát mutatjuk be.
Szegedi Lukács zágrábi püspök 1510. évi végrendelete a Batthyány-levéltárban
2023.03.21.
Az egykor a körmendi kastélyban őrzött Batthyány-levéltár 1945-ben Ausztriába menekített iratai közül több mint 500 közép- és kora újkori oklevelet vásárolt meg a Magyar Állam 2021-ben. Az iratanyagot azóta a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi. A bekerülés körülményeiről a Turul 2021. évi 3. füzetében megjelent beszámoló tájékoztat. Az oklevelek állományba vétele és digitalizálása befejeződött, az iratok a kutatás számára 2023. március 21-től lesznek elérhetők az Elektronikus Levéltári Portálon. Az elmúlt évtizedek legjelentősebb gyarapodása révén bekerült Batthyány-iratanyag különleges, az ország története szempontjából kivételes fontossággal bíró darabjait 2023-ban Okmányi Kalászat a Batthyány-levéltárból címmel induló online ismeretterjesztő cikksorozat keretében mutatjuk be.

Oldalak